Rész

 1 III |       mesterség az is, annak aki tudja, s utoljára is mi egyéb
 2 IV  |     vendégek férfi részét is elõ tudja sorolni… úgyszólván az egész
 3 IV  |     várnának egy kicsit… mert ki tudja…~Mácsik végignézett a Mihályné
 4 VI  |         Megszerettem a kópét… ki tudja… hátha szerencséje lenne.~-
 5 VI  | valamikor, hogy olyan nagyon jól tudja.~No, ez aztán olyan vágás
 6 VI  |        kedves Györgyöm! Ez aztán tudja ám már ma is, hogy praktikusnak
 7 VI  |    vitézlõ família! Minden ember tudja miféle járatban vagyunk
 8 VI  |       megkerítem a gazembert! Ki tudja, hol van az már? Volt esze,
 9 VI  |          iránta. Nem akarta. Mit tudja õ, kit dob meg vele?~- Ej,
10 VII |    vannak a kántornénak - de nem tudja mivel hizlalni. No, mehetünk
11 VII |     Csomaközy Lázár mellé. - Hát tudja barátom uram, én odaadhatom
12 VIII|          Cselényi Klárának (s ki tudja mire jó az?) - hanem mégis
13 IX  |         amikor nekem tetszik!~Ki tudja, mi támad, ha a rikácsolásra
14 IX  |         Requiescat in pace!~- Ki tudja, hátha viszi a pört tovább
15 IX  |      mindjárt gyámja is. Mert ki tudja, mi lakik az emberekben?
16 IX  |  emberekben? Azaz, hogy mindenki tudja, miszerint gonosz indulat
17  X  |   lelkének hiábavaló erõivel. Ki tudja, ha elõbb születik s ha
18 XI  |        szaporítsam a szót? Úgyis tudja minden élõ lélek, hogy Mácsik
19 XI  |       meg?~- Azt csak a temetõõr tudja.~- Mi? Meghalt? - makogta
20 XI  |            Azt csak a kisasszony tudja.~- Úgy? No, és a kisasszony
21 XI  |           Hja, azt csak az isten tudja.~- Hogy maga nagy szamár,
22 XII |        gondolatja van, s azt nem tudja kiverni a fejébõl, s alighanem
23 XIV |           mint a kocsonya.~Érzi, tudja, hogy hiába készítette ki
24 Fug |      rejtélyes. Az ember azt sem tudja, hol kezdje.~- Cherchez
25 Fug |         Hiszen ezt még senki sem tudja, ez még mély titok, a szép
26 Fug |        nem mertem, csupán bátyám tudja. Elõtte nincs titkom.~-
27 Fug |        fájóbb helyzeteket, és ki tudja azokat színezni, pokoli
28 Fug |    elõhúzott.~- Hm! a tenger sem tudja, hogy drágagyöngyök hevernek
29 Fug |     éppen fegyverét töltötte, ki tudja, mily szándékkal, midõn
30 Fug |          kapkodva a sötétben. Ki tudja, megnyalni akarta-e, vagy