Rész
1 II | Mácsik csak most tekintett föl az excentrikus öltözetû
2 III | Úgy bizony, édes bárányom. Föl se kell venni.~Beszélhetett
3 IV | imposztor! Eredj no, keresd föl azt a szegény öreget. Jusson
4 VI | rágondolok…~- Asszony - fortyant föl Boldizsár -, téged a nagyravágyás
5 VII | Hát azt gondolod, hogy föl nem vesznek? - vágott közbe
6 VII | föltesszük a kalpagjainkat.« Föl is tették, de ebbõl az lett,
7 VII | tartják a kalapot, tegyük föl valamennyien«. S föl is
8 VII | tegyük föl valamennyien«. S föl is tették. Mire a pék ijedten
9 X | vagy, Chalupka? - ocsudék föl Mácsik összerezzenve. -
10 XII | Ereje lesz. S ha ereje lesz, föl lehet építeni rá mindent,
11 XII | lassan… pszt!… Jaj az uram föl ne ébredjen, meg ne hallja,
12 XIII| s mikor mosolyogva emeli föl megint, akkor csak igazán
13 XIV | föld, s nyílnak a sírok! Föl kellene menni valakinek
14 XIV | kedvetlenül kászmálódva föl.~- Ha tolvaj, fogd meg és
15 XIV | fájdalmas hangon szisszent föl:~- Elnyomorítottak, tönkretettek,
16 Fug | egész csoportját tárják föl az emlékeknek. Ni, éppen
17 Fug | megint az a kérdés merül föl, hogy micsoda hát az a Chalupka?~
18 Fug | Úgy köd alakjában tűnnek föl előtte selyemmel átszőtt
19 Fug | holló szárnycsattanása veri föl, vagy a szél síró nyögése,
20 Fug | legnagyobb tételt tegye föl egy kockára.~- Önt Perzse
21 Fug | vadász-zekéje bal zsebébe. Ez máskor föl sem tûnt volna, de most
|