Rész
1 II | országút-csinálással ölte õket állandóan, esztendõkig.~
2 II | méhekkel. Még rám szabadítod õket, s összecsípik a te fizonómiádat
3 III | akkor válogassa oszt ki õket valaki; mert most egy idõ
4 III | felterített asztalok várták õket a félszer alatt.~- Ni, a
5 III | szembejövõk és utánukmenõk õket szólták le édesdeden nagy
6 IV | Laczkó-címer - bíztatta õket Mácsik kigyúlt arccal. -
7 V | sárgájával meg is kente õket egy lúdtollal, hogy színben
8 V | változott körülöttük, s vitte õket maga után, messze, messze,
9 VI | mulatságos volt így látni õket. A négy-öt éves szoknyás
10 VI | enyve, mely összetartja õket, felolvad az irigykedés
11 VII | sötét alak belép, s fölrázza õket: »Takarodjatok innen!« Mert
12 VII | mind a ketten: nem várta be õket, noha megüzenték az állomásra
13 VII | injuriát csinálta, ott hagyta õket. Nem tudom lesz-e valami
14 VIII| valamit meg nem is, biztatta õket, hogy így, hogy úgy, majd
15 VIII| megyei urak (hordta volna el õket onnan a köszvény) mindig
16 IX | Mácsik sokszor hallotta õket e naptól kezdve otthon is
17 IX | ezen az egy helyen megtûrte õket.~Most amint fel s alá járt
18 X | Igazán nem tudni, mi ölte meg õket rohamosabban? Hibáik-e vagy
19 X | alkalmatlankodnak? Miért nem dobtad ki õket?~S megcsikorgatta a fogait.~-
20 X | nagy többség lehurrogatta õket.~- Ne csináljanak kegyelmetek
21 X | fogtak. Én dömöcköltem le õket. Azért hát azt kiáltom a
22 XI | hol csakhamar elnyelte õket a kinyílt kapu.~- Majd eljövök
23 XII | nem lesz, aki összekösse õket.~S hogy csordultig megteljék
24 XIII| valahova el kellett vinni õket, mert én megyek oda…~- Jól
25 Fug | alázatos arccal vezeté õket a gyászterembe.~- Mit tud
26 Fug | csak néha piszkálta meg õket hosszú, összenyomott csõrével
|