Rész

  1  I  |                ahhoz valami nagyon okos ember; mert az még el találja
  2  I  |              szegényt, nagyon könnyelmû ember lehetett) vagy bebizonyította
  3 II  |                Határozottan veszedelmes ember volt. Csupa epe, csupa méreg.
  4 II  |      megdühösítik; egyszóval rettenetes ember, akivel nem jó kikötni.~
  5 II  |               mondá a kopasz, pirosarcú ember.~- No, hát ülj le, ha eljöttél.
  6 II  |       esztendeje - szólt a vén potrohos ember, egyet csettentve a nyelvével.~-
  7 II  |              Gyuri fiam.~Ez az egyetlen ember volt a világon, akitõl a
  8 II  |     bizalmaskodó modort; mert ez az egy ember nem esett egészen emberszámba.~-
  9 II  |              azért, hogy olyan hatalmas ember vagy, járhatsz aztán földagadt
 10 II  |               azokban, mert nagyon okos ember az. Ma már püspök lehetne
 11 II  |             kiáltá felugorva - …te nagy ember vagy, Chalupka.~A nyakába
 12 III |              mit beszél. »Maga hatalmas ember (Már én olyan vagyok nagyasszonyom),
 13 III |            beszélt volna más közönséges ember.~- Köszönöm - suttogta halkan
 14 III |          ágyához. Hej csak hatalmas egy ember, valóságos oroszlán! Hát
 15 III |          harangok, majd belesiketült az ember.~A koporsó után roskatagon
 16 III |           valaki, minden fa egy meghalt ember. S ezek a meghalt emberek
 17 III |                 András uram mégis derék ember. Istenem! hogy bírta olyan
 18 III | tiszteletteljesen húzódtak hátra a nagy ember elõl, s meginvitálta a halottas
 19 III |               vízzé ne tegyen a halandó ember, ha még olyan hatalmas is,
 20 IV  |            ruházkodnak mappa után, s az ember mindjárt rájok ösmer a bekecsük
 21 IV  |                 a mondatokat, ha idegen ember vagy ha asszony közeledett,
 22 IV  |                ablakon az éjbe.~- Az az ember nem volt itt a toron. Csodálatos!
 23 IV  |               Jaj de csúnya is a részeg ember, nemzetes uram!~A hatalmas
 24 IV  |               nemzetes uram!~A hatalmas ember elmosolyodott.~- Ejnye adta
 25  V  |           őkegyelme először is helybeli ember, kutyakötelessége tudni
 26  V  |                 mindenütt ott van ez az ember, ahol Piryné) persze híven
 27  V  |                   Hátha valami csúf vén ember nyerné meg - ellenveté Piryné,
 28  V  |                  mint ahogy gondolná az ember.~És felhörpentett, a nyelvével
 29  V  |                Minden szerencse az okos ember kezében, mert a sár is arannyá
 30  V  |                 világon százezer kopasz ember. Ha nem több van. Én magam
 31  V  |                 miatta. Ez a sok kopasz ember, mind restelli az állapotát,
 32  V  |                  Ha már most akadna egy ember, aki kiállna azzal a tervvel,
 33  V  |                csinálok, amelybe minden ember befizetne egy forintot.
 34  V  |      kikunkorodik az mindjárt. Százezer ember után százezer forintunk
 35  V  |             Széchenyi István. Aki tudós ember van, az mind ott ül, s örökké
 36  V  |          elhiheti, az a százezer kopasz ember mind szívesen venné meg
 37  V  |             vizikátorokat. A sok kopasz ember meg hordaná érte az aranyat
 38 VI  |                kell adni, hogy hatalmas ember Mácsik György. Be derék
 39 VI  |               Édes Lacikám, az egyszeri ember is azt mondta Jónásról,
 40 VI  |               sáskahad ez! Azt hinné az ember, hogy egy idevándorlott
 41 VI  |               ha sírsz, Borbála. Komisz ember vagyok, igenis.~Most aztán
 42 VI  |               füledet. No, nézze meg az ember! Még nem vagy ám vicispán.~
 43 VI  |           felindulással a boldog apa. - Ember vagy fiacskám. Te fogod
 44 VI  |                 vitézlõ família! Minden ember tudja miféle járatban vagyunk
 45 VI  |             alatt születik, rendesen jó ember, csakhogy a jó embernek
 46 VI  |          egyszeribe mezítláb van minden ember.~Nem tudta, mit tegyen,
 47 VI  |               mintha akármilyen pipogya ember állna azon a helyen, s nem
 48 VI  |             váratlanul, hogy a hatalmas ember vérvörös lett, s meglepetésében
 49 VI  |             ömlött el ólomszín arcán.~- Ember vagy, fiú! - mondá, s hangja
 50 VI  |               szelíden oldalba döfte.~- Ember vagy, Mácsik. Nagy vagy.
 51 VII |               jeles mester, kiváló okos ember, ha egyszer a tût megfogja -
 52 VII |               repedhet szét többfelé az ember?~Mikor a bodonyi határt
 53 VII |      türelmetlenül.~Suska kevés beszédû ember volt, amit mondott, azt
 54 VII |          vicsorgatva.~Iszonyú kegyetlen ember lehetett ez a Csomaközy
 55 VII |                    Micsoda, hát odavaló ember kapitány uram? - tudakozódék
 56 VII |             veszem.«~- Ez a nekünk való ember! - gondolta Mácsik, s minden
 57 VIII|        hozzátartozott ez akkor a magyar ember kommoditásához. Patrónusa
 58 VIII|                hogy õ voltaképpen nemes ember, ijedten futott a megyére
 59 VIII|          csókoljon neki minden pribolyi ember. Mert az nem tesz semmit,
 60 VIII|               egész falu a jövõ nyárig. Ember oda nem juthatott be, sem
 61 VIII|        megboldogult Rékyné.) A pribolyi ember beszerezte magának az egész
 62 IX  |                    Ha nem volt is nemes ember, úr volt az azért - pattant
 63 IX  |                 a mellét verve:~- Nemes ember vagyok, - akkor ülök, amikor
 64 IX  |                  mintha csak a hatalmas ember adta volna ki rendeletben: »
 65 IX  |                   Hogyne, hiszen fiatal ember. Most Szent-Mihálykor múlt
 66 IX  |                  Így lett belõle udvari ember. Pedig eleven udvar volt
 67 IX  |               nevetséges volt az a nagy ember, hogy ki sem lehet mondani.~
 68 IX  |             megy, fiatal lánykát özvegy ember kényére bízni nem illendõ
 69 IX  |               Ej, ej, hogy még az ilyen ember is mibe nem ereszkedik bele?).~
 70 IX  |               csodálatosan, hogy a nagy ember összerezzent. Arcát, homlokát
 71 IX  |                Baba kell még annak, nem ember! Sok víz lefolyik addig
 72 IX  |                alul.~- No, nézze meg az ember, úgy tesz, mintha nem tudná.
 73 IX  |                felesége, Birike.~A nagy ember összerázkódott.~- Az enyim? -
 74 IX  |                  Természetesen. A bátor ember a puskacsõbe is belekiált.~-
 75  X  |                 hogy elevenen járó-kelõ ember fölött tartsanak halotti
 76  X  |             csakugyan ott feküdt a nagy ember a dunyhák tetején, azon
 77  X  |          beszélgetés, mint egyébkor. Az ember azt hihette volna, hogy
 78  X  |                 eshetik meg, hogy nemes ember így megbecsülje.~Õ el nem
 79  X  |             mégsem hazudtál. Én is csak ember vagyok. Ne, fogjad… itt
 80 XI  |                       XI. FEJEZET~HA AZ EMBER A FELHŐKIG ÉR~A »falu patrónája«
 81 XI  |               az még akkoriban a magyar ember előtt), utánahajolt Erzsike
 82 XI  |          támolygott ki a követség. Okos ember kevésből ért.~Ott künn a
 83 XI  |              Gábor is megjön, mint kész ember. Nem lesz hosszú teketória,
 84 XI  |                igaz, ütõdött inaszakadt ember volt, hamar rátalálhatott
 85 XI  |               suhintott botjával). Okos ember vagy, hogy elmentél. Most
 86 XII |                talán azért, hogy eleven ember sohase lássa ellágyulni
 87 XIII|               Nappal még csak megvan az ember, hanem az éjszakák bizony
 88 XIII|             néztek az asszonyok, utolsó ember volt a faluban, most azonban
 89 XIII|              mindenekfelett békeszerető ember (elég hálátlanság tőle,
 90 XIII|             elkerülheti!~Mikor a fekete ember a hídra ért, éppen akkorra
 91 XIII|          Álljatok meg! - szólt a fekete ember.~- Ki az? - kérdé a kocsin
 92 XIII|                nápolyi királyt is… Hej, ember, ember, nem jót cselekedtél.~
 93 XIII|                 királyt is… Hej, ember, ember, nem jót cselekedtél.~Gábor
 94 XIII|                is lesz részed benne. Jó ember, becsületes ember, de szörnyû,
 95 XIII|             benne. Jó ember, becsületes ember, de szörnyû, ha megharagszik.
 96 XIII|                 Aztán milyen szelíd! Az ember azt hinné, hogy ilyen pesti
 97 XIII|                tudod… No, de õ se rossz ember… Elment az is tegnap. Minek
 98 XIII|              gézengúz is istenes jámbor ember melletted. Ne félj, odaérsz,
 99 XIII|          bennünket. A tolvaj elveszi az ember pénzét egyszerre s aztán
100 XIII|      nõttön-nõtt. Folyvást több és több ember gyûlt a Laczkó-udvarra,
101 XIII|                    Vadállat voltam, nem ember - szólt Gábor tompán, s
102 XIV |                 hogy ne lássa meg az az ember, ha bejön.~Fogait összeszorította,
103 XIV |                Úgyis csak egyszer él az ember. Isten neki. Jöjjön! Legalább
104 XIV |       legszelídebb, a leggyámoltalanabb ember mindazok közt, akiket valaha
105 XIV |             isten sose volt igazi bátor ember. Mindössze a szája nagy.
106 XIV |            hangjában, de olyan, hogy az ember pára alakban, epeszínben
107 XIV |           ránézett Mácsikra.~A hatalmas ember behunyta szemeit és fölordított: »
108 XIV |               csillant elõ benne a régi ember.~Toborzó huszárok jártak
109 XIV |        beszélgettek. Azt mondta, minden ember megunhatta már, hogy mindig
110 XIV |               Jaj, de nagy bolond is az ember, Miska fiam. Ejnye, de furcsa,
111 XIV |              mintha nem is a régi lusta ember lenne, kihúzta hosszú derekát,
112 XV  |               furcsa állapot ez, minden ember a halálnak siet segíteni,
113 XV  |         csillapodva. - Hiszen nem rossz ember! Van benne szív a kutyában!
114 XV  |        tulajdonképpen nagyon becsületes ember… Ösmerem a gézengúzt! Mindegy,
115 XV  |           miközben egész csomó pribolyi ember fogta körül nagy lelkesedéssel,
116 XV  |                  Pélly mint környékbeli ember, hírébõl ösmerte Mácsikot,
117 XV  |           magára a feltámadáskor idegen ember gúnyájában?~De a Chalupka
118 XV  |                a halála után.~A hiú vén ember minden órában odajárt nézegetni,
119 XV  |               egy põrére vetkõzött nagy ember.~Hanem iszen ez sem tartott
120 Fug |                volt.~Kopasz, piros arcú ember, rezes orral, zöldes szemekkel.
121 Fug |              zöldes szemekkel. Potrohos ember s következõleg kedélyes
122 Fug |              éve annak! Pali is csendes ember lett. Az egész regényes
123 Fug |              értelme szabva, közönséges ember, aki a diéta dolgaiban járatlan,
124 Fug |                szépen elélhet a szegény ember gond nélkül is!~De mindez
125 Fug |            távolban, mint egy agyonvert ember, elterülve a köröskörül
126 Fug |                Csiba te! ki az a halott ember, Blikk?~Ha meg tudná mondani!~
127 Fug |               Õméltósága nagyon finnyás ember volt, tetszik tudni. Ha
128 Fug |                 Istenem, milyen finnyás ember volt!~A vizsgálóbíró összehúzta
129 Fug |          mormogá - nagyon rejtélyes. Az ember azt sem tudja, hol kezdje.~-
130 Fug |                 rideg, komor, kegyetlen ember volt, soha senki sem szerette,
131 Fug |              hamar nõ, mint a gomba, az ember a nevét sem ér rá megtanulni.
132 Fug |       Tekintetes uram, én törõdött, vén ember vagyok, de nemes ember is.
133 Fug |              vén ember vagyok, de nemes ember is. Egy jó kardvas mindig
134 Fug |               nem is az elõbbi alázatos ember lenne, kihívó daccal nézett
135 Fug |       kifürkészhetlen útjairól. Ön okos ember, Pintér úr, ösmernie kell
136 Fug |              mondanám önnek: ön szegény ember, menjen Amerikába, adok
137 Fug |                  Teringette!~És a derék ember méltán is csodálkozhatott,
138 Fug |                 ügyekbe! Nem vagyok hiú ember, minélfogva ez egyszer megbocsátok
139 Fug |          lábáról.~- Kléner úr, ön derék ember! - szólt Pintér Lajos a