Rész

 1 II  |   kidagadtak az erek, képzelete messze elröpült elõre, látta is
 2  V  |         s vitte õket maga után, messze, messze, ahová õ ment, a
 3  V  |         õket maga után, messze, messze, ahová õ ment, a felhõkbe.~-
 4 IX  |    számára. Merthogy ne kelljen messze röpülniök a lustábbaknak.~
 5 IX  |          Nem kell valami nagyon messze menni.~A szép asszony apró
 6 IX  |  megboldogultnak? De ne menjünk messze. Itt van teszem azt Piry
 7  X  |   valami Laczkóval találkozott, messze kikerülte, úgy rémlett neki,
 8 XII | kinyílott a százesztendõs áloé; messze földrõl jártak az emberek
 9 XIII|      éppen a bodonyi hídtól nem messze.~Minthogy pedig Dúcz uram
10 Fug |      hogy Stiriába futott.~- Az messze van - mondá Kléner úr, kinek
11 Fug |     tölthetni valakin, - Stiria messze van.~- Sebaj! Azért hosszú
12 Fug |       düh és a bosszú gondolata messze elûzött otthonról a laposi
13 Fug |        de a halál még bizonyára messze van… ne gondoljunk rá! szippantsunk!~