Rész

 1 II  |           Mácsik fiam, eljöttem - mondá a kopasz, pirosarcú ember.~-
 2 III |          a testamentumot.~- Hm! - mondá Mácsik.~A nótárius a kezeit
 3 III |           a Réky nevet is.~- Jó - mondá Mácsik, de azon az egy szón
 4 IV  |           meg a választógyûlést - mondá Laczkó Jánosnak. - Hozza
 5 IV  | gömbölyödõ termetén, s közömbösen mondá:~- Nem lehet, sógorasszony.
 6 IV  |       bölcsességre: »Ostobaság! - mondá. - Ne beszéljen nekem a
 7  V  |      bolondom; ne pityeregj hát - mondá nyájaskodva - ne fél, nem
 8 VI  |      persze, hogy tekintetes úr - mondá csendesen - már amicsodás.
 9 VI  |       arcán.~- Ember vagy, fiú! - mondá, s hangja hatalmasan, ünnepiesen
10 VII |           megvan már az alispán - mondá Mácsik. - Mindnyájan belenyugosznak?~-
11 VIII|          dolgot kívántok, fiaim - mondá a bevégzett ékes dikció
12 VIII|              Hiszen annyi sincs - mondá a nádor mosolyogva a különös
13 VIII|  fenségednek megtagadni valamit - mondá kedvesen meghajolva -, ám
14 IX  |          a fátyolt: - Minek az? - mondá és elhajította.~Kezdte megszokni
15 XI  |           tanácsadó, vagy amint ő mondá: »perszonális«, hogy szükség
16 XI  |        nyitni.~- Nem lakik itt! - mondá a házmester, egy hülye vén
17 XIII|          ugyan mi történhetnék? - mondá Laczkó Gábor. Azután hozzátette
18 XIV |      Miska.~- Hadd pusztuljanak - mondá ridegen, de mégis szomorúan. -
19 XV  |           szép az élet, István! - mondá Filcsiknek. S teletüdõvel
20 XV  |          nyitva hagytuk, István - mondá szomorúan -, azokat le kellene
21 Fug |        logikával.~- Teringette, - mondá fanyarul inkább magában -
22 Fug |        határozott, szilárd hangon mondá:~- Nekem beszélnem kell
23 Fug |       széna behordatlan… ~- Eh, - mondá Kléner úr - kinek gazdálkodik?
24 Fug |      Bocsánat, édes kisasszony, - mondá az érdemes férfiú, mellette
25 Fug |         futott.~- Az messze van - mondá Kléner úr, kinek kedve telt
26 Fug |      veremben.~- Jó híves hely… - mondá Cserepes minden zavar nélkül.~-
27 Fug |      törvény megteszi a magáét, - mondá a vizsgálóbíró mosolyogva,
28 Fug |          megtegyék.~- Csakugyan - mondá az orvos. A dolog csodálatos.
29 Fug |            Mindent felfedeztem, - mondá mohón - az ügy ki van domborodva
30 Fug |        követelek semmit, uraim, - mondá ünnepélyesen - hanem az