Rész

 1  I  |        szinte csodálatos, hogy valaha gyenge perce is volt a nagy
 2  I  |     emlékezzék) arra való volt valaha, hogy a törökök eltakarodása
 3 III |   viseli e nevet utolsónak, ha valaha szerencséje akad, vegye
 4 III |  hatalma nem engedte, hogy azt valaha kimutassa.~Lassan, gondolkozva
 5 VII | leghatalmasabb gyereknek, akit valaha anya szült.~S mintha abból
 6 VIII|        de nagy urak voltunk mi valaha. Címerünk elõtt meghajoltak
 7 VIII| tudhatni, látják-e még egymást valaha? Ki az ördög éljen meg tavaszig
 8 IX  |      merte, hogy egyszer, hogy valaha… Ej, lehetetlen az! Már
 9  X  |    ördögök, ha gondoltam volna valaha. Hiszen pisze orra volt!~-
10 XIV |    ember mindazok közt, akiket valaha ösmert! Nem, nem ilyennek
11 Fug |    Ezek is mind valakié voltak valaha, s szép napokat láthattak
12 Fug |        sokkal nagyobb, mintsem valaha beférhetett volna a csõbe,
13 Fug |      de késõbb.~Pintér tanulta valaha a lélektant, s a bírót meg