Rész

 1  I  |       jut egy-egy Laczkó-vérre. Biz azoknak felvitte isten a
 2 II  |         lesz örökké a nyakukon. Biz, ez elõl most már be kell
 3 II  |         van kitátva. - Elhoztam biz én, elkértem a nemzetes
 4  V  |  bodonyi új kántor az úr?~- Nem biz én - válaszolta Chalupka
 5  V  | asztalnál.~De csak addig vitték biz õk a szót, míg Chalupka
 6 VI  |       egy macska. Nini, nini az biz a Laczkó Gábris!~- Te dobtad
 7 VI  |      Kegyelmed találta meg?~Nem biz azt. Maga Mácsik uram hajolt
 8 VII |      szopós korában, s a szemei biz isten kékek voltak.) Mert
 9 VII |        emberevõ állat ez?~- Nem biz az. Hanem csak úgy játssza
10 VII |     mindnyájuknak az oszlopa.~- Biz isten akár vissza is fordulhatnánk,
11 VIII|     parancsol, - ha igaz!~Hanem biz az nem volt igaz. Nem parancsolt
12 IX  |     észre sem vette. Bekaparták biz azt, - ott fog elporladni
13 IX  |    talán nagyon is eleven. Állt biz ott a színben néha négy
14 XI  |         Mácsikéknál ebédel. Ott biz az, Mácsikéknál! Most már
15 XI  |      jószágot.~Annyira fonódott biz az, hogy Mácsik húsvét elõtt
16 XII |      meg van sebesítve?~- Nincs biz az, hanem megházasodott -
17 XIII|    lehet tudni, mi lakik benne, biz ő jobbnak látta a híd alá
18 XIV |     hiába szorította egymáshoz, biz azok összevacogtak.~Pedig
19 XIV |         ha jobban meggondoljuk. Biz isten sose volt igazi bátor
20 Fug |        konokul megcsiklándozta. Biz az bosszantó dolog volt.
21 Fug |       ott van, ha nem akarom… - biz az akkor is ott van.~A szép