Rész

 1 III|        elhűlve. - Nem lehet az!~A Biri szép, kék szemei ki voltak
 2 III|        dolog. Mert tegyük csak, a Biri most tizenhárom éves… mondjuk
 3 III|   megboldogult férjeura, - s mert Biri viseli e nevet utolsónak,
 4 III|         még akkor is ott zokogott Biri. Ahogy elment mellette,
 5 III|         lesz, ugyan mi lesz a kis Biri kisasszonyból? Ej hát mi
 6 III|         talpig gyászruhában a kis Biri. No, ugyan illett is ide
 7 IV |         jó segítségem, hogy ezt a Biri lánykát is elvállaltam.~-
 8 IX |         Hallgattak mind a ketten. Biri valami ujjast hímzett, Mácsik
 9 IX |            most már itt maradtak, Biri ezüst csengõ hangját tanulgatták.
10 IX |          is az õsi szilvásban; ha Biri elhallgatott, õk csicseregtek;
11 IX | elhallgatott, õk csicseregtek; ha Biri beszélt, õk hallgattak.~
12 IX |      amint Barosné kicirkalmazta. Biri a gyámapja háztartását jött
13 IX |          a füstje, de violaszínû. Biri kis fehér kötényén vígan
14 IX |          fény gyúlt ki bennök, ha Biri jött, vagy ha csak ruhája
15 IX |      kialudt a fény, valahányszor Biri eltávozék, mintha láthatatlan
16 IX |          volt. Úgy tetszett neki, Biri se idegen Mácsik iránt.
17 IX |          Te már nagy leány vagy. (Biri lesütötte a fejét.) Mikor
18 IX |       férhez mennek, arra valók. (Biri elfordult és az ablakon
19 IX |           áll elõttünk Mácsik úr…~Biri szeme elõtt összefolyt a
20 IX |         arra ocsúdtak fel, hogy a Biri kezét a Mácsikéba tette