Rész

 1 II |             hatalmas emberek, akik elõre vinnék a dolgot. Mert az
 2 II |          képzelete messze elröpült elõre, látta is már az országút
 3 II |     tudhatta azt megmondani Mácsik elõre.~- Ejnye, forgós adta kereke.
 4 VI |    vicispánjelölttel, ki iránt már elõre is nagy tiszteletet és elnézést
 5 VI |          olyan könnyû dolog, amint elõre hitte. A bõrig ment ez a
 6 VII|        legalább el ne aludjon - ha elõre nem mehet.~Végre harmadnapra
 7 XI |           a káposztából, hanem azt elõre megmondom, hogy három év
 8 XI | összeszorult, feje zúgott. »Tudtam elõre, tudtam. Ez lett a vége!
 9 XI |            hazafelé.~- Most már se elõre, se hátra - sóhajtott fel
10 XIV|         eszük, hogy nem eresztenek elõre.«~Elfordult könnyezve, s
11 Fug|       mellét tapogatta, mintha már elõre keresné ott az érdemjelet,