Rész

 1 III |        mellette. Ott az újdonatúj fekete ruha rajta, de alul, a kikandikáló
 2 IV  |           az arcokkal.~Mácsikné a fekete szoknya elé odakapcsolta
 3 IV  |        meg…~Belemarkolt dühösen a fekete csipkés fõkötõjébe, lehámozta
 4 VII |     várakozólag jártatta meg nagy fekete szemeit a gyülekezeten.
 5 VIII|       Bizony azt az utat két szép fekete szem édes nézése csinálta.~
 6 IX  |         megállva az út közepén, s fekete kendõjébõl kibontá az imádságos
 7 IX  |    viszályt.~- Illik is ez? Ilyen fekete napon! Nem szégyenlik kegyelmetek?
 8 IX  |         gurult, lecsúszott róla a fekete fátyol. Mácsik észre sem
 9 XIII|     öntsön a szívekbe. Az éj csak fekete most, de nem nyugalmas,
10 XIII|         messziről szembejönni egy fekete embert, éppen a bodonyi
11 XIII| szépszerével elkerülheti!~Mikor a fekete ember a hídra ért, éppen
12 XIII|           Álljatok meg! - szólt a fekete ember.~- Ki az? - kérdé
13 Fug |         még a nagyugarnak hagyott fekete szántóföld is úgy néz ki
14 Fug |        bádog kúpjára kitûzetett a fekete lobogó.~…Nyomban egy forgószél
15 Fug |     lassúsággal ereszkedik le egy fekete bársony karszékbe, kiteríti
16 Fug |      golyót és aktákat egy hosszú fekete tokba, midõn Pintér Lajos
17 Fug |          lenne oly nagyon, nagyon fekete… A szerencsétlen jegyese