Rész

 1  I  |             volt, ki keresné? Elég az hozzá, fõkötõ alá került Laczkó
 2 II  |              elõl. Nem volt megszokva hozzá.~- No, no, legyen eszed,
 3 III |                Mintha így szólt volna hozzá: »Te most már az enyim leszel…
 4 III |             alázatteljes hangon tette hozzá:~- Mert az Isten mégis erõsebb
 5 VI  |             Mindezeknél fogva lássunk hozzá proprimo a jövendõbeli vice-ispány
 6 VI  |            magának kétszer, odalépett hozzá azzal a gyerek-hetykességgel,
 7 VI  |               kis Gábort, odarohantak hozzá és fölemelték a vállaikra,
 8 VII |                s még buzgóbban láttak hozzá a leendõ patrónus neveléséhez.~
 9 IX  |              éppen, az a kapocs, mely hozzá fûzte.~Másnap csakugyan
10 IX  |          pletyka savanyú arcot vágott hozzá. Ami nem megy, nem megy,
11 IX  |                De vajon mit mond majd hozzá Birike? Mit mondana? Hozzámegy.
12  X  |              sírtál?~Bõszülten ugrott hozzá, megmarkolta a torkát.~-
13 XI  |              nápolyi király. Eresszen hozzá az úr, mert…~- Hja! Ez idõ
14 XII |         Leírnám, ahogy jött, ha volna hozzá színem elég. Cliónak mestersége:
15 XII |            Egy délután meg beállított hozzá Chalupka könnyes szemekkel.~-
16 XIII|             fiam. Hanem majd mit mond hozzá Mácsik?~- Az az õ dolga!~-
17 XIV |       visszaemlékeztek, azt építették hozzá ehhez. S így már tökéletesen
18 XIV |              meg, de imádkozni tudnék hozzá. Bizony szégyenelheted magad
19 XIV |         aranyos sörényét, s így szólt hozzá biztató, nyájas hangon:~-
20 XV  |              S olyan jóízûen kacagott hozzá, mint a zuhatag.~Csak már
21 Fug | vizsgálóbíróval beszél. Nos, mit szól hozzá?~- Lehetetlen, uram, leányom
22 Fug |      megállapítani nem lehet. Elég az hozzá, hogy nagyon esetlen és
23 Fug |          közölte?~- Alkalmam sem volt hozzá; a gróf elsõ látogatásának