Rész

 1  V |        pofacsontokkal, a kevély hosszú bajusz is mintha rövidséget
 2 VI | rángatta fején a fésût, mellyel hosszú haja az akkori szokás szerint
 3 XI |       mint kész ember. Nem lesz hosszú teketória, minek az? Háromszori
 4 XIV|      nem talán… csak neki olyan hosszú az idő… Lehet, most beszélik
 5 XIV|     tekintetes uram-öcsém, hogy hosszú haj, rövid ész. Mért is
 6 XIV|      hogy bocsánatot instáljak. Hosszú haj, rövid ész… mindig mondom.~
 7 XIV|  régiben lenne, mintha csak egy hosszú, hosszú álom lett volna
 8 XIV|         mintha csak egy hosszú, hosszú álom lett volna az, hogy
 9 XIV|      Gyönyörködve simogatta meg hosszú, aranyos sörényét, s így
10 XIV|      lusta ember lenne, kihúzta hosszú derekát, délceg lett a járása,
11 Fug|        Ő maga sem emlékszik már hosszú pályafutásának elejére.
12 Fug|         szobán, arcára csúszott hosszú szürke haját kimért lassúsággal
13 Fug|         néha piszkálta meg õket hosszú, összenyomott csõrével immel-ámmal.
14 Fug|         bûnösként lesüté fejét: hosszú, göndör fürtei beárnyékolták.
15 Fug|      messze van.~- Sebaj! Azért hosszú az igazságszolgáltatás keze,
16 Fug|         a golyót és aktákat egy hosszú fekete tokba, midõn Pintér
17 Fug|   szünetet tartott Kléner úr és hosszú lélegzetet vett.~- Uram,