Rész

 1 II  |   semminemû ügyével megelégedve, s mindig volt valami ügye a vármegyénél.
 2 II  |           haja között, s a pör még mindig a kezdet stádiumán volt.
 3 III |            hogy mivel a Réky-névre mindig büszke vala a megboldogult
 4  V  |       ragadtak rá, ezeknek egyikén mindig sírva is fakad, mert hát
 5  V  |       legalja.~Él napról napra, de mindig csak a percnek. Mint a madár
 6  V  |            s a leányasszonynak még mindig maradna tizenötezer.~- Nagy
 7 VII |            ragadja a tömeget, mely mindig azt bámulja meg, ami szokatlan,
 8 VII |          közepette fut a tengerig, mindig nagyobbodva útközben, azonképpen
 9 VII |       homályt.~Szegény Boldizsárné mindig úgy remegett, mikor a »kis
10 VII |          uram, a kántortanító, aki mindig botot emelt rá, nyájas cirógatásokkal
11 VII |        hoztak fölöttük, s ilyenkor mindig Gábor elnökölt. Mácsik is
12 VII |            megnézni, és a pénzt is mindig elhozza, re bene gesta,
13 VIII|     pribolyi kurta nemeseket, mert mindig sok galyibát csináltak nekik
14 VIII|          el õket onnan a köszvény) mindig ott ólálkodtak a fenség
15 VIII|            fel, - s azalatt persze mindig õ húzza a parókia jövedelmét,
16 IX  |        füléhez, s azt súgta:~- Még mindig ott motoszkál a Laczkó-gyerek
17 XI  |       hamar rátalálhatott a halál, mindig ott ténfergett a lába alatt…~
18 XI  | sikátorokon mindenütt sarkukban, s mindig talált valami okot, hogy
19 XII |  Vakaródzik a világ, Chalupka… még mindig vakaródzik.~Nemsokára egy
20 XIV |            Hallatszanak a lépései, mindig közelebb, közelebb. Nyomában
21 XIV |             szerény hangot, de még mindig nincs ébren, még mindig
22 XIV |            mindig nincs ébren, még mindig igézetnek, álomnak véli.~-
23 XIV |             Hosszú haj, rövid ész… mindig mondom.~Gábor arcába beleszökik
24 XIV |     mutatott, hogy közéjök áll, de mindig bizonyos tartózkodással
25 XIV |         ember megunhatta már, hogy mindig a királyok üssék az alsókat.
26 XIV |            azzal hencegett azelõtt mindig, hogy a faágy letörne alatta),
27 XIV |       hegyi kígyó. (Ilyenkor t. i. mindig egy-egy tövis ment be a
28 XV  |       szalma-hadnagynak.~Vagy hogy mindig lágy volt, és csak az õ
29 Fug |            Azt hiszem, komor, mint mindig - felelt a tiszttartó. ~-
30 Fug |    megfogamzott és megizmosodott. (Mindig jó idõ járt a »kétlaki«
31 Fug |           ember is. Egy jó kardvas mindig megakad a házam táján, ha
32 Fug |        össze? Eh, hiszen nem lehet mindig jókedvû.~Kléner úr éppen
33 Fug |             hol az öreg Pintér még mindig némán, fiának egyetlen kérdésére
34 Fug |         káröröm beszél, domine. Ön mindig ellenségem volt, halálos
35 Fug |            a csodálatos hangok még mindig hallatszottak s elkísértek
36 Fug |        tudom magamtól. A démon még mindig azt sugdosta: »legtávolabb
37 Fug |         sebesen vagy lassabban, de mindig szabálytalan lépésekkel