Rész

 1 IV |       nekünk hamar kell a dolog. Teringette, hiszen mindnyájan meg akarjuk
 2  V |          asszony felé fordult.~- Teringette, Borbála… ha nem volnék
 3  V |        te nem volnál a nyakamon, teringette, én megcsinálnám azt a bolondságot,
 4 VI |       vannak fiam«. Okos gyerek, teringette, több esze van már most
 5 VI |         Jó jel! Ez aztán jó jel, teringette - hajtotta élénk felindulással
 6 VII|          jár a tizenharmadikban. Teringette, nyolc-tíz év múlva már
 7 VII|     véleményét.~- Jó pofája van, teringette! Meg fog neki örülni a kis
 8  X |          vidáman nevetett fel.~- Teringette! Hiszen igaza van a nebulónak.
 9 XV |     atilla ráncait simogatván.~- Teringette, csak már lenne valami…
10 XV |        lenne egy jóravaló csata. Teringette, István… hiszen ez se egyéb,
11 Fug|         az udvarias logikával.~- Teringette, - mondá fanyarul inkább
12 Fug|        édes Pintérkém«-nek hítt… Teringette!~Kléner úr hagyta õt eszmélkedni.~»
13 Fug| fordulatot tartogat ez ügyben.~- Teringette! - jegyzé meg a csodálkozásban
14 Fug|        Kléner úr, - ön éles ész! Teringette!~És a derék ember méltán