Rész

 1 II |            beadogatni a derekát. A Suska gyerek tegnap támasztotta
 2 IV |        Senki sem tudta megmondani. Suska Mihály, a mindenes, beszéli,
 3 VI | összeverekedett a tyúkólnál, hol a Suska Mihály szarujából kilopták
 4 VI |       Szerencse, hogy nincs itthon Suska, mert az közibök csördítene.~
 5 VI |            mert éppen az a baj. Ha Suska itthon volna, mindjárt meg
 6 VI |            esküdtet kivéve, akiért Suska kocsin ment a városba, együtt
 7 VII|        addig is, míg õsszel elveti Suska, mint a jóféle magot, a
 8 VII|     kísérték lóháton bandériumnak. Suska maga új kékbeli ruhát kapott
 9 VII|        hizlalni. No, mehetünk már!~Suska közibe vágott a négy csikónak,
10 VII|         járt akkoriban is a Dunán. Suska ment rajta egyszer, mikor
11 VII|       kérdezé Gábor türelmetlenül.~Suska kevés beszédû ember volt,
12 VII|        Fölvenni, fölvesznek - véli Suska Mihály, megnyomkodva pipája
13 VII|          kézzelfoghatót se mondott Suska Mihály. De különben az volt
14 XIV|           förmedt rá csúfondárosan Suska Mihály. - Láttam is már
15 XIV|        Bizony szégyenelheted magad Suska Mihály a gazdáddal egyetemben.~
16 XIV|     Elfordult könnyezve, s ezalatt Suska is készen lett az útra,
17 XIV|         tett, mint aki nem hallja. Suska pedig köveket kaparászott
18 XV |          hadnagy uram - csábította Suska -, ha eleibök szaladnánk,