Rész

 1 II |      megmondani Mácsik elõre.~- Ejnye, forgós adta kereke. Hiszen
 2 III|         szegény jó mamácskám.~- Ejnye, ejnye - motyogá Mácsik
 3 III|  szegény jó mamácskám.~- Ejnye, ejnye - motyogá Mácsik kedvetlenül. -
 4 III|        lenni, akit vallatnak.~- Ejnye, gazember! - szólt a nagy
 5 IV |        róla, hogy festi magát), ejnye ni, de alulra jutott Laczkó
 6 IV | hatalmas ember elmosolyodott.~- Ejnye adta gyereke, de imposztor!
 7 VI |     csúszkálnak le vakmerõen.~- Ejnye akasztófáravalók, jöttök
 8 VI |     palánkon, s beugrik fürgén… ejnye, hogy talpra esett, mint
 9 VI |      labdámat, mert az enyim.~- Ejnye forgós… hát még ide mersz
10 VII|        különféle formákban: Az »ejnye kutya Kutyánszki« volt a
11 IX | eltalálja magát prüsszenteni.~- Ejnye, ejnye Mácsik! Hiszen ha
12 IX |    magát prüsszenteni.~- Ejnye, ejnye Mácsik! Hiszen ha meggondoljuk,
13 XI |         az Ilonka a közbülsõ.). Ejnye, be kívánatos a szája ennek
14 XII|        hang. - Én, Filcsikné.~- Ejnye, sógorasszony az? De megváltozott
15 XIV|         fülsüketítõ zúgással…~- Ejnye no, öcsémuram, hát mért
16 XIV|       van ám a háború, Borka!~- Ejnye te fölfújt béka! Hát ezt
17 XIV|        is az ember, Miska fiam. Ejnye, de furcsa, hogy ezt mondta.~
18 XV |   vágtatott gúnyos hahotával:~- Ejnye, Gyuri bácsi! Ne szaladjon
19 Fug|      akarod-e mondani, ki az?~- Ejnye no, hát Daróczy Pista… Tegnap