Rész

 1  I  |      kerülgették a gügyüi, míg végre egy gyenge percében (szinte
 2 VI  |       nagyralátó család elõtt.~Végre, éppen jókor megérkezett
 3 VI  |      az országútad, te betyár!~Végre mégis elfogta a sövényben,
 4 VII |        mert életrevaló. Hiszen végre is Laczkó-vér foly az ereiben,
 5 VII |  odament a gyerekhez, mikor az végre kibontakozott az ovációkból,
 6 VII |  aludjon - ha elõre nem mehet.~Végre harmadnapra összecsókolták
 7 VIII|       de sohase történt semmi.~Végre is Mácsik vette kezébe a
 8 XI  |       neki valami szívességet, végre is szent lett a béke.~S
 9 XI  |  terveket sugdosott nekik, míg végre keserû sírásba törve énekelte:~
10 XIII|    bírt: mit csináljanak vele? Végre is feltették egy saroglyára,
11 XV  |     várta a nagy fordulatokat!~Végre is sikerült annyiban, hogy
12 Fug |        a fiókok tartalmát. Ah, végre mégis talált Kléner úr valamit.~
13 Fug | fejében!~- Uram, - szólalt meg végre szórakozottan - én a vizsgálatot
14 Fug |       Daróczy - rikkantott fel végre tompán. - Nem! Nem!~V.~Kléner
15 Fug |    hangot nem volt képes adni. Végre a tubákpikszis is kifordult