Rész
1 II | valahol a Bánátusban. Azt mondom, ott van az arany élet…
2 III | szemeikkel…~Pedig becsületemre mondom, nem volt a dologban semmi.~
3 IV | dolog ki van kombinálva, ha mondom. Akit mi megválasztunk most
4 IV | fia van.~- Azért hát azt mondom komolyan - és a nagy Mácsik
5 IV | ki ne kezdj velem, azt mondom…~És mérgesen dobbantott
6 V | valamikor. Becsületemre mondom…~- Hm… meghiszem… Ugye a
7 VI | költögesd bennem a tigrist, azt mondom.~- Nem magamért, Boldizsár,
8 VI | hátul, ha én beszélek), mondom, amely fundamentumon ez
9 VII | istennek, - de ha, mint mondom, nincsen is púpja, bezzeg
10 IX | Úgy? Akkor hát el se mondom, mi forog a fejemben. Ne
11 X | karomat, hát becsületemre mondom, csicsogott a borbeli nedvektõl.
12 XI | dolog. Ha én egyszer azt mondom, hát azt mondom.~Több lelkesedésre
13 XI | egyszer azt mondom, hát azt mondom.~Több lelkesedésre nem volt
14 XI | Elmentél ugye? Szerencséd! Azt mondom, nagy szerencséd (a levegõbe
15 XII | hatalmasok. Úgy kell lenni, ha mondom. Hogy nem lehet megnyerni?
16 XII | Chalupka? Most már én is azt mondom, hogy látszani kezd a dolog.~-
17 XII | nem egyéb. Becsületemre mondom, hogy bolondság. Hagyd abba,
18 XII | most az egyszer komolyan mondom.~Mácsik homloka elborult,
19 XIII| hallgatsz rám, de én mégis azt mondom, ne maradj otthon reggelig,
20 XIV | Hosszú haj, rövid ész… mindig mondom.~Gábor arcába beleszökik
21 Fug | mindenütt asszony! Én csak azt mondom önnek; amice, akármit beszéljen
22 Fug | Asszony van a játékban, ha mondom.~Ezalatt az orvos felvette
23 Fug | doktor. De én mégis azt mondom: asszony van a játékban.
|