Rész

501 XIV |              is -, mert megeshetik az, hogy még visszajövök ide.~Kibuggyant
502 XIV |                Hiszen csak lesz eszük, hogy nem eresztenek elõre.«~Elfordult
503 XIV |                az ünneplõ öltözetét, s hogy fegyvere legyen útközben
504 XIV |               miközben felsóhajtott:~- Hogy változik minden! Istenem,
505 XV  |                ki oly pirosra az eget, hogy hasonlatos legyen a földhöz,
506 XV  |           segíteni, s mégis azt hiszi, hogy magát védelmezi.~Nem kellett
507 XV  |               úton. Annyit már tudott, hogy a masírozásnál hátul jön
508 XV  |           regulánál is erősebb szokás, hogy ennek a generálisnak meg
509 XV  |                Meg volt gyõzõdve róla, hogy de már ezt Bécs is megérzi.
510 XV  |             bántsa, bátyámuram.~- Mit? Hogy ne bántsam? Hát semmit se
511 XV  |                attól kellene tartania, hogy meg ne repessze a túlságos
512 XV  |               Éppen múltkor emlegette, hogy valahol egy korcsmában az
513 XV  |           benne szív a kutyában! Azaz, hogy tulajdonképpen nagyon becsületes
514 XV  |                 jó fickó, derék csont… Hogy kioldozta a bogját? Ej,
515 XV  |                 már igazán alig várom, hogy meglássam.~S ezzel azután
516 XV  |              úgy eldicsérte Chalupkát, hogy a könnye is kicsordult,
517 XV  |            Laczkó Mátyásnak:~- Mit ér, hogy tönkretesszük az ellenséget?
518 XV  |                szalma-hadnagynak.~Vagy hogy mindig lágy volt, és csak
519 XV  |            arra kért siránkozó hangon, hogy ne emlegesse, s mégis õ
520 XV  |               Az a képzelõdés éltette, hogy még féltenivalója neki az
521 XV  |               aprózódott el.~Bántotta, hogy nincs uniformisa. A hadnagyi
522 XV  |            Végre is sikerült annyiban, hogy az Úr kiszólította az élõk
523 XV  |         mellette, rávette a haldoklót, hogy az egyenruhát testálja el
524 XV  |        mindenféle ellenvetései voltak, hogy így, hogy úgy, az õ ruhája
525 XV  |         ellenvetései voltak, hogy így, hogy úgy, az õ ruhája többet
526 XV  |             kikötötte azonban a beteg, hogy csak a halála után.~A hiú
527 XV  |             arca, s nem tudta a lábait hogy rakni.~- Mégiscsak szép
528 XV  |                járta vele a vezetõket, hogy hát egy nagy pör ez az egész
529 XV  |              vetette magát. Szerencse, hogy nem lát, mert meg nem ösmerte
530 XV  |               Mácsik meg nem állhatta, hogy odalovagolva meg ne nézze
531 XV  |                görnyedtnek az alakját, hogy dühös lett, kivette a pisztolyát
532 XV  |                Nesze, kutya, tudd meg, hogy itt járt Georgius Mácsik!~
533 XV  |          Mácsiknak az volt elsõ dolga, hogy megfutamodott tüskön-bokron.
534 XV  |          Mácsik, s hátralovagolt most, hogy visszatérítse a széledezõket,
535 XV  |                 ha eleibök szaladnánk, hogy visszatérjünk velök. Mert
536 XV  |               a kengyelbõl, fölemelte, hogy arcába nézhessen, nehéz
537 XV  |          mondott szegény? Mit kíván?~- Hogy vigyük a… pört, a másikat
538 XV  |               másikat is… a mienket, s hogy a pörakta összesen harminckilenc.~
539 XV  |      könnyhullatással.~Talán gondolta, hogy jobban illik, sokkal méltóbb
540 Fug |                engedve láttatni hátul, hogy ha netalán mellény is vagyon
541 Fug |           Nelli, ki hitte volna akkor, hogy annak a puha menyasszonyi
542 Fug |          annyira alá a népszerûségben, hogy magának kellett volna ruhát
543 Fug |          megint az a kérdés merül föl, hogy micsoda hát az a Chalupka?~
544 Fug |      hulladékait) azonnal észreveszik, hogy megjött Chalupka. Nem kérdezik:
545 Fug |                nyájasan a kancsó, vagy hogy talán õ maga felelget saját
546 Fug |              az az egyedüli ambíciója, hogy az általa megreperált órák
547 Fug |                 bizony eddig is csoda, hogy kibírta; ott nyomja le a
548 Fug |              elhallgat, mintha érezné, hogy a természet ma halottas-ház.
549 Fug |         lekonyulva függnek le, jeléül, hogy nem élő állatot illet borzadályos
550 Fug |            pórsuhanc abban a jóhitben, hogy a reménybeli ízes pecsenye
551 Fug |             nem bír, szemeit behunyja, hogy ne lásson, de lát: a hulla
552 Fug |          karikázó szemeiből olvasható, hogy megértetni akarja magát. ~
553 Fug |            kettõs fegyver. Milyen kár, hogy az most már senkié!~Azután
554 Fug |               A gróf délben kijelenté, hogy vadászni megy az ispánnal,
555 Fug |       felderítõ szót?~- Nem, nem… azaz hogy, kérem alásan, mégis mondott
556 Fug |               akármit beszéljen is ön, hogy asszony van a játékban.~-
557 Fug |              látleletet, konstatálván, hogy a gróf baloldalán halálos
558 Fug |             meg - kétségtelenné teszi, hogy a gróf vagy gyilkosság áldozata,
559 Fug |                bíró kérdésére elõadta, hogy tegnap és ma apósa rétjén
560 Fug |            nélkül. Mindjárt gondoltam, hogy tán a pecsenyéje szaladt
561 Fug |         mellékesen azon körülményt is, hogy a derék úr eleinte nagy
562 Fug |          annyira kifogyott a papírból, hogy az utolsó csemete neve már
563 Fug |             becsületérzés, lehetetlen, hogy meg ne szomjúhozza az igazságot.
564 Fug |           annak, aki már meg nem érti, hogy mit beszél!~Mindnyájan megértették
565 Fug |              az így vakon is bizonyos, hogy kevesebbet ért, mint amennyibe
566 Fug |                delictit«, konstatálta, hogy csupán az egyik csõ van
567 Fug |                figyelmen kívül hagyni, hogy a gróf puskájával is hasonlóan
568 Fug |            legalább nincs okunk hinni, hogy Daróczy a gyilkos. A gróf
569 Fug |               ezeknek a napoknak kell, hogy legyen történetök…~A bíró
570 Fug |        vonatkozott. Meg volt gyõzõdve, hogy világhírû bûnügyben dolgozik,
571 Fug |                csak azt bizonyították, hogy Daróczy István egyike a
572 Fug |                mezõn. A nép azt hitte, hogy az ördöggel cimborál, s
573 Fug |             lehetetlenség volna abban, hogy a gróf titkos szerelmet,
574 Fug |               azért cipelek vállaimon, hogy legyen mitõl fizetni a fejadót.
575 Fug |       bizonyára… Sõt az sem szükséges, hogy megtudja, hogy a vizsgálóbíróval
576 Fug |              szükséges, hogy megtudja, hogy a vizsgálóbíróval beszél.
577 Fug |          holttest teszi kötelességévé, hogy az igazság fölkutatására
578 Fug |        Cserepes, nyomoztassa Daróczyt, hogy visszatértemkor pontos,
579 Fug |               malheur esett meg rajta, hogy az imént, midõn étkezési
580 Fug |                meri elárulni, sem azt, hogy a szív küldöttje titkos
581 Fug |               hát Éva kisasszony (mert hogy õróla van szó, még a »Családi
582 Fug |            szólva, van-e abban logika, hogy mikor valakinek öröm ül
583 Fug |               meg annyi leleplezéssel, hogy Éva kisasszony szívecskéje
584 Fug |              már nem semleges terület; hogy választottja most itt van;
585 Fug |             választottja most itt van; hogy a szarka fecsegése most
586 Fug |       fecsegése most prózai; és végül, hogy valami nincs ínyére. Többet
587 Fug |               szarka, a kedves szarka… hogy megmondta…~- Bemutatom neked
588 Fug |              nem lehet. Elég az hozzá, hogy nagyon esetlen és zavart
589 Fug |          Pintér úr fiának) azt mondta, hogy »kezeit csókolom«.~No, de
590 Fug |           magát, papa? Milyen esemény, hogy ily váratlanul jött! Minek
591 Fug |           szeretetreméltó ügyességgel, hogy legkevésbé sem volt feltûnõ,
592 Fug |             hamis mosollyal kijelenté, hogy szeretne Eveline kisasszonnyal
593 Fug |              felé. Az mogorván intett, hogy annak úgy kell lenni, s
594 Fug |              udvariasan karját nyujtá, hogy a megrezzent leányt oda
595 Fug |                nem muszka emisszárius, hogy olyan nagyon titkolóztok?~
596 Fug |             vasfejû öreg azt tartotta, hogy ami most következhetik,
597 Fug |                ezen is. Oh, szinte jó, hogy kiböffentette az a szószátyár
598 Fug |               tette kezét.~- Esküszöm, hogy nem kíváncsiság ösztönöz
599 Fug |                ahhoz a ponthoz jutott, hogy a legnagyobb tételt tegye
600 Fug |               azt a kérelmét adta elõ, hogy tûzzem ki a napot és helyet,
601 Fug |       meglepetésemre kinyilatkoztatta, hogy szeret engem.~- S mit felelt
602 Fug |              mohón.~- Megmondtam neki, hogy szívem nem szabad, hogy
603 Fug |                hogy szívem nem szabad, hogy én Daróczyt szeretem.~-
604 Fug |                 sápadt arccal. Mondta, hogy egész éjjel nem aludt, s
605 Fug |               egész éjjel nem aludt, s hogy egy határozat érlelõdött
606 Fug |             csak arra vagyok kíváncsi, hogy László gróf meg volt-e elégedve
607 Fug |            távozott, s bátyám beszéli, hogy amint a kocsihoz kísérte,
608 Fug |            ragadta:~- Ki ön! Mit akar? Hogy mer itt rendelkezni? Ezer
609 Fug |               barátja gyanú alatt áll, hogy meggyilkolta Perzse Lászlót.~-
610 Fug |            olyan sötét arcokat talált, hogy abban a hitben, hogy éj
611 Fug |           talált, hogy abban a hitben, hogy éj van már s elkésett útjában,
612 Fug |                nem vesszük eseménynek, hogy Cserepes jegyzõ úr Szirupka
613 Fug |               s sikerült konstatálnom, hogy Stiriába futott.~- Az messze
614 Fug |              igazságszolgáltatás keze, hogy oda is elérjen. Gondos fáradozásaim
615 Fug |                egyetlen ostoba szóval, hogy »én vagyok a gyilkos« lelkiismeretlenül
616 Fug |                  sietve jövök ön után, hogy e szerencsétlen ügyben szolgálatára
617 Fug |             hivatott, s értésemre adá, hogy további kiképeztetésem végett
618 Fug |            Megköszöntem és kijelentém, hogy szívességét nem vehetem
619 Fug |                minek is beszélte el! - hogy a gróf ott volt elõtte való
620 Fug |     visszautasított, el nem hallgatva, hogy szíve enyim. A gróf viselete
621 Fug |          Daróczy - a kastélyba mentem, hogy személyesen megkövessem
622 Fug |              grófot. Nem csodálkoztam, hogy szereti Évit; hiszen oly
623 Fug |               A kastélyban megmondták, hogy az úr nincsen otthon, délután
624 Fug |              hát ki felel nekem arról, hogy a tegnapi jelenet csakugyan
625 Fug |             kimerült, engedelmet kért, hogy leülhessen.~- Bizonyára,
626 Fug |               céljának tekintetébõl, - hogy az õ hivatalos stílusában
627 Fug |                 de nekem úgy tetszett, hogy komor este van, az égen
628 Fug |                égen fellegek járnak, s hogy a fák, tüskebokrok belekapaszkodnak
629 Fug |           címerterembe léptem, láttam, hogy a gróf a szomszéd szobában
630 Fug |        szabadulni attól a gondolattól, hogy engem akar megölni. Hah,
631 Fug |          mindezekért csak azt kívánom, hogy feledje el ezt az egész
632 Fug |       Szándékosan hátramaradtam kissé, hogy végsõig felcsigázott bosszúszomjam
633 Fug |              el egész valómat, látván, hogy nem a tölténytáskából, hanem
634 Fug |              könnyebbségemre szolgált, hogy futhatok a végkimerülésig,
635 Fug |               törvényszéki drabantnak, hogy vezesse ki. ~- Bíró úr, -
636 Fug |             kis Árpádkát és Töhötömöt, hogy katarceltlit hoz nekik.
637 Fug |           állításról, - kérdé Pintér - hogy Perzse is gyilkossági tervet
638 Fug |              szoktam. Nos, de föltéve, hogy bebizonyítható lenne is,
639 Fug |     ellentmondani.~- Be kell ösmernem, hogy igaza lehet, de én mégis
640 Fug |   körülményeket keresek; olyanok kell, hogy legyenek, s a jelen ügyben
641 Fug |             ütött öklével az asztalra, hogy annak összes tartalma táncolni
642 Fug |              Megbolondult szegény. Jó, hogy kéznél van a doktor. Fogassa
643 Fug |           villámhirtelen ugrottak oda, hogy a próbát megtegyék.~- Csakugyan -
644 Fug |              elégtételt venni.~- Ugye, hogy hiányos volt a vizsgálat?~
645 Fug |       fölemelte a szelencét a földrõl, hogy szippanthasson.~Ez a szippantás
646 Fug |          szemei a tények; õ azt tette, hogy midõn én a lánc egyik oldalán
647 Fug |                meggyõzõdésre jutottam, hogy ön valami meglepõ fordulatot
648 Fug |                Hm! a tenger sem tudja, hogy drágagyöngyök hevernek a
649 Fug |              oh! « felkiáltás jelezte, hogy õ jelen van, s keresi az
650 Fug |            meghunyászkodva sietett ki, hogy az õröket fölzavarja. Daróczy
651 Fug |         mindenes vallomásából kitûnik, hogy a gróf puskájának csövei
652 Fug |              nyargaltak.~- Megengedem, hogy önnek szándékában volt a
653 Fug |          azonnal észre kellett vennie, hogy az ön puskájának iránya
654 Fug |            azonban biztosan levonható, hogy ön e percben megrántotta
655 Fug |             régen álmodott dicsõséget, hogy a sajtó személyével foglalkozott.
656 Fug |        hírlapolvasásra, hanem az tény, hogy azóta naponkint türelmetlenül