Rész

 1 III |           megváltozott-e nagyon az arca? Ki van-e már terítve? Éppen
 2 IV  |   lelkesedéssel, valamennyi Laczkó arca ragyogni kezdett. Szinte
 3 VI  |       látott már valamit.~- Ostoba arca van - súgta Laczkó Pálnénak
 4 VII |       földbe gyökerezett, s pajkos arca egyszerre fölvette a komolyság
 5 IX  |          teszek én valamit ellene?~Arca elborult egy pillanatra,
 6 IX  |        mint a karika, s kigyúlt az arca, mint a fáklya.~Jó Baros
 7  X  |     diófaasztalra borulva találta, arca pedig kezeibe volt temetve.~-
 8 XI  |       délután lenni.~Patyolatfinom arca meghámlott valahogy, vagy
 9 XII |            az istenért?…~Filcsikné arca halovány volt, s egész teste
10 XII |      gyulladt szeme, orra és egész arca, a kezeit pedig felrakta
11 XII |    Mácsikné szemei megüvegesedtek, arca kékült, kezei meredten leestek,
12 XIII|        mikor ott feldörzsölõdik az arca bíbornak, s mikor mosolyogva
13 XIII|            karját elhárítóan tette arca elé, mely most már haragban
14 XIII|            szemei, dühtõl elkékült arca lassan nyerték vissza emberi
15 XV  |       került neki semmibe.~Az öreg arca kiderült erre. A szertelen
16 XV  | újjászületett volna. Tündöklött az arca, s nem tudta a lábait hogy
17 XV  |             szemei kidülledtek, az arca megdagadt. Volt benne valami
18 Fug |      nagyon titkolóztok?~A leányka arca teljesen lángbaborult. ~-
19 Fug |       teljesen tisztában. ~A bûnös arca borzadást tükrözött vissza,
20 Fug |          az az «Ah» szó.~Az ügyvéd arca fellángolt, szemei szikrákat
21 Fug |           igazságot.~Mikor kijött, arca sugárzott.~- Mindent felfedeztem, -