Rész
1 I | nemes Laczkó Annát. Ezt már onnét a macska se kaparhatja
2 I | leberetválják a kaszások, már az innensõ részén azalatt
3 I | pro libertate« nem járt már, pedig ez tudott még csak
4 I | hogy az utolsó évekrõl már nincsenek nyugtái a szegedi
5 II | mert kifehérlettek belőle már fiatalkorában a sárkányfogak.
6 II | Lassan nõtt, de nagyra nõtt. Már mint duhaj legényke mindenkit
7 II | ahova Priboly tartozott, már vége felé szolgabírót se
8 II | nyakukon. Biz, ez elõl most már be kell csukozni a kancelláriákba!~
9 II | sem igaz belõle.~Tudták már azok száz év elõtt is, mire
10 II | férfi lett, a múlt héten már fehér szálat is talált a
11 II | házhelyének is csak a fele van már meg. A kúria elhagyott,
12 II | kastélyban laknak ezután… csak már eldõlne valahára az az átkozott
13 II | asszonyom.~Mindegy, most már nem lehet abbahagyni. Amit
14 II | talán…~Mint homályos köd már rég gomolygott elõtte valami
15 II | sajátszerû alakra. - Hát már megint erre kerültél?~-
16 II | voltál itt utoljára?~- Bizony már két esztendeje - szólt a
17 II | a nyelvével.~- Voltál-e már odabent a konyhában?~- Beszéltem
18 II | a konyhában?~- Beszéltem már a nemzetes asszonnyal.~-
19 II | világot, édes fiam. S most már ott szalad vele valahol
20 II | te dolgodban… Hát van-e már valahogy?~- Megnyerjük,
21 II | elmélkedjünk a dologról. Most már nektek azt kell bebizonyítani,
22 II | modorába.~- Ham ham! Mintha már hallanám, hogy csámcsognak,
23 II | nagyon okos ember az. Ma már püspök lehetne valahol Nagyváradon
24 II | csináljunk? Magam is gondolkoztam már ezen. Talán a vicispánt
25 II | vármegyei hajdút is -, de már a vicispánságra egy se termett.
26 II | elröpült elõre, látta is már az országút porfelhõjében
27 II | vén Chalupka mondott.~- Már miért ne lehetne, édes fiam?
28 III | hanem az erdõt elvitte már az ördög.~Némely helyütt
29 III | Gáborok, Jánosok, Endrék már ritkábbak; - hanem majd
30 III | szép bodonyi úrnõnek.~Hanem már az sem lakik itt szegény
31 III | beteg szobájába.~Bizony már rossz karban találta szegénykét.
32 III | szóbeszéd ártalmára való már, de a nagyasszony észrevette
33 III | beszél. »Maga hatalmas ember (Már én olyan vagyok nagyasszonyom),
34 III | szólt volna hozzá: »Te most már az enyim leszel… jól viseld
35 III | Pribolyon. Nem lesz itt már többé olyan nagy temetés
36 III | kiabáltak egymásnak: Látta-e már komámasszony? Szép-e, megváltozott-e
37 III | nagyon az arca? Ki van-e már terítve? Éppen most öltöztetik.
38 III | mereven a koporsót, nem volt már könnye, az fogyott el legelõbb,
39 III | drob! Hallod-e bent, most már ki nem eresztünk téged innen
40 III | a Mácsik-kúria felé, hol már felterített asztalok várták
41 III | az bizonyos rangot adott már valakinek, ha a rettenetes
42 III | kollármesterséget vigye. Már persze úgy, ahogy õ viszi;
43 III | a felesége nem gondozná, már régen éhen halt volna valahol
44 III | suttogták -, legalább már fényes nappal türtõztetnék
45 IV | Mácsik-portára, még mosolya is volt már némelyiknek. Útközben kiszítta
46 IV | lakomát. Hozzátartozik ez már az állapothoz, ahol nagy
47 IV | van! Úgy lesz! Hogy erre már elõbb rá nem jöttünk! -
48 IV | felelének csudálkozással.~- Most már tündökölni fog a Laczkó-címer -
49 IV | mezõ!~S valóban, mintha már magával a puszta tervvel
50 IV | énnekem senkim, sõt magam is már csak úgy vendégnek vagyok
51 IV | mintha nem is név lenne az már, hanem rang.)~Aggodalmasan
52 IV | sok kalendáriumot koptat már el.~A doktor váltig perszvadeálta
53 IV | vágott közbe Mácsikné. - Már éppen a nyelvemen volt.
54 IV | el Mácsik - s hangja most már rikácsolóvá változott, mint
55 V | Chalupka, az más, Chalupkával már tartozásban vagyok. Annál
56 V | idő emlői jobban kiasztak már, mintsem az ilyen szegény
57 V | kedvvel, mint azelőtt: azóta már megjárta a fél országot,
58 V | ebédlőben magára hagyják, mikor már rózsaszínűbbnek látja a
59 V | Pályafutásának elejére talán már maga sem emlékszik. Talán
60 V | emlékszik. Talán nem is igaz az már! Ki volt, mi volt, hogy
61 V | többet ér, mint egy tor, no, már erre elmegyünk, gyerekecském…~
62 V | megegye a serpenyõbõl - de már ezt csak magában gondolta
63 V | forintos leány lenne az már azontúl, mágnásnak sem derogálhat.~-
64 V | Én magam is többet láttam már. Maradjunk mégis a százezer
65 V | Persze, hogy restelli.~- Ha már most akadna egy ember, aki
66 V | meredezett az égnek.~De már ezt nem állhatta meg szó
67 VI | úr keresztneve) láttál-e már valamikor kováspisztolyt,
68 VI | Ferencz uram, az esküdt, csak már jönne, hadd kezdõdnék meg
69 VI | férje -, de küldheti is már most haza kigyelmed a Gyuszi
70 VI | tekintetes úr - mondá csendesen - már amicsodás. Hanem ma mi azért
71 VI | Filcsiknek, és alig látott már valamit.~- Ostoba arca van -
72 VI | teringette, több esze van már most is, mint a rozsnyói
73 VI | Györgyöm! Ez aztán tudja ám már ma is, hogy praktikusnak
74 VI | vicispánjelölttel, ki iránt már elõre is nagy tiszteletet
75 VI | Cip, cip, cip! Ne fuss már édes mézem… No, megállj!
76 VI | felfordította neki.~Károly úrfi erre már egy nagyot gondolt.~- Fordítsa
77 VI | Laczkó Márton - hempereghetsz már… nem leszel már te semmi.~
78 VI | hempereghetsz már… nem leszel már te semmi.~De e mosolyt ébresztõ
79 VI | megjárnánk mindnyájan, ha mikor már beleköltöttünk ezreket,
80 VI | megépített terv, mely nélkül már élni sem tudna talán.~Habozott,
81 VI | gazembert! Ki tudja, hol van az már? Volt esze, hogy elszaladjon.~
82 VI | karmolt az ujjaival, de már ezt most mind tûrni kellett
83 VI | vagy, Mácsik. Nagy vagy. Már féltettelek. Ötleteid vannak,
84 VI | Mácsik. Beösmerem. Ezt most már megcsináltuk. Becsüllek.~
85 VII | komolyság jellegét. Nem szaladt már ki a pajtásokhoz, hanem
86 VII | állás méltósága, nimbusza már, pedig csak a gyermekies
87 VII | volt.~- Most aztán megvan már az alispán - mondá Mácsik. -
88 VII | Teringette, nyolc-tíz év múlva már a vármegye feje lehet. Mert
89 VII | Laczkó-nemzetség. Õszre be lehet már fogni mind a négyet, hacsak
90 VII | Gábrisnak pedig hûlt helye lett, már t. i. a réginek. Elhozták
91 VII | Boldizsárnak (most tudódik már ki, mibõl ivott annyit Boldizsár
92 VII | akarnának visszatenni, amit már utána nem küldhettek; a
93 VII | mivel hizlalni. No, mehetünk már!~Suska közibe vágott a négy
94 VII | mintha pehely lenne.~Hajó már járt akkoriban is a Dunán.
95 VII | addig. Úgyse soká tarthat már, mert Bezerédi István uram
96 VII | Hallatlan az, mi minden történik már a nap alatt!«~De hála istennek
97 VII | görbe országban, vagy hogy már azóta az is nõtt, mert van
98 VII | nevetéstõl, s mire Pestig értek, már kész volt az alku, hogy
99 VII | dolgát eligazítottuk, - most már vagy tíz esztendeig ráérek.
100 VII | esztendeig ráérek. Most már eligazítom a község dolgát!~
101 VIII| volt minden egyes embernek (már akinek milyen jutott). Patrónus
102 VIII| másképp vélekednek, ha ma már végigtekintenek kevélyen
103 VIII| okos ez a Mácsik. De most már ebbe a deputációba nem lehetett
104 VIII| Kiskér és Zobola! Most már õk vannak felül! Mert ha
105 VIII| mozsárdurrogás, amint ez már szokás minálunk; a szép
106 VIII| Csakhogy oda nem ér, mert már két esztendõ óta utazik
107 VIII| hogy betegen feküszik, de már útban van, hogy ez vagy
108 IX | Mácsiknét bántotta az, hogy most már nem õ lesz az elsõ asszony
109 IX | asztalára a falusiak. ~S az most már mind másképp lesz - ha Barosné
110 IX | hanem csak temetési költség.~Már régen gyöngélkedett, de
111 IX | meg a Piry uraméra.~De már erre a célzásra elhagyta
112 IX | mikor egy csöpp érdeke sincs már benne.~- Vajon megházasodik-e
113 IX | vacsorára egy ideig. Holnap már rendben leszünk, a gyámleánya
114 IX | hogy tud fõzni.~- Mit? Már fõzni tud az a gyerek? -
115 IX | Birikét. Hiszen nagy lány már az! Mikor nõtt meg ez így?
116 IX | gondolatait rendezni, de már érezte, hogy hol fáj. Az
117 IX | Baros Anna:~- Növekszik már az a gally, amelyen fennakad.~
118 IX | nélkül:~- De hát vetett-e már rügyöt?~A szép asszony rádobta
119 IX | ezután jövõ tisztújításra már elibünk állhat, ha nem vigyázunk…
120 IX | puha kéz cirógatná.~Tudta már, ki marad, kinek kell maradni,
121 IX | Akárhol voltak is, most már itt maradtak, Biri ezüst
122 IX | amihez fölösleges a tanú.~De már ezt nem szabad elhinni,
123 IX | mindketten a lánykát, s pedig már nem gyerek. Nem lett nagyon
124 IX | Barosné elõkerült a fürdõbõl, már akkorra nemcsak az asszonyok,
125 IX | valaha… Ej, lehetetlen az! Már a gondolatjára is elvörösödött.
126 IX | Chalupka, hogy jó eszû. Most már a maga szárnyán is úrrá
127 IX | kiugratni Mácsikból, lemondott-e már róla? Az sértõdve vágott
128 IX | ha meggondoljuk, magának már semmi köze a Laczkókhoz.~-
129 IX | házasodnia…~- Magam is gondoltam már erre - szólt Mácsik közömbösen… -
130 IX | fejével bólintott.~- Én már a nevét is tudom annak a
131 IX | a fejét, rázhatja… tudom már. Kinyissam-e az ajtót, mi?
132 IX | menyecske még, s az ura már hatvan esztendõs. S méghozzá »
133 IX | figyelmesen nézett a nénire.) Te már nagy leány vagy. (Biri lesütötte
134 IX | nem figyelt oda. Beszélhet már a szép asszony a falaknak.
135 X | X. FEJEZET~A VIRTUS~Arra már volt példa, hogy valaki
136 X | illik.~Mindenki küldené már a halálba ezt a mi szegény
137 X | harasztot, nem az a gyep az már, nem az, nem az.~A mai dzsentri
138 X | megmaradtak és itt vannak, azok már életrevalók, azoknak élniök
139 X | lehangoló gondolatok. Utoljára már, ha valami Laczkóval találkozott,
140 X | úgy elfáradva. Csak most már azt kellene legalább kisütni,
141 X | az egyik Justhé. Nyitom már, Gyuri fiam, nyitom.~Kinyitott
142 X | félszemû macskája van. Nincs is már egyebe a bolondnak. Mindenét
143 X | zsarátnok, aztán üszög, utoljára már csak hamu - még a legerõsebb
144 X | pipámat valahol.~- Tömöm már. Azt hittem, valami rossz
145 X | De iszen meg vagyok én már harapva, Chalupka. Csakhogy
146 X | kigyógyulok még én ebbõl. Tudom már a gyógyító füvet is. Kitaláltam.
147 X | egy szép leánykája.~- De már az se hiba, Chalupka. Magam
148 X | akik itt laknak. Tudod már?~- Tudom, de hogy aztán
149 X | voltak a kartácsoló kefe.~De már erre rákvörös lett Mácsik,
150 X | kapált Laczkó György, ha már egyszer benne volt. Rettentõ
151 XI | Klára öreg hajadon. (Láttuk már szegényt a Rékyné torán.)
152 XI | szép kis béka.~- Igen, de már menyasszony.~- Baj is az?
153 XI | vaskos leány, az igaz, hogy már nem fiatal. Hm! Egyszer
154 XI | szemérmetes volt. Lehet annak már nyolc éve is, ha nem több.
155 XI | István.~- Ej! Megszokta már azt Mácsik a boldogultnál.
156 XI | földet beboronálna.~- Ez már igaz - nevetett Laczkó Pál,
157 XI | biz az, Mácsikéknál! Most már én béleljem ki a gyomrát?
158 XI | asszonyok szoktak lenni, akik már szerepet játszottak. Százszor
159 XI | este a szép asszonynál, de már kezdett délután lenni.~Patyolatfinom
160 XI | lesz, nagyon jó lesz. Ez már olyan dolog, hogy nagyon
161 XI | feje a felhõkig ért, mikor már õ parancsolt a megyében
162 XI | alatt.) Az utolsó rátákat már alig bírta összeszedni. -
163 XI | abból a szép lánykából? De már mégis ilyet tenni! Legalább
164 XI | Ilonkával nem beszélhetett, mert már megkezdték az elõadást.~
165 XI | Hát persze, természetesen, már régen elkotródhattak volna,
166 XI | nagyobb veszedelmek is estek már! Még mindent helyre lehet
167 XI | ragyogott, mint az opál.~Tudta már Chalupka, »ki« adja a szemeknek
168 XI | szemeknek azt a zománcot, tudta már. Soha még asztalosmunka
169 XI | ez most!~Eligazította ez már az õ holnapi dolgát is.~
170 XI | elinduljon hazafelé.~- Most már se elõre, se hátra - sóhajtott
171 XI | Mindennek vége! Most már jöhet akár a tenger.~
172 XII | LACZKÓ-HÁZ ELSZÉLEDÉSE~S a tenger már útban is volt!~Leírnám,
173 XII | költögetnék… De iszen nem ébrednek már azok fel soha többé!~Piros
174 XII | tovább a hidat, elég volt már negyven esztendõ óta. A
175 XII | templom körüli pázsiton.~Már csak mégsem jót éreznek
176 XII | hatalma tetõpontját, mikor már a célnál van - egyszerre
177 XII | Csakhogy a Laczkók… hol vannak már a Laczkók?~Kényelmetlen
178 XII | lecsillapodva -, megjön a fiú, kész már az oszlop! Hát ugye szép
179 XII | a táborban… Ej, ej, csak már múlnék el pokolba ez a zûrzavaros
180 XII | Bodonytól egy órányira. No, már ez mégse tréfa. Mind szétfutottak
181 XII | hegyek közé.~Mácsik, ki már beszélni is lusta, csak
182 XII | Hallod-e, Chalupka? Most már én is azt mondom, hogy látszani
183 XII | az országutat. Hátha jön már az a fiú… hátha jön… Minden
184 XII | eljöhetne.~…Csakhogy mit ér már a vicispán, ha vármegye
185 XII | sok szép biztos voks, most már ott áll az ágyúk elõtt.
186 XII | elolvadott itthon, úgy szerezte már össze, hogy levagdalta felesége
187 XII | lesz?~Egyetlen kéz volt már csak, mely még fenntarthatja
188 XII | sorok. Csak arra kell most már vigyázni, hogy fõtisztelendõ
189 XII | bizony, feküdjél le! Látom, már megint felhörpentettél valahol.~-
190 XII | fölvette a házat.~Mácsikné már korán reggel kelt, maga
191 XII | szolgálót és a kocsist, s már éppen a tehén megfejése
192 XII | hörgé kezeit tördelve.~De már erre egyszerre elmúlt az
193 XII | lehet, aki összeadta. Hát már az isten is csak olyan dib-dáb
194 XII | könnyemet se látná… Kell is az már valakinek? Örüljön, hogy
195 XIII| a régi jó világból. Most már egészen kihalt, csendes
196 XIII| tanyája.~Aranyért se találni már férfit, csak a leghatalmasabbat,
197 XIII| harsányan.~- Nem ösmered már meg Chalupkát, Gábor fiam?~
198 XIII| ahogy volt, úgy volt. Én már belenyugodtam. A vén Chalupkának
199 XIII| tanácslom én neked, hékás, ha már így van, vidd el most az
200 XIII| fejét rázta:~- Nem! Én most már szembenézek mindennel. A
201 XIII| Gábor éppen akkor kelt fel, már egészen fel volt öltözve,
202 XIII| sóhajtással: »Mert most már mi árvák leszünk - és megédesíti
203 XIII| aludjék még), besüt a napocska már… Itt a víz, ott a ruha.
204 XIII| tette arca elé, mely most már haragban égett, de tekintete
205 XIII| magát. Feje zúgott, talán már nem is hallott semmit a
206 XIII| szavad ugye? Tíz éve rabolsz már bennünket. A tolvaj elveszi
207 XIII| fiacskám… Gábor, Gábor!~De már korlátlan úr volt fölötte
208 XIII| Hanem a szörnyülködés már csak halk morajban harapódzott
209 XIII| fejét.~- Nem, anyám! Ennél már büszkébb vagyok, sokkal
210 XIII| történni kell. El kell most már szánva lennem mindenre.~
211 XIII| nagyon rettegni, de sejteni már kezdte, hogy valami végzetszerû
212 XIV | Gábornak, ne féljen, ha félt már, ha ott térdelt mellén az
213 XIV | Még gondolkozni sem tudtak már.~A kakukkos óra halkan ketyegett,
214 XIV | összemorzsolta.~No, most már itt van! Hallatszanak a
215 XIV | Még kopog is az ajtón.~De már azt nem hallja Gábor. Talán
216 XIV | restellem… de restellem.~De már erre aztán kezd lassankint
217 XIV | erõs lehet az! Csakhogy már nem oszlop.~- Hiszen én
218 XIV | lekapják elõtte a kalapot - de már összesúgnak utca hosszát,
219 XIV | egyházfi. No iszen, mehetsz már híres Mácsik György! És
220 XIV | gyáva? Haj, jaj, jaj! Lõttek már ennek a világnak! Talán
221 XIV | ennek a világnak! Talán már repedezik is a föld, s nyílnak
222 XIV | harangokat! Az ítélet napja ez már! Mert ha a tegnapi világ
223 XIV | csodálkoztak. Mert most már visszájárul fordult a dolog.
224 XIV | építették hozzá ehhez. S így már tökéletesen összevágott.~-
225 XIV | csinál. Száz bolond meg már a maga ostobaságát teszi
226 XIV | Suska Mihály. - Láttam is már a paripádat otthon; oda
227 XIV | támasztva a kemencéhez, már hogy tudniillik a seprõd.
228 XIV | minden ember megunhatta már, hogy mindig a királyok
229 XIV | istállóba menni. Ni, milyen szép már azóta a Sármány, úgy ragyog
230 XIV | nyájas hangon:~- Tudom már, mit akarsz… tudom már.
231 XIV | Tudom már, mit akarsz… tudom már. Hát iszen jól van. Elindulunk
232 XIV | Ne beszélj, ne beszélj… már hogyisne jönnél? Kellesz
233 XIV | hogyisne jönnél? Kellesz is már te a golyóbisnak? Hiszen
234 XV | tótokat verte meg, s most már a rendes csapatokhoz akart
235 XV | szűk hegyi úton. Annyit már tudott, hogy a masírozásnál
236 XV | okosan tette. Hej hopp. Most már hát csinálunk valamit.~Összeütötte
237 XV | volt gyõzõdve róla, hogy de már ezt Bécs is megérzi. Még
238 XV | Majd mind itt vannak. Már tudniillik, akik még bele
239 XV | a túlságos erõ. Pedig az már nem volt erõ, még a felfortyanás
240 XV | is inkább csak modor volt már nála.~- De bizony mondott
241 XV | is ráérsz útközben! No, már igazán alig várom, hogy
242 XV | ereje oda lett, parancsolni már nem tudott nekik. Szelíd
243 XV | még föllobbanásai, de ezek már nem gyújtottak. Nagy diadalokról,
244 XV | odajárt nézegetni, meghalt-e már?~Visszataszító volt ez az
245 XV | simogatván.~- Teringette, csak már lenne valami… csak már lenne
246 XV | csak már lenne valami… csak már lenne egy jóravaló csata.
247 XV | hozzá, mint a zuhatag.~Csak már lenne is valami döntõ tárgyalás
248 XV | eleresztette a kantárt, ha már így van, hadd vigye hát
249 XV | ezeknek a szuronyaiba.~- Már én pedig mégse hátrálok -
250 Fug | hát ki ez a Chalupka?~Az már egy õslény, egy múzeumi
251 Fug | idõ emlõi jobban kiasztak már, mintsem az ilyen szegény
252 Fug | lesz a folytatása. Bizony, már kilenc éve annak! Pali is
253 Fug | egész regényes históriát már el is feledték, s nincs
254 Fug | jókedvvel, mint azelõtt. Azóta már megjárta a félországot,
255 Fug | ebédlõben magára hagyják, mikor már rózsaszínûbbnek látja a
256 Fug | Kóstolj meg, Chalupka!«~Már miért ne kóstolná. Hiszen
257 Fug | megmondani. Így emlékszik már őrá mindenki. Fiak apáiktól
258 Fug | nélkül?…~Ő maga sem emlékszik már hosszú pályafutásának elejére.
259 Fug | visszakerült arra a helyre, bizony már nem emlékszik, a Bezerédy-kastély
260 Fug | Szirmayaké, - hát akkor már más szobalány volt ott a
261 Fug | is!~De mindez régi dolog már, Chalupka bácsinak nem igen
262 Fug | minden úri família, s ha már sokáig nem jön, csendes
263 Fug | emlegetik is.~»No, Chalupka már régen volt nálunk. Nyilván
264 Fug | jó. Alighogy emlegetik, már ott toppan negyed-ötödnapra.~
265 Fug | Milyen kár, hogy az most már senkié!~Azután egy megmerevedett
266 Fug | ravatalon. Egy õse sem volt már életben, mind ott feküdt
267 Fug | életben, mind ott feküdt már a maga helyén a kisbelédi
268 Fug | mellét tapogatta, mintha már elõre keresné ott az érdemjelet,
269 Fug | hogy az utolsó csemete neve már a margóra került. No, de
270 Fug | vér beszél. Jaj annak, aki már meg nem érti, hogy mit beszél!~
271 Fug | mezei virág mellett?~De már ezt a floszkulust csakugyan
272 Fug | utána a fejét, s - mint már mondottuk - kedvetlenül
273 Fug | igazán érthetetlenné, mikor már meg van magyarázva.~Ne vállalkozzunk
274 Fug | Éva kisasszony szívecskéje már nem semleges terület; hogy
275 Fug | egy pillanatra, a másikban már ott pihen apja keblén.~-
276 Fug | kérdések kellõleg meg lettek már õrölve a társalgás garatján.~
277 Fug | ami most következhetik, az már mind a Kléner dolga.~Maga
278 Fug | könnyektõl, és az arc alattuk már mosolyog. Az elárult titok
279 Fug | nem lehetett titok. Most már legalább keresztülesett
280 Fug | abban a hitben, hogy éj van már s elkésett útjában, nyomban
281 Fug | vert rám a kópé.)~- Azóta már nyomában vagyok Daróczynak. ~-
282 Fug | indignálódva.~- Daróczyt én már el is fogtam, kint van az
283 Fug | Ami még következik, az már egészen a törvényszék dolga.~
284 Fug | figyelmesen olvasta végig a már majdnem csomaggá nõtt iratokat.~-
285 Fug | tagadtam el. Mit is tagadhatnék már?~- Ne vágjon a szavamba!
286 Fug | kocsijához. A szögletekbõl most már nem néztek rá síri árnyak.
|