Rész
1 I | onnét a macska se kaparhatja ki.~Megesküdtek, s ezzel a
2 I | köteléknek.~Amint volt, úgy volt, ki keresné? Elég az hozzá,
3 I | Nyomban komissziót küldött ki az alföldre, amely színrõl
4 I | biztatták, úgyhogy csak ki kellett választani, melyiket
5 I | megyérõl persze szó sem volt; ki az ördög akarna ott dominiumot?~
6 I | voltak azok a régiek, hogy ki se lehet mondani.~
7 II | aztán ide, akit szépszerével ki akart marni a közszolgálatból:
8 II | valami prókátor gondolta ki, mert egy szó sem igaz belõle.~
9 II | Mácsik György kimondott, az ki van mondva. Mácsik György
10 II | szembetûnõen kandikálnak ki, nagy idomtalan fején borzas
11 II | akárhogy hítták.~- Ne végy ki a barázdából, fiacskám.
12 II | Nagyváradon vagy Rozsnyón, ha ki nem bélelik az ördögök hiábavaló
13 III | csak a karjából látszott ki egy piciny darabka.~Amint
14 III | A Biri szép, kék szemei ki voltak sírva, s alattuk
15 III | megnézni, akkor válogassa oszt ki õket valaki; mert most egy
16 III | csak homályosan vehette ki, mit beszél. »Maga hatalmas
17 III | auktoritásnak?~Szó nélkül ment ki, patkós csizmái durván kopogtak
18 III | pap leszesz fiú?~- Nem én; ki nem állhatom a templomot -
19 III | vásott Laczkó-gyerekre, ki bõgve futott egész a korcsmáig,
20 III | faragta a versezeteket, mert ki vagyon mondva, most tudódik
21 III | mondva, most tudódik majd ki, van-e hát valami a kaputban;
22 III | megváltozott-e nagyon az arca? Ki van-e már terítve? Éppen
23 III | szerencsétlen Mácsikné, hogy nézett ki mellette. Ott az újdonatúj
24 III | Oh, oh! Micsoda mosás az! Ki látta ugyan az ingvállát?
25 III | Hallod-e bent, most már ki nem eresztünk téged innen
26 III | dicséretes akadt, az bontakozott ki legelõbb… A gáncsolandókat
27 III | még csak azután gondolják ki otthon. Legtöbb elismerés
28 III | érdemes embert is hagytak ott ki - szólt keserûen Toldy Mihály -,
29 III | több az, hogy miért hagyják ki mindenünnen ezt a szegény
30 III | nagy Mácsik ellen ejtett ki szemrehányó megjegyzést,
31 III | Így beszélgetve mentek ki a temetõbõl Toldy Mihály
32 IV | hirtelen elõlépve. - A dolog ki van kombinálva, ha mondom.
33 IV | várnának egy kicsit… mert ki tudja…~Mácsik végignézett
34 IV | összeállítják a családi genealógiát, ki milyen ágon áll rokonságban
35 IV | szerelmes szemekkel vetették ki hálóikat az asszonyok és
36 IV | rang.)~Aggodalmasan nézett ki az ablakon az éjbe.~- Az
37 IV | dolmányodra? Hej, Mácsik, Mácsik, ki ne kezdj velem, azt mondom…~
38 IV | után tudakozódni.~Hol van? Ki látta? Senki sem tudta megmondani.
39 V | foglalkozása, sőt nem hagyja ki a különös ismertetőjeleket
40 V | volnának, mintha ő házasítaná ki fiaikat, férjhez adná kisasszonyaikat,
41 V | sírva is fakad, mert hát ki tehet arról, hogy olyan
42 V | Talán nem is igaz az már! Ki volt, mi volt, hogy jutott
43 V | az õ mûhelye - kanyarítá ki aztán kacskaringós csizmadia-stílusban. -
44 V | kellene még csak! - fakadt ki Chalupka sértõdve… - Ezt
45 V | nem hozta a werkjét, s míg ki nem ismerte a helyzetet.
46 V | Tízezer jegyet bocsátanék ki, minden egyet egy máriás
47 V | ne fél, nem játszalak ki… hiszen csak beszélgetünk…
48 V | kijátszatnám magam.~- Ugyan ki tenne rád? - viszonzá neje
49 V | neje szelíd mosollyal.~- Ki? Mindenki.~S ezzel megint
50 V | milyen bölcsességet fundáljon ki. Ezeknek vinnénk a százezer
51 V | forintot nem ingyen dobták ki, színültig tudomány annak
52 VI | Be derék asszony volt, ki világra hozta!~Aztán nem
53 VI | jövendõbeli vicispán töri ki a nyakát valamelyitekben!~
54 VI | fiú. Megszerettem a kópét… ki tudja… hátha szerencséje
55 VI | vízben.~Boldizsárnének, ki szomorúan ült egy elfûrészelt
56 VI | hozol itt a nyakamra. Törüld ki mindjárt a szemedet a keszkenõddel,
57 VI | S hangos zokogásba tört ki.~- A többi anyák gyermekei
58 VI | becsületes gúnyája sincs, hogy ki van lökve a tisztességes
59 VI | mondott nekem erre? No, találd ki! Vagy hát elmondom magam.
60 VI | félrebiggyesztvén száját, ki akarta húzni a kezét az
61 VI | dolga a vicispánjelölttel, ki iránt már elõre is nagy
62 VI | nagy reményû úrficskának, ki azt a lábánál fogva lógatván
63 VI | jeles! - s könnye csordult ki a süket Laczkó Miklósnak.
64 VI | azt nézik, melyik malac ki ökre, itt csak providencia
65 VI | ujjaik közt. - Mindenre ki kell terjedni a figyelmünknek.
66 VI | valamennyit, s úgy válasszuk ki aztán a nekünk valót.~Egy
67 VI | és kurjongatásokban tört ki hellyel-hellyel a tömeg.
68 VI | Chalupka mondása volt, de ki hallotta volna azt meg a
69 VI | Nem tudta, mit tegyen, ki mellé álljon. A falusi diplomata
70 VI | minden szem e pillanatban.~- Ki volt az? - hörgé nagy szemeit
71 VI | megforgatva üregeikben.~- Ki volt? - suttogják utána
72 VI | megkerítem a gazembert! Ki tudja, hol van az már? Volt
73 VI | csak maga az ünnepelt nem, ki míg diadallal körülhordozták,
74 VII | ellenkezett többé, mihelyt ki volt kiáltva a jövendõbeli
75 VII | jellegét. Nem szaladt már ki a pajtásokhoz, hanem kérdõleg,
76 VII | királyi consiliarius. Hogy néz ki? Igénytelen, köpcös, barna
77 VII | Maga a fõispán õméltósága, ki éppen a közgyûlésre öltözködött
78 VII | lehetett boldog Boldizsárné, ki mindennap átszaladt négyszer
79 VII | végrehajtó bizottság õt nevezte ki a fiú instruktorának, illendõ
80 VII | s megelégedését fejezte ki a kitûnõ metódus felett.~
81 VII | hétszilvafás oligarcha, ki, mert uralkodni akart, nem
82 VII | Boldizsárnak (most tudódik már ki, mibõl ivott annyit Boldizsár
83 VII | meginvitálták egy kis búfelejtõre, ki ide, ki oda. Nagy mérgelõdéssel
84 VII | kis búfelejtõre, ki ide, ki oda. Nagy mérgelõdéssel
85 VII | idők pulzusát,~Hogy bolond, ki veszni hagyja az ő jussát.~
86 VII | mert szépen komponálta ki a verset. Láttam, fiatal
87 VII | uram éppen most öntötte ki erszényébõl az utolsó aranyait.
88 VII | hogy csak úgy röpködtek ki belõle a tüzes szikrák.
89 VII | mind káromkodással fejezte ki, de különféle formákban:
90 VII | megéljenezték az új fõispánt, ki sehogy se tudta miképpen
91 VII | szemeibõl a könny csordult ki a nevetéstõl, s mire Pestig
92 VII | valamennyi között, mert ki sem hallgatta jól a részleteket,
93 VIII| juthatott be, sem onnan ki, csak a madár röpülhette
94 VIII| látják-e még egymást valaha? Ki az ördög éljen meg tavaszig
95 VIII| késõ tavasszal hámozzák ki a sorsát az érdeklõdõk,
96 VIII| istenem, de szépen fundálta ki a kántor (kivált mikor még
97 VIII| nagy kegyetlenül.~- Hát ki akarja, hogy megéljetek?
98 VIII| ellenben Cselényi Klárának (s ki tudja mire jó az?) - hanem
99 VIII| szép asszony fõztjére, s ki ne adna arra?~A szép özvegy
100 VIII| azok dehogy hagyták volna ki a bodonyi kastély asszonyát,
101 VIII| hogy a szóló rosszul fejezi ki magát latinul, s apró kék
102 IX | gyöngélkedett, de a mellbetegséggel ki lehet húzni hatvan esztendeig
103 IX | kellett volna a doktorra, ki váltig enyhébb levegõre
104 IX | ülök, amikor nekem tetszik!~Ki tudja, mi támad, ha a rikácsolásra
105 IX | is.~Az t. i. Mácsik volt, ki méltósággal, némán viselte
106 IX | még a sírnál sem ejtett ki egyetlen panaszszót. A Laczkók
107 IX | hatalmas ember adta volna ki rendeletben: »te sírj helyettem,
108 IX | Requiescat in pace!~- Ki tudja, hátha viszi a pört
109 IX | Beleszólt õ maga abba is, ki megy a pozsonyi diétára.
110 IX | Barosnénak, minek teszi ki az ilyen drága hagymát az
111 IX | kéz cirógatná.~Tudta már, ki marad, kinek kell maradni,
112 IX | marad, kinek kell maradni, s ki mehet; elébe hozta az az
113 IX | volt az a nagy ember, hogy ki sem lehet mondani.~És ebben
114 IX | mindjárt gyámja is. Mert ki tudja, mi lakik az emberekben?
115 IX | Nem lett nagyon magas, de ki volt fejlõdve tökéletesen.
116 IX | a medve a barlangjába, s ki nem jött onnét estig. Restellte
117 IX | szemein, mert fény gyúlt ki bennök, ha Biri jött, vagy
118 IX | legtöbbre néztem egy Barost. Ki pörkölheti rám, hogy nem
119 IX | rendesen a párjával.~…Iszen ki lehet könnyen pótolni, ami
120 IX | és az ablakon át bámult ki a szénaboglyákra és a szalmakazlakra;
121 X | azt, a hatalmas Mácsik, ki királyosdit játszik otthon
122 X | lelkének hiábavaló erõivel. Ki tudja, ha elõbb születik
123 X | görbén néznek rá. (Pedig ki merne rá görbén nézni?)
124 X | uraság is éppen így nézett ki, mikor házasodott.~- Vigye
125 X | Mindjárt itt megfulladok. Nyisd ki szaporán az ablakokat.~-
126 X | mikor az egyik Motosiczky (ki akart dobni a gazember!)
127 X | alkalmatlankodnak? Miért nem dobtad ki õket?~S megcsikorgatta a
128 X | adósságot.~- Kifizetted?~- Ki.~- Mi hát a baj?~- Nincs
129 X | derék! Nem néztem volna ki belõle akkoriban.~- Olyan
130 X | azokból gõzölgött volna ki ebben a hideg találkozásban
131 X | szemrehányás kérezkedett ki belõlök, kivévén tán a leghívebbeket,
132 X | uram elrágta a kötelet.~- Ki meri mondani, hogy elrágtam? -
133 X | van, benne kell maradnia, ki nem jöhet, míg csak a házikó
134 X | mindég így lesz. De én rajtam ki nem fogtak. Én dömöcköltem
135 X | házasodik meg! - szaladt ki a Filcsik szájából önkéntelen.~-
136 X | szerint hitvesemül kérjék azt, ki az isteni gondviselés látható
137 X | szavakat hörögve ejtette ki, s erõs domború mellkasa
138 XI | terjedt, nekigyürekeztek, ki pogácsát sütni, ki sonkát
139 XI | nekigyürekeztek, ki pogácsát sütni, ki sonkát főzni, ki lángost
140 XI | sütni, ki sonkát főzni, ki lángost dagasztani, annyi
141 XI | egyéb. Lehűtve támolygott ki a követség. Okos ember kevésből
142 XI | voltunk milyen vakok! Hát ki van olyan az összes Laczkók
143 XI | nem fiatal. Hm! Egyszer ki akartuk játszani Boldizsárral.
144 XI | kendõt ötvenet osztottak ki a násznép között a lovak
145 XI | amint a misérõl jöttek ki a népek, hogy a fõispán,
146 XI | Mácsikéknál! Most már én béleljem ki a gyomrát? Még vasárnapja
147 XI | magának a hajaszála sem volt ki az adósságokból. Hát még
148 XI | mint a félkegyelmû rohant ki, hogy a színfalak közé betörjön.~
149 XI | hogy ezer tyúk se kaparja ki.~Kisvártatva ruhasuhogás
150 XI | melynek egyik széle úgy nézett ki a sötétben, mintha egy fehér
151 XI | opál.~Tudta már Chalupka, »ki« adja a szemeknek azt a
152 XI | s szó nélkül támolygott ki az utcára, hogy elinduljon
153 XII | iratnyalábot az óriásnak, ki megnyálazván ujjait, nagy
154 XII | melle zihált, úgy nézett ki, mint egy megdühösödött
155 XII | egy megdühösödött tigris, ki most mindenkit szétmarcangol.~-
156 XII | ideadta. A Laczkókra vesse ki? Könnyebb most ezer véka
157 XII | asszonynépek a hegyek közé.~Mácsik, ki már beszélni is lusta, csak
158 XII | látszik Mácsikot.~De hát ki törõdne annak a hóbortjaival?
159 XII | akinek a szemein át foly ki, ami fölösleget magába vesz
160 XII | egész erõvel az ökleivel.~- Ki az?~- Én vagyok - felelte
161 XII | kitekerem a nyakát… én tekerem ki, aki össze mer adni egy
162 XII | malomba õröl.~- Kirõl? Hát ki másról, ha nem a sógorasszony
163 XII | bolondra egyszer…~- Hát akkor ki az ördögrõl búslakodik itt?
164 XII | ördögrõl búslakodik itt? Ki házasodott meg hát, no?~
165 XIII| az édes álom takaróját ki nem bontja.~A kutyák átkozottul
166 XIII| szólt a fekete ember.~- Ki az? - kérdé a kocsin ülõ
167 XIII| kezébe, hogy okvetlenül ki kellett jönnie Dúcz Jánosnak
168 XIII| a beszélgetést hallgatta ki Dúcz János az éjjel, õtõle
169 XIII| a kis rékli?… A cipõ is ki van tisztítva, magam tisztítottam
170 XIII| tisztítva, magam tisztítottam ki, édeském… mert bizony mi
171 XIII| fel, inkább õ tisztítja ki ezentúl a mama cipõit is,
172 XIII| közte: soha, talán soha ki nem fogynak belõle…~S ekkor,
173 XIII| a mentémrõl, mert addig ki nem eresztem innen, s letépem
174 XIII| mérték megszólítani a férfit, ki tombolva nyargalt végig
175 XIII| Halántékain vastagon dagadtak ki az erek, s lüktetésüket
176 XIII| szerencsétlenségek hallatára ül ki oda…~»Irtóztató lesz a Mácsik
177 XIII| istenem, miképpen csordul ki ez a szörnyû pohár?~A fiatalasszony
178 XIV | tudja, hogy hiába készítette ki a pisztolyt, nem lesz annyi
179 XIV | Gábor megzavarodva jött ki utána, marasztalta volna,
180 XIV | planéták tengelye esett-e hát ki, hogy egyszerre ily csodálatosan
181 XIV | bizonykodott a nótárius. - Hát ki emlékszik, ugyan ki emlékeznék
182 XIV | Hát ki emlékszik, ugyan ki emlékeznék valamely nevezetesebb
183 XIV | odavitte a fogát, akié még ki sem nõtt valamennyi. Még
184 XIV | elvesztették fényüket, úgy néztek ki, mint a kocsonya. És akármit
185 XIV | oly nagyon furcsán esett ki. Néha elkezdett könnyezni,
186 XIV | büntessen meg!… Virítsatok ki a pokolban!… Rágjon meg
187 XIV | nagyon szépen gondolta ezt ki a Sármány.~Mácsik megösmerte
188 XIV | hozni a padlásról (jó, hogy ki nem törte nyakát a létrán
189 XIV | vakaró sem pihent, nyomban ki kellett szedni a három hónapos
190 XV | esténként. A halál cifrázza ki oly pirosra az eget, hogy
191 XV | István volt. Hanem iszen ki is kap az most a hadnagyától,
192 XV | csak az õ eszük nem nyílt ki azelõtt?~A hencegésbõl gyakran
193 XV | szemöldjei, szuronyok csillantak ki a füzesekbõl, elrejtett
194 Fug | DOMINE CHALUPKA~1881~ ~De hát ki ez a Chalupka?~Az már egy
195 Fug | szembetûnõen kandikálnak ki, nagy idomtalan fején borzas
196 Fug | lakodalmán… Szegény Nelli, ki hitte volna akkor, hogy
197 Fug | volnának, mintha õ házasítaná ki fiaikat, férjhez adná kisasszonyaikat,
198 Fug | fekete szántóföld is úgy néz ki ott a távolban, mint egy
199 Fug | a köröskörül zöld mezőn. Ki ne remegne ilyen képektől?~
200 Fug | vizslát.~- Blikk! Csiba te! ki az a halott ember, Blikk?~
201 Fug | szerencsétlen kamaszban, ki hason kezd csúszni a test
202 Fug | megmerevedett kéz látszott ki a fû közül; összeszorított
203 Fug | szerelmes szavakkal. Vajon ide ki küldte?…~A suhanc még közelebb
204 Fug | vacog, mikor odanéz:~»Oh, ki hitte volna! Oh, ki hitte
205 Fug | Oh, ki hitte volna! Oh, ki hitte volna, Uram, én Istenem!…«~
206 Fug | játékban. Tanú, folytassa! Ki volt azon egyén, ki a grófot
207 Fug | folytassa! Ki volt azon egyén, ki a grófot kísérte?~- Daróczy
208 Fug | becsületes, derék, jámbor fiú, ki a légynek sem vétett soha.
209 Fug | valamint azon fickót is, ki a hullát megtalálta.~Addig
210 Fug | vizsgálóbíró. - A csomó oldódzik! Ki lõtt, édes fiam, ha tudnád?…~-
211 Fug | mutatva.~- A számból veszi ki a szót. Ez elvitázhatlan!
212 Fug | tett, szívét nem öntötte ki senki elõtt, mert senkije
213 Fug | Mihályhoz volt intézve, ki akármint kutatott is emlékezõtehetsége
214 Fug | táplált az ön leánya iránt? Ki tilthatta meg neki? Szeretni
215 Fug | dörzsölte.~- Hova beszél ön? Ki látta azt, szép hölgyeket
216 Fug | fekete-fehérbe öltözött komornyikja, ki az érkezõ vendéget bejelenti.
217 Fug | karón, melynek hasadékain ki s be mászkáltak a mindenféle
218 Fug | zege-zugából bõven özönlött ki sütkérezni a napra. No,
219 Fug | jöjjön senki. De hát ugyan ki is jöhetne kedves vendégnek?
220 Fug | átutazó perszónának adja ki magát, ki ha akarom - gondolat,
221 Fug | perszónának adja ki magát, ki ha akarom - gondolat, ha
222 Fug | egy, egy… valaki van.~- Ki van a szomszédszobában? -
223 Fug | tudják, de nem beszélik ki az édes titkot.~Az öreg
224 Fug | fiam, meg akarod-e mondani, ki az?~- Ejnye no, hát Daróczy
225 Fug | pedig egész hidegen húzta ki a szelencét, szippantott
226 Fug | a Daróczy viselete volt, ki feltûnõ mogorva, levert
227 Fug | dobogott, melle zihált.~- Ki adta önnek e szabadságot?~-
228 Fug | kérelmét adta elõ, hogy tûzzem ki a napot és helyet, ahol
229 Fug | Hétfõn. Én keddre tûztem ki az idõt, õ megjelent s itt
230 Fug | ugrott s vállon ragadta:~- Ki ön! Mit akar? Hogy mer itt
231 Fug | zavar nélkül.~- Az úton ki is vallattam. Mindent bevallott
232 Fug | egy könnycseppet törülve ki szemeibõl. - Én nem viseltettem
233 Fug | s átnyújtá Kléner úrnak, ki azt hangosan olvasá fel:~»
234 Fug | semmi esetre sem! Eh! de hát ki felel nekem arról, hogy
235 Fug | le, amint Évike elõadta! Ki fog egy tizenhét éves fõ
236 Fug | szó? Izgatottan rohantam ki a rétekre a gyalogúton Ilye
237 Fug | féltékenység merész kezû bûnszerzõ, ki rakásra költi a fájóbbnál
238 Fug | fájóbbnál fájóbb helyzeteket, és ki tudja azokat színezni, pokoli
239 Fug | drabantnak, hogy vezesse ki. ~- Bíró úr, - szólt a bûnös
240 Fug | ügyvéd egy könnyet törült ki eleven, átható szemeibõl.
241 Fug | mondá mohón - az ügy ki van domborodva részleteiben
242 Fug | meghunyászkodva sietett ki, hogy az õröket fölzavarja.
243 Fug | éppen fegyverét töltötte, ki tudja, mily szándékkal,
244 Fug | után kapkodva a sötétben. Ki tudja, megnyalni akarta-e,
|