Rész
1 II | kellenének. Nagy, hatalmas emberek, akik elõre vinnék a dolgot.
2 II | földagadt ábrázattal az emberek csúfjára…~Mácsik megsemmisülve
3 III | faluban a lélekharang.~Az emberek megálltak útközben, leemelték
4 III | ember. S ezek a meghalt emberek összecsapják a tenyereiket,
5 III | hamisan hunyorítottak az emberek a szemeikkel…~Pedig becsületemre
6 IV | Mit fognak mondani az emberek? - gyulladozott a nemzetes
7 V | világba beszélek, olyan emberek dolgát szedvén krónikába,
8 V | fogyna el? Kapva kapnák az emberek. Ötvenével vennék a nagy
9 V | annyit, látom, becsületes emberek vagyunk mind a ketten… legyünk
10 VI | lúdtalpú, mert a lúdtalpú emberek ravaszok, de még az se utolsó
11 VI | lett, mint a templomban. Az emberek szíve elszorult. Mi fog
12 VIII| esõzések elõtt a pribolyi emberek sorba járták rokonaikat
13 VIII| így szólt:~- Vigyük el, emberek, ezt a bolondos növényt
14 VIII| palatinus jön el Budáról? No, emberek, még ez se történt. S ha
15 VIII| kérhetnének tõlem szegény emberek?~A pribolyiak összenéztek;
16 X | Húsból és vérbõl való emberek vagyunk valamennyien! Az
17 XI | illedelmet.~Annyit forgott nemes emberek közt, hogy õ is eltanulta
18 XII | messze földrõl jártak az emberek csodájára, és a fejüket
19 XII | tudós prókátorságot értõ emberek rebesgetik, hogy ha gyõzünk,
20 XII | lucsokban úszott, röpködött.~Az emberek, akik a kerítésen át látták
21 XIII| amelyhez foghatóra eleven emberek még nem emlékeznek Pribolyon…~
22 XIII| környékbõl összefutottak a zajra emberek és asszonyok, s elkezdték
23 XIII| dolog lesz atyafiak!~Az emberek arcán látszott az a megdöbbenés,
24 XIV | csodálatosan megváltozott? Emberek, mi vagyunk-e megbolondulva
25 Fug | gróf… a hatalmas gróf« … Az emberek sápadtan adták odább: »…
|