Rész
1 V | ruházatában festem, akkor nem ő; az ökölnagyságú ezüst gombok
2 V | ellenséges lábon áll: azok ő előle, ő pedig azok elől
3 V | lábon áll: azok ő előle, ő pedig azok elől eszi el
4 V | rokonai volnának, mintha ő házasítaná ki fiaikat, férjhez
5 V | kancsó nyájasan, ha ugyan nem ő maga felelget magának.~»
6 V | megereszkedett klavírok az ő tudománya nélkül? S nyugodjunk
7 V | mint az apró búzaszem. Ő bizony nem véli érdemesnek
8 V | a léha kornak a gyermeke ő - de persze a termés legalja.~
9 VII | bolond, ki veszni hagyja az ő jussát.~Odavág denique,
10 XI | Jó. Majd megkeserüli még ő ezt a virtust!~S szép fehér
11 XI | belső tanácsadó, vagy amint ő mondá: »perszonális«, hogy
12 XI | kocsijába fogatott. Eleinte ő is lóháton akart menni,
13 XI | követek azt találták, hogy ő maga sokkal rútabb lett
14 XIII| magát tegnap. Eddig legalább ő járta be éjjel az utcákat
15 XIII| mindenki, ugyan mi az oka, hogy ő nem megy, ő, aki talán egymaga
16 XIII| az oka, hogy ő nem megy, ő, aki talán egymaga meg tudná
17 XIII| hangyaraj. Különben is egyedül ő volt járatos a hadi dolgokban,
18 XIII| nem csoda, mert mindennap ő maga járt be gyalog a városba
19 XIII| tudni, mi lakik benne, biz ő jobbnak látta a híd alá
20 XIV | Gábor Mácsikot. Ott jött, ő jött a szérűk alatt, gyorsított,
21 XIV | nőkhöz, s hangja nem az ő hangja volt többé, nem lehetett
22 Fug | hagyományok szilárdítják meg az ő vendégjogát. Makacskodó
23 Fug | klavírok mivé lennének az ő reperáló tudománya nélkül?…~
24 Fug | reperáló tudománya nélkül?…~Ő maga sem emlékszik már hosszú
25 Fug | mint az apró búzaszem. Ő bizony nem tartja érdemesnek
26 Fug | ha az a plebs véletlenül ő maga is.~Úgy köd alakjában
27 Fug | fiatal óráslegény (ha ugyan ő volt az) kezdte meg ezt
28 Fug | amiben olyan szépen elférne ő és… és az a leány.~Eh, bolondság!
29 Fug | Pedig dehogy maradna meg ő egy fészekben; legyen az
|