Rész
1 IV | csinos képû úr könyököl, nem tudom, hol keríthette Mácsik uram.
2 VI | László uram azt mondta, nem tudom igaz-e: »Te János, (mert
3 VI | felelte Borbála szerényen -, tudom én, hogy csak egyet érhet
4 VI | valami csínyt követne el. Nem tudom, mit keresne itt? Õt úgyse
5 VI | Laczkó Ferenc úrnak, ha jól tudom, van egy arravaló derék
6 VII | csinálta, ott hagyta õket. Nem tudom lesz-e valami orvoslása?
7 IX | volt, bele kell nyugodni.~- Tudom, tekintetes asszonyom -
8 IX | bólintott.~- Én már a nevét is tudom annak a valakinek. Szép
9 IX | rázza a fejét, rázhatja… tudom már. Kinyissam-e az ajtót,
10 IX | akarja?~- Nem gondolom, mert tudom, hogy akarja.~Oh, ettõl
11 IX | hogy akarja.~Oh, ettõl a »tudom« szótól mint homályosodtak
12 X | kigyógyulok még én ebbõl. Tudom már a gyógyító füvet is.
13 X | itt laknak. Tudod már?~- Tudom, de hogy aztán te mit mondasz
14 X | mit mondasz nekik, azt nem tudom.~- Ne törõdj te azzal. Majd
15 XI | akad horogra valami.~- Nem tudom: mi akadna?~- Hát a Laczkó
16 XI | nagy szamár, azt meg én tudom! - kiáltott rá Chalupka,
17 XI | is okos vagyok… és mert tudom… igenis tudom az illedelmet.~
18 XI | vagyok… és mert tudom… igenis tudom az illedelmet.~Annyit forgott
19 XII | Chalupka óvatosan.~- Nem tudom minek? - dörmögte ásítva.
20 XIII| bácsi?~- Hova megyek? Hát tudom is én? Hanem ugyan te hova
21 XIII| nézzen oda a kocsira…~- Tudom… mindent tudok. Elõttem
22 XIII| Nem tehettem másképp.~- Tudom, tudom. Láttam az asszonynak
23 XIII| tehettem másképp.~- Tudom, tudom. Láttam az asszonynak a
24 XIII| elment. Hanem ha itt volna, tudom, örülne õ is. Mert nagyon
25 XIII| amik rajta vannak. Nem tudom, kitõl csalta azokat is…~
26 XIV | bele voltak bolondulva. Nem tudom miért? No, ugyan volt is
27 XIV | biztató, nyájas hangon:~- Tudom már, mit akarsz… tudom már.
28 XIV | Tudom már, mit akarsz… tudom már. Hát iszen jól van.
29 Fug | szereti Daróczyt?~- Magam sem tudom. Van-e a szerelemnek kezdete?
30 Fug | Bizonyára, bizonyára…~- Nem tudom.~- Vigyázzon, kisasszony,
31 Fug | távozhatom innen. »Hah, tudom miért« - ordított fel indulatosan
32 Fug | gyalogúton Ilye felé, magam sem tudom: mi célból. Egy ilyei fuvaros
33 Fug | a grófot minél távolabb tudom magamtól. A démon még mindig
34 Fug | boldog napok voltak! Nem tudom, akkor szokott-e rá a hírlapolvasásra,
|