Rész

 1  I  |     kommisszióra emlékezzék) arra való volt valaha, hogy a törökök
 2 II  |          nem tréfa. Nem egy napra való dolog az, de nem is kettõre.
 3 III |           No, megállj akasztófára való felcser!) ráripakodott Mácsikra,
 4 III |        minden szóbeszéd ártalmára való már, de a nagyasszony észrevette
 5 IV  |      Jánosné (no, nem temetésekre való ábrázat), Laczkó Györgyné
 6 IV  |          nevelésére és úri módban való fenntartására.~- Kétezer
 7 IV  |           kellett, az asszony nem való, hogy egy leányzót kineveljen,
 8  V  |       mondani megreperálom.) Arra való Ferdinánd! (És nem arra
 9  V  |           Ferdinánd! (És nem arra való a gazember, hogy a zúzát
10  V  |        férjétõl, Laczkó Gáspártól való), akinek, ha nincsenek is
11 VI  |        esetben… Az lenne a nekünk való.~Helyeslõ zúgás követte
12 VII |    kiteljék benne a tudományokban való mértéke a vicispáni officiumnak.
13 VII |    kezembe veszem.«~- Ez a nekünk való ember! - gondolta Mácsik,
14 VIII| beszerezte magának az egész télre való szükségleteit, dohányban,
15 IX  |          megbarátkozás csak ideig való lehetne, míg az õ »alispánjelöltjük«
16 IX  |          de Birike nem e világból való volt neki, hanem egy szent,
17  X  |          többé. De legalább abból való. Fel kell tartani, amíg
18  X  |        fölött.~- Húsból és vérbõl való emberek vagyunk valamennyien!
19 XI  |      Nyápic még a leány, nem arra való.) Majd átcsaptak szerdán
20 XI  |         jócskán, asztalos a fából való jószágot.~Annyira fonódott
21 XII |      Gályon innen a hídon a kõbül való Nepomuki János a sok esõzés
22 XII |   cikornyát. Csak a parasztgubára való az!~Chalupka odatámasztotta
23 XII |           rokonom. A szemétdombra való a lelke. Gyalázatos pogány!
24 XIII|       fázik meg, a méz pedig arra való, hogy mindenki szeresse,
25 Fug |            Majd megtaláljuk. Arra való a rendõrség. Így még érdekesebb.
26 Fug |       hogy a gróf ott volt elõtte való nap s szerelmi nyilatkozatot