17-babsz | bach--celja | celna-egerb | egere-emeln | emelt-felta | felte-germa | gerun-hence | herba-jarta | jartu-keves | kezcs-kozve | kofar-lepes | lepet-megle | meglo-nagyo | nagyr-ossze | osszh-ragjo | ragju-sutke | sutni-szolg | szoli-tor | torde-vasab | vasag-zuzva
Rész
2002 XI | restaurációkra.~S ami meg legjobban emelte az ünnep pompáját, Chalupka
2003 VII | helyesnek találták így érvényre emelve azt a gondolatot, hogy a
2004 X | hogy nyaldossák körül és emésztik fel lassanként, sziporkákat
2005 IX | úrnõ. - Ne adja át magát az emésztõ gondolatoknak.~- Én csak
2006 X | viszonyai közt nyilvánulnak emezeknek hibái és erényei. Nagy ambíciók
2007 Fug | elpirulva.~- Csak nem muszka emisszárius, hogy olyan nagyon titkolóztok?~
2008 Fug | Hanem?~- Még a muszka emisszáriusnál is gonoszabb, - jegyzé meg
2009 XV | siránkozó hangon, hogy ne emlegesse, s mégis õ hozta fel minduntalan
2010 Fug | Tichborne-pörhöz s nevét emlegetetté teszi a kontinensen. Milyen
2011 XV | elgondolkozva. - Éppen múltkor emlegette, hogy valahol egy korcsmában
2012 XI | maróbb az elmúlt szereplés emléke a szerelemnél. A szerelem
2013 Fug | selyemmel átszőtt napok emlékei. Mikor még mint fiatal óráslegény (
2014 VII | volt. Erre a Veronikára nem emlékezett ugyan a genealógiából Mácsik
2015 VII | a Laczkó Gábris. (Hiszen emlékezhetnek rá kendtek, hogy micsoda
2016 XIII| foghatóra eleven emberek még nem emlékeznek Pribolyon…~Mikor Mácsikné
2017 XIV | Hát ki emlékszik, ugyan ki emlékeznék valamely nevezetesebb virtuscselekedetére?
2018 Fug | ki akármint kutatott is emlékezõtehetsége lomtárában, nem bírt hasonló
2019 I | hogy minden kommisszióra emlékezzék) arra való volt valaha,
2020 III | bagolyfejû Laczkó Istvánt nem is említem, mert az Csitáról jár be
2021 Fug | addig a kastélyban semmi említésre méltó sem történt, ha csak
2022 IV | elvállaltam.~- Jó, hogy említetted - vágott közbe Mácsikné. -
2023 V | most hiába keresnők. Az idő emlői jobban kiasztak már, mintsem
2024 Fug | most hiába keresnõk.~Az idõ emlõi jobban kiasztak már, mintsem
2025 Fug | ami egy hitvány »plebs«-en esik, még ha az a plebs
2026 XII | valakinek? Örüljön, hogy énbennem talált kész bolondra egyszer…~-
2027 IV | rokonságban a békési Laczkó Endrével, s megállapítják egy lisztán,
2028 XIV | nyakcsigájára, vagy zsoltárokat énekelni… zsoltárokat, hahaha.~Soha
2029 IX | köröskörül, és a madarak énekeltek.~Hiszen úgy lehetett ez
2030 IV | asszonyság elkeseredett éneklõ hangon -, ha talán várnának
2031 XI | Én is engedek, maga is enged. A kecske is jóllakik, a
2032 XIII| jó lesz… ugye megengeded? Engedd meg kérlek, hogy mégis bereteszelhessem
2033 XI | paktumot egymással. Én is engedek, maga is enged. A kecske
2034 XIV | vetve rájok, hogy szó nélkül engedelmeskedtek, a mellékszobába húzódván.~
2035 X | Parancsolásra kell szoknia, nem engedelmességre.~Chalupka csodálkozott a
2036 Fug | Daróczy végképp kimerült, engedelmet kért, hogy leülhessen.~-
2037 XV | mert a katonai regula nem engedi meg az ilyen szalutálást. -
2038 VII | jajveszékelve kérte Mácsikot, hogy engedje õt is a fiával menni, hiszen
2039 Fug | mintsem õt kriminális elé engedjem hurcoltatni.~Kléner mosolygott
2040 Fug | Rendelkezzék velem!~- Engedjen elõbb még egy megjegyzést. ~
2041 IX | Tavasszal, mihelyt a vizek engedték, nagy mulatsága lõn Mácsiknak.
2042 Fug | emberi társadalomból, de énjének egy másolata megmarad a
2043 IV | fordulhat a tisztesség, de énnekem senkim, sõt magam is már
2044 I | került Laczkó Anna, s lõn ennélfogva, hogy nõi ágon történik
2045 II | nemzetes asszonnyal.~- Adott-e enni?~- Volt részem benne, köszönöm.
2046 XIII| eleresztette azonnal.~Pedig csak ennyit mondott, s megfordult, bement.~-
2047 XIV | Megirigyelnek még tégedet éntõlem.~Volt dolga Miskának egész
2048 VII | alighanem szamár vagy te, énvelem együtt, ehhez a hivatalhoz,
2049 XI | gyertyát gyújtottak az enyéim!~Az ablak alá ment, s felágaskodott,
2050 XIII| igazán szép…~Hát még mikor enyelegve kérdi: »Kedves új mamám,
2051 IX | volna a doktorra, ki váltig enyhébb levegõre küldözte?… Mármost
2052 XIII| mégse állhatta meg, hogy ne enyhítse tettét.~- Megérdemelte -
2053 VI | valamennyien. A nagyravágyás enyve, mely összetartja õket,
2054 XII | egyszerre beléjük, még bizony az ép edényeket is összetörnék
2055 XIII| hogy az egész faluban nincs éperejű férfi otthon. Mindenki elment,
2056 XIV | hogy az ember pára alakban, epeszínben látta leszállni a virágokra,
2057 IX | nézegetésében töltötte, mintha neki építenének valamit, s ebben a nagy
2058 IX | Hozzáfogtak az országút építéséhez, kezdték leverni az egész
2059 V | tehetségével arany várat épített azonnal a szájasabbaknak.~
2060 III | még azt is odavésette: »Építette Anno 1740 a saját erdejébõl
2061 XIV | amire visszaemlékeztek, azt építették hozzá ehhez. S így már tökéletesen
2062 III | némelyiken a gazda vagy az építõ családtag neve: »Nemes Laczkó
2063 X | Nagy ambíciók levegõbe építve, nagy cselekedetek ostoba
2064 Fug | gyámoltalan, megiramodott nyúl. Épp imént veré fel vackából
2065 XIV | összetört azon a mesterséges épületen, amelyet oly nehezen, annyi
2066 III | kúria közt igazi kolosszális épületnek látszik a bádogfedelû udvarház,
2067 Fug | megállapodott és azt mondta érctelen, vontatott hangon: »Ha én
2068 III | Építette Anno 1740 a saját erdejébõl hozott fából«. Ez a legrégibb
2069 IX | is?~- De mikor egy csöpp érdeke sincs már benne.~- Vajon
2070 IV | lehet szó apró személyes érdekekrõl. Egy messzeható hatalomnak
2071 Fug | való a rendõrség. Így még érdekesebb. Bizonyára, bizonyára! Tavaly
2072 IV | mindenütt. Alig várták az érdeklettek, hogy végigegyék a nemzetes
2073 IX | valamit, s ebben a nagy érdeklõdésben egészen szétoszlott a búbánata.~
2074 IV | rétest; mely sajátságos érdeklõdése a nemzetes asszonynak a
2075 XI | foltos eres homlokát az érdeklõdéstõl, mikor egyszerre megjelenik
2076 VIII| hámozzák ki a sorsát az érdeklõdõk, ha az út járható lesz. (
2077 X | nem jut-e fel talán még Erdély trónjáig is?~Egy nagy embernek
2078 Fug | ide, tied a dicsõség, az érdem és jutalom«.~Legelsõ dolga
2079 IX | meg, akit mi illet. Élõ érdeme lesz idõk végeztéig az az
2080 V | Kiváltképpen a Ferdinánd érdemelne virgácsot.~Filcsiknek valóságos
2081 XIII| Megérdemelte?… Talán… de ti nem érdemeltétek meg, hogy ne tûrjek el miattatok
2082 Fug | elõzetes kérdések után, a dolog érdemére tértek.~- Milyen indokból
2083 Fug | már elõre keresné ott az érdemjelet, mit ez a vizsgálat eredményez.~
2084 XIV | te fölfújt béka! Hát ezt érdemlem én tõled, te lúdtalpú, te?
2085 X | rossz álmod volt.~- Egy erdõben jártam, elaludtam. Két medve
2086 XV | Mikor utasaink a tarai erdőcskéből kiértek, akkor bukkantak
2087 Fug | gróf elsõ látogatásának eredményét elmondtam neki, mert másnap
2088 Fug | érdemjelet, mit ez a vizsgálat eredményez.~Az öreg Pintér belépett
2089 Fug | vizsgálóbíró az elbeszélt eredményhez jutott, addig a kastélyban
2090 II | szálait gazdag fantáziája eregette, de az esze még nem bírta
2091 VII | végre is Laczkó-vér foly az ereiben, s a híres Kinizsi Pál is
2092 IX | nézte, melegség futott át az erein. Igaz, igaz, itt van még
2093 VII | Laczkó Márton, aki teljes erejébõl Huszár Pista mellett volt,
2094 IX | kellemetlen bûzük van, kár a föld erejéért, amit kiszívnak… Hanem a
2095 X | nyilvánulnak emezeknek hibái és erényei. Nagy ambíciók levegõbe
2096 X | rohamosabban? Hibáik-e vagy erényeik?~Itt áll, teszem azt, a
2097 XI | izzadság kezdte elönteni foltos eres homlokát az érdeklõdéstõl,
2098 VI | húzni a kezét az apjáéból.~- Eressz!~- No, jó, jó… eredj, majd
2099 XI | Hát a nápolyi király. Eresszen hozzá az úr, mert…~- Hja!
2100 VI | pedig, hogy asszonyokat ne eresszünk be!~Ez a Chalupka mondása
2101 VI | közbeszólását involválta…~- Ereszd le azt a tyúkomat, te gyerek,
2102 Fug | szaladt el.~A bíró fáradtan ereszkedék le egy karszékbe és fennhéjázó
2103 XIII| mentémrõl, mert addig ki nem eresztem innen, s letépem az úrról
2104 XIV | csak lesz eszük, hogy nem eresztenek elõre.«~Elfordult könnyezve,
2105 III | nemkülönben.~Hanem bizony lassan eresztett a véna, másnap délre is
2106 XI | hitelezõ. Persze hogy be nem eresztették az öltözõkbe. Akadt is tüstént
2107 VI | áll, az egyikbõl egyenkint eresztgetik a juhokat a másikba, egy
2108 III | Hallod-e bent, most már ki nem eresztünk téged innen egy-két millió
2109 XV | futvást egy-egy sortüzet eresztve az üldözõkre.~Ezekbõl az
2110 IX | hozta az az egy szó, mint az érett gyümölcsöt - a saját lelkét.~
2111 VI | Ilyen gyerek barátom… ilyen érettség, kedves Györgyöm! Ez aztán
2112 Fug | kedves! S elgondolva, mit érezhetett, midõn visszautasították,
2113 Fug | tompán elhallgat, mintha érezné, hogy a természet ma halottas-ház.
2114 XII | pázsiton.~Már csak mégsem jót éreznek ezek a vásott kölykök, hogy
2115 Fug | hiányát nagyon meg fogják érezni, ha majd nem leszek. No,
2116 VI | tudom én, hogy csak egyet érhet a szerencse harminc-negyven
2117 XV | maga is lefordult, de nem érhetett le a gyepre, mert az egyik
2118 XIII| hogy a feleségemet merte érinteni nyelved, ezért most meghalsz.~
2119 IX | összerázkódott a delejes érintésre, mintha az törte volna meg
2120 Fug | hátsó lába, mit a penge érintett, vérzik, csupán három lábon
2121 XIII| Laczkó Gábor? Tudtam az érkezésedet az anyádnak írt leveledbõl.
2122 XIV | valami nagyon kedves vendég érkezik a házhoz.~Ezalatt maga a
2123 VII | nagy Mácsik, mikor Pestre érkeztek.~- Még nem. Még a professzorok
2124 Fug | aludt, s hogy egy határozat érlelõdött meg lelkében: még egyszer
2125 Fug | vádol engem. Az eszmét ön érlelte meg bennem, nem én önben.
2126 VII | azonképpen nagyobbodjék hírben, erõben, boldogságban, s általa
2127 X | pallérozatlan lelkének hiábavaló erõivel. Ki tudja, ha elõbb születik
2128 VII | tudott róla beszélni. Gábor erõnek erejével azt kívánta, hogy
2129 XV | másképp. Még a regulánál is erősebb szokás, hogy ennek a generálisnak
2130 Fug | olyan furcsán melegítette… erősebben, mint a rum, és édesebb
2131 VII | kis Gábor; nevelje úrnak, erõsnek, bátornak és kötekedõnek,
2132 Fug | De az isteni mûszerkezet erõszakosan állíttaték meg. A társadalomnak
2133 II | aminõ: szájas, garázda, erõszakoskodó embernek, nyûgnek, aki egymaga
2134 IX | ha csípõkben egy kicsit erõteljesebb. Az álla rendetlenül elõrenyúlt,
2135 XIII| Chalupka bácsi.~S ezt olyan erõteljesen, olyan elszánással mondta,
2136 XI | Chalupka is velök ment erővel, mint belső tanácsadó, vagy
2137 X | legfeljebb csak az esztergomi érsekkel eshetik meg, hogy nemes
2138 VII | uram éppen most öntötte ki erszényébõl az utolsó aranyait. Csak
2139 VIII| Pribolyon tartozzék lakni.~- Nem értelek. Ismételd még egyszer -
2140 Fug | A követek eszéhez van az értelme szabva, közönséges ember,
2141 Fug | jövén tõszomszédjának; de értelmes hangot nem volt képes adni.
2142 Fug | volt, kit a gróf küldött értem. Puskámat és a tölténytáskát
2143 XIV | Sármány úgy tett, mintha értené a hízelgõ szavakat, s mialatt
2144 Fug | reggelén magához hivatott, s értésemre adá, hogy további kiképeztetésem
2145 Fug | sokkal jobb. Tán még nem is értesült a szomorú esetrõl. A patvarban,
2146 Fug | vizsgálóbíró.~- Ma reggel értesültem róla.~- Elejérõl, barátom,
2147 XV | vállalkozott rá. Ahhoz is értett. S Mácsik egy ingre vetkõzve
2148 Fug | ami akkor válik igazán érthetetlenné, mikor már meg van magyarázva.~
2149 XI | megbékülni Mácsikkal.~Asszonyok értik ezt: anyósa, felesége révén
2150 XII | Aztán tudós prókátorságot értõ emberek rebesgetik, hogy
2151 II | teknõ maga ugyan nem ment el értük? Ezt most mind be kellett
2152 VII | helyesnek találták így érvényre emelve azt a gondolatot,
2153 XIV | zavaros világban?~El volt érzékenyedve, megrendült a Sármány jöttétõl.
2154 Fug | adomázó orvosra.~- Ön nem bír érzékkel, doktor, az események iránt,
2155 Fug | meglepetés és ijedtség rokon érzelem, de mint az ugyanazon darab
2156 X | szívemnek, melyet szelíd érzelmek csiklandoznak: »Aludj«,
2157 IX | észreveszi ezeket a nevetséges érzelmeket. Kivált ha Barosné? Az a
2158 XIV | tekintetes öcsémuram. Nem jól érzem magamat…~- Mintha láza volna,
2159 XII | a Laczkók?~Kényelmetlen érzést hagyott benne ez a Gábor
2160 Fug | s aztán tehetetlenségem érzetében szitkok közt távoztam, fontolgatva,
2161 VIII| út-ügyet, megsimogatta Szudy Erzsi fejét, s megígérte, hogy
2162 XI | ember előtt), utánahajolt Erzsike húga, egy hétéves apróság.~-
2163 XI | Hát a Laczkó Benedek Erzsikéje. Mondhatom szép kis béka.~-
2164 VIII| ám a falura, hogy Szudy Erzsit meg Bodony községtõl kérték
2165 XIII| de tekintete még most is esdõ maradt.~- Néném… Az isten
2166 X | vakmerõen mentek neki minden esélynek. El kellett esniök. Mert
2167 Fug | bír érzékkel, doktor, az események iránt, önt nem hozza izgatottságba
2168 XIII| s beavatott mindennemű eseményekbe, még olyanokba is, melyek
2169 Fug | s egyike azon rendkívüli eseményeknek, miket a szeszélyes végzet
2170 Fug | ha csak azt nem vesszük eseménynek, hogy Cserepes jegyzõ úr
2171 XIV | asszonyt is fölköltötték az eseményre, s olyan sürgés-forgás támadt,
2172 VI | lesz ebbõl a rettenetes esetbõl.~S ím az lett, hogy a nagy
2173 XI | perszonális«, hogy szükség esetében diffikultásokat és javaslatokat
2174 Fug | Elég az hozzá, hogy nagyon esetlen és zavart volt, bemenet
2175 Fug | nem is értesült a szomorú esetrõl. A patvarban, minden a legjobban
2176 XIV | történt. A planéták tengelye esett-e hát ki, hogy egyszerre ily
2177 X | csak az esztergomi érsekkel eshetik meg, hogy nemes ember így
2178 VI | Laczkó Ferencz uram, az esküdt, csak már jönne, hadd kezdõdnék
2179 VI | legnevezetesebb tagját, a megyei esküdtet kivéve, akiért Suska kocsin
2180 XI | szolgabíró lett, két Piry kijött esküdtnek, még Chalupka is hivatalba
2181 Fug | ünnepélyesen szívére tette kezét.~- Esküszöm, hogy nem kíváncsiság ösztönöz
2182 XII | diszpenzációval lesz meg az esküvõ. Egyszóval nagy idõk következnek
2183 X | minden esélynek. El kellett esniök. Mert igenis, van rossz
2184 Fug | méltóságos holttestét kitenni esõnek, lucsoknak… Uram Istenem,
2185 Fug | Édes Pintérkém, félek esõnk lesz«.~- Ez valóban fontos! -
2186 XII | való Nepomuki János a sok esõzés idején megrepedt, s befordult
2187 VIII| arra szálldogálni.~Az õszi esõzések elõtt a pribolyi emberek
2188 VII | megkívánja.~Mert rang volt az, éspedig nemcsak képzeletbeli. Amint
2189 VI | István fiam, valami baja ne essék a kis mókuskának.~S Filcsik
2190 IX | barátja… De ha Mácsik jön estefelé (de milyen szépen van megfésülve,
2191 XI | meghánytak-vetettek mindent a téli estéken és a tavasz elején. Úgyse
2192 XV | az ég széle van beszegve esténként. A halál cifrázza ki oly
2193 XI | de a hiúság árnyék: nõ az estével.~S ha nem volt még este
2194 XIII| alácsüggeszté… -, kétségbe vagyok esve, higgyétek meg. Õrült voltam.~-
2195 XIII| Mácsikja, hiszen csak nem esz meg bennünket!~
2196 Fug | bizony nem tartja érdemesnek eszében tartani, és fumigálja, ami
2197 II | hozzá.~- No, no, legyen eszed, fiam Mácsik… Ne kellemetlenkedj
2198 Fug | van ám annak. A követek eszéhez van az értelme szabva, közönséges
2199 VII | meggyûlik velem a bajuk. Hát eszelõs vagyok én vagy mi, hogy
2200 X | és azt parancsolom az eszemnek, melyet kötelesség nyom: »
2201 Fug | fickó, de az öreg Kléner eszén nem megy keresztül…~Itt
2202 III | valóságos oroszlán! Hát eszerint a temetést is õ fogja rendezni.
2203 XIII| leszállnak fekhelyeikről, és eszeveszetten kukorékolnak, mint a kakasok.~
2204 IX | egy kaptár!~Úgyis léhaság, eszeveszettség az egész terv, de arra elég
2205 IX | az ereje, a durvasága és észjárása. »Olyan ez a Mácsik - mondogatta -,
2206 VIII| összekötve, politikusok észjárását õk finomítják görbére, katonák
2207 V | patkányok és poloskák kiirtását eszközli különbözõ szerekkel és hókuszpókuszokkal,
2208 Fug | s Kléner úr hozzálátott eszméi rendezéséhez; a corpus delictiket
2209 Fug | Hm… hm! Ön legtitkosabb eszméimnek ad kifejezést, doktor. A
2210 Fug | Egy szót se többé. Idegen eszmékkel ne páváskodjék, fráter,
2211 Fug | azonban, kissé korán. Az eszméknek érni kell, uraim! Nekem
2212 Fug | Teringette!~Kléner úr hagyta õt eszmélkedni.~»Bezzeg ha az anyjuk élne,
2213 Fug | igaztalanul vádol engem. Az eszmét ön érlelte meg bennem, nem
2214 XI | elkotródhattak volna, ha eszök van. - Most lesz, ami lesz… (
2215 IX | jaj! ha valaki megtudja, észreveszi ezeket a nevetséges érzelmeket.
2216 Fug | asztalok hulladékait) azonnal észreveszik, hogy megjött Chalupka.
2217 Fug | Nos! Van önnek valami észrevétele? Egy kis mesécskéje az ilyen
2218 II | országút-csinálással ölte õket állandóan, esztendõkig.~A hatalmas urak mind tûrték
2219 VIII| úgy magától támad, sok-sok esztendõn át pallósimára kitapossák
2220 VIII| különféle leveleket küldözgetvén Esztergomba, hogy betegen feküszik,
2221 X | Az is legfeljebb csak az esztergomi érsekkel eshetik meg, hogy
2222 XII | hordók is el-eltünedeztek az eszterhajak alul; dobolni tanultak rajtuk
2223 VI | volt az udvaron, melyet »esztrengá«-nak neveznek a juhászok.
2224 VI | jól van, - ebbe a bolondos esztrengába hajtották be a Laczkó-gyerekeket.
2225 IX | beszéli Chalupka, hogy jó eszû. Most már a maga szárnyán
2226 Fug | ön addig a saját kedvenc ételemben, mert az illetlen is, bosszantó
2227 VII | kis fenségest«, mandulával etessék, patyolatba járassák, míg
2228 XIV | Laczkó Gergelyné. - Meglehet, etetett velök valamit. Mind bele
2229 Fug | rajta, hogy az imént, midõn étkezési kombinációkkal egy ízeshúsú
2230 Fug | kisasszonyt hínak itt a vidéken Évának?~E kérdés az öreg Pintér
2231 Fug | nem ösmerek én azok között Évát, ha csak… ~- Nos, ha csak?~-
2232 III | teendõkre. Minden kétszáz évben esik ekkora halál Pribolyon.
2233 II | deríteni Laczkó Endre késõbbi éveire is, hol halt meg, miért
2234 I | bele volt ebbe zavarodva évekig nemcsak a Laczkó-família,
2235 I | tény az, hogy az utolsó évekrõl már nincsenek nyugtái a
2236 XIV | értette volna jól, tûnõdni, évelõdni látszott ezen.~- Hogy mirõl
2237 Fug | lovagolt, akkor bizonyosan Évikéhez ment. De mehetett-e oda
2238 Fug | nehány kérdést intéznem.~Évikének eszébe jutott a »madám«
2239 Fug | barátjára és egy fájdalmasat Évikére, aztán a bíróhoz lépett.~-
2240 Fug | csodálkoztam, hogy szereti Évit; hiszen oly szép, oly kedves!
2241 X | hánykolódott fekhelyén, töprengve, évõdve: a piros gondolatokat kergették
2242 XI | meg neki azt is, hogy az exámen után éjt-napot nem mulatván,
2243 IV | ész, annyi talentum van ezekben az én gyermekeimben, hogy
2244 I | valának, mint a templom egere. Ezekből bizony könnyű volt feleségre
2245 II | fiam. Nem bolondság az. Van ezeken a csizmákon por a ti uradalmatokból
2246 IX | ellenállhatatlan vágyat érzett ezekhez a lenézett füvekhez barátságosan
2247 IV | ördög ösmerne rá hirtelen ezekre a városi emberekre, mivelhogy
2248 Fug | lélegzetet vett.~- Uram, ön ezennel szabadlábra van helyezve,
2249 VII | megváltozott a sorsa, éppen mint az Ezeregyéjszakában a szegény arab fakírnak,
2250 Fug | gyerekek nevezik, amolyan ezermesterféle.~Ahova megszáll, semmit
2251 XIII| Aztán teremtse elé az úr az ezüstgombjaimat a mentémrõl, mert addig
2252 X | mondta Mácsik Chalupkának ezüstgombos mellényét széteresztve:~-
2253 Fug | mit így látott: gyönyörû, ezüsttel kivert, damasztcsövû kettõs
2254 XIV | hencegett azelõtt mindig, hogy a faágy letörne alatta), midõn egyszerre
2255 IV | hallgatott, ha õ beszélt.~- Nagy fába vágtuk a fejszénket - folytatá -,
2256 VI | sietett levenni, s mint valami fababát állított talpra a földön,
2257 IV | asszonyom ugyanis éppen arról faggatta, miképp hívják diákul a
2258 IV | megnyugovást.~- Mit mondott? - faggatták, akit megszólított.~- Jó
2259 X | a zúzmarás szakállak és fagyos bajuszokkal harmóniában
2260 VII | elfogdosták az elhagyott park fái közt elbújt rablókat, a
2261 XII | bitangot. Nekem ugyan többé nem fajbeli rokonom. A szemétdombra
2262 XV | s kétszer nyerített fel fájdalmasan.~Az elõsietõ honvédek haldokolva
2263 Fug | vetett barátjára és egy fájdalmasat Évikére, aztán a bíróhoz
2264 Fug | kisasszonyaikat, mintha neki fájna szegényedésük, aggódó gondoskodása
2265 Fug | rakásra költi a fájóbbnál fájóbb helyzeteket, és ki tudja
2266 Fug | bûnszerzõ, ki rakásra költi a fájóbbnál fájóbb helyzeteket, és ki
2267 Fug | egyike volt a közönséges fajtájúaknak, dupla csõvel, agyán D.
2268 XV | mely valóságos betegséggé fajult. Ahol megszálltak városban
2269 XIII| hóhérnak, én fojtlak meg pokol fajzatja. Én, én, ha ezer lelked
2270 XII | különben megfojtom a hitvány fajzatot.~S magára rántván futtában
2271 XIV | amerre mentek, hangos kacajra fakadának, s csúfondáros szavakat
2272 Fug | kiáltott fel Évike sírva fakadva és szégyenülten futott a
2273 III | harangkongás, a szél megrázza a fákat az apró púpok között. Minden
2274 VII | Ezeregyéjszakában a szegény arab fakírnak, akit álmában átöltöztetnek
2275 IX | kigyúlt az arca, mint a fáklya.~Jó Baros Annának talán
2276 III | tenger siratta volna meg.~A fáklyákat is vitték, hiszen vitték:
2277 Fug | odavágta nyelestül a templom falához. Arcul ütötte a templomot
2278 Fug | hatalmas gróf!«~Az ódon egyház falai komoran visszhangozták: »
2279 XI | frájjok most elhúzódnak a falak mögé. - Hát persze, természetesen,
2280 IX | Beszélhet már a szép asszony a falaknak. Mácsik sem hallgatta. A
2281 XI | Az ránevetett a nyirkos falakra, a kopott nádszékekre, a
2282 XIV | remegve csapódnak össze a falevelek.~S valóban összezörrentek
2283 V | válaszolta Chalupka a falhoz tántorodva, mert nem volt
2284 Fug | szólíttassék elõ a vádlott!~A nagy fali óra tizenegyet ütött éjfél
2285 II | az másképp, a nagy hal is falja a kicsinyeket. A dominium
2286 X | fustélyt fogván markába a falubeli kutyák ellen, s ez a felemelt
2287 X | tréfálgatott az idegenekkel és a falubeliekkel, akik kereket ráfoltattak
2288 VII | zászlókról se különbek.~Mikor a faluból kiindultak, mind összegyûltek
2289 VIII| volt, üljenek veszteg a falujokban a télen át. Minek mászkálnának
2290 Fug | szomorúan zúgnak, távolibb falukból is el-elkap a szél egy-egy
2291 IX | adóul juttatták asztalára a falusiak. ~S az most már mind másképp
2292 XIII| mígnem befutotta az egész falut. Nehányan ott a színhelyen
2293 XII | Gábor nem volt Pesten, faluzott valahol. A pénzt is visszahozta.
2294 I | találtatik. A környék egyéb falvaiban, sőt még a távolabb megyékben
2295 XV | Csakhogy míg annak az égő falvak és városok, ennek az emberi
2296 XI | nemes végigvonult a közeli falvakon: Laczkó György hollófekete
2297 VI | választógyûlést, mivelhogy a familia legnevezetesebb tagját,
2298 X | sem ez az egyik, mely a famíliához köt. Nem rágom, hanem megerõsítem.
2299 VII | látná aztán meg a szegény famíliáját. Éppen csak vicispán legyen.
2300 IV | messzeható tervet, becsõdíti a famíliákat mához egy hétre fiúgyermekeikkel
2301 VIII| szeptemvirális táblán, a nemesi famíliáknak patrónusuk volt a megyénél,
2302 III | mert az Csitáról jár be a familiáris gyûlésekre, sem pedig a
2303 XI | minden, csak tán kitoló fánk nem, kedvökben járt, helyüket
2304 VII | bolondabb dolog, mint mikor a fantaszták kezdenek mûködni. A parasztok
2305 Fug | sorba állíttattak azok, s a fantázia segélyével szerves egésszé
2306 II | amelynek a szálait gazdag fantáziája eregette, de az esze még
2307 Fug | ért Évi közelébe, midõn fantáziáját ezen okok népesíték be,
2308 Fug | logikával.~- Teringette, - mondá fanyarul inkább magában - a gróf
2309 Fug | hogy oda is elérjen. Gondos fáradozásaim folytán sikerült hû személyleírását
2310 X | volt igazi nyugalma, csak fáradtabban, sápadtabban kelt fel, mint
2311 Fug | pecsenyéje szaladt el.~A bíró fáradtan ereszkedék le egy karszékbe
2312 XIV | amelyet oly nehezen, annyi fáradtsággal állított fel a levegõben,
2313 V | nimbuszán akár emeljek, akár faragjak, ha csak egy morzsányit
2314 III | hazament, s egész éjjel faragta a versezeteket, mert ki
2315 VII | legtekintélyesebb: »Sose fárassza magát kegyelmed, szebb is,
2316 IV | fejükrõl, nem kénytelen fárasztani az elméjét.~Alább ott piroslik
2317 IV | ha az õt valami kéréssel fárasztotta (mert átkozott szép asszony
2318 XIII| is szült volna bár inkább farkaskölyköt.~- Asszony, csend! - ordított
2319 Fug | legyezõjét, szélesre teríté szét farkát, rázva azt jobbra-balra,
2320 XV | volt szabót hajhászni, de a fátum úgy akarta, sehogy se juthasson
2321 IX | Anna pajkos keze odaért a fátyolhoz s lebbentgetni kezdte, hanem
2322 IX | vesztette el.« Mácsik megnézte a fátyolt: - Minek az? - mondá és
2323 IX | szépen összefonja a növendék fával…~Mácsik gondolni se merte,
2324 IV | változott, mint mikor a fazék reped vagy az ablaküveg
2325 XII | rendre leütögették otthon a fazekak, kancsók füleit lovaknak,
2326 IV | meglóbázva a fõzõkanalat:~»Kis fazekakat nagy fazékakban.«~Tessék
2327 IV | fõzõkanalat:~»Kis fazekakat nagy fazékakban.«~Tessék aztán ebbõl okosnak
2328 XII | nyerítését, vagy látta, amint fazekas szekeret vonszol a szegény
2329 XIV | gallyai az ablak alatt, fázékonyan… néhány sárga levelet pedig
2330 XIII| meg; a lúdzsírtól sohasem fázik meg, a méz pedig arra való,
2331 XIV | lehorgasztotta fejét és fázni látszott. Gábor kikereste
2332 X | csukd be az ablakot, mert fázom. Hát mit akartak? Nem tetszik
2333 X | eljöttek is, mind morózus, fázós hangulatban valának, bizonyos
2334 Fug | most itt van; hogy a szarka fecsegése most prózai; és végül, hogy
2335 III | kezeit dörzsölte, s tovább fecsegett.~- Nagy tisztesség pedig.
2336 XI | milyen szépen, okosan tud fecsegni, mintha olvasná, hogy elpajzánkodik
2337 V | emelni az átokkal rányomott fedelet.~- Hát mit csinálna ugyan
2338 Fug | gondolkozom, annál többet fedezek fel.~- Bizonyára, bizonyára, -
2339 Fug | szempillantás alatt célba vettem õt fegyveremmel. Úgy rémlik, mintha e másodpercben
2340 I | Megvan, ott áll feketével a fehéren, olyan világos, mint a nap.
2341 IX | szárítottak és vásznakat fehérítettek; a malom-zúgónál, hol egész
2342 XIV | szomorúfûz-ág, szemeinek fehérje sárgás színbe játszott,
2343 XI | asztalkendõk! - Hát még a külsõ fehérnemû, ponyvák, zsákok, szakajtókendõk,
2344 VIII| egészen más, mint a pribolyi fehérnépé!~Az óriási rozmaringot szépen
2345 XI | vótumjai ropogva törték össze a fehértollasokat. A fõispán és a Mácsik emberei
2346 Fug | hogy legyen mitõl fizetni a fejadót. Ez aztán történet!…«~Kléner
2347 XI | amelyiknek pedig volna fejalja, az ha nem púpos vagy sánta,
2348 XII | abban a drágalátos okos fejben. Bizonyosan megbántotta
2349 III | szólták le édesdeden nagy fejcsóválások között…~- Ej, ej - suttogták -,
2350 II | a történetet.~Mácsiknak fejébe ment a vér, s irtózatos
2351 XIII| ölébe vette menye boglyas fejecskéjét.~- Oh, oh, hallom a szívedet
2352 XI | okából, hogy t. i. mint a fejedelmeknél szokás, menyasszonya, Mácsikné
2353 II | ha összeveti vállát, egy fejedelmet is kitart. Micsoda lehetetlenség
2354 IX | mintha azt menten a Toldy fejéhez akarná paskolni.~- Látom -
2355 VII | vármegye oligarcha családjai a fejeiket vakarták: »Nem ér az egész
2356 IV | elámulással bólingattak a fejeikkel:~- Úgy van! Úgy lesz! Hogy
2357 XI | anyja erkölcse üt szeget a fejembe.~- Nekem meg a Zsófi szörnyû
2358 IX | el se mondom, mi forog a fejemben. Ne vonogassa a vállát,
2359 Fug | másik fickóval!~Az elõbbi fejezetben említett suhanc neve Kis
2360 VIII| hitte, hogy a szóló rosszul fejezi ki magát latinul, s apró
2361 VII | tisztességes módra földetlen fejjel. Azt hitték a jámborok,
2362 IX | nagyon magas, de ki volt fejlõdve tökéletesen. Termete szép
2363 VI | juhászok. Abban szokták fejni a birkákat. Az esztrenga
2364 VII | nimbuszt, mely egyetlen fejre szór sugarakat, mint ez
2365 II | császár-malmot, veszett fejszének a nyele, beelégszik õ azzal
2366 IV | beszélt.~- Nagy fába vágtuk a fejszénket - folytatá -, de nem azért
2367 XIV | is, míg igazit kapnak, a fejszét akasztotta a vállára, így
2368 VII | szemtelenség az? Ha õk a fejükön tartják a kalapot, tegyük
2369 IV | gyüremlésérõl vagy a kosztros fejükrõl, nem kénytelen fárasztani
2370 XIII| benne? Hol volt, hol volt a fejünk?~Mácsikné dühe most fuldokló,
2371 VI | megszólította Boldizsárt fejvakarva:~- Úgy restellem, úgy bánt,
2372 Fug | falusi lakók ez a kedves, fekete-fehérbe öltözött komornyikja, ki
2373 Fug | másik szobába, egy csésze feketekávét rendelt, magára zárta az
2374 I | Laczkók. Megvan, ott áll feketével a fehéren, olyan világos,
2375 XIII| hanem éjjelenként leszállnak fekhelyeikről, és eszeveszetten kukorékolnak,
2376 XII | könnyeit.~- Jobb bizony, feküdjél le! Látom, már megint felhörpentettél
2377 VIII| Esztergomba, hogy betegen feküszik, de már útban van, hogy
2378 XIII| a fölkorbácsolt harag. A fékvesztett indulatokon nem bírt uralkodni
2379 XI | strázsát állt az utcán, fel-alá járva bömbölõ indulatokkal
2380 IX | S minél lehetetlenebb a feladat, annál ingerlõbb. Hiszen
2381 XI | enyéim!~Az ablak alá ment, s felágaskodott, hogy beláthasson.~Szegényes
2382 XIV | fölverte éjjel merengéseibõl, félálmából valami tompa kopogás az
2383 VI | megbotránkozástól, s egyszerre félbenmarad minden disputa. Olyan csend
2384 Fug | remegõ kezekkel szokott felbontani, elhalványodott arccal gusztálva
2385 VI | riadt rá Laczkó Mihály felbõszülve.~- Én hát. Eljöttem érte -
2386 Fug | lélekszakadva fut a nyomon, mígnem felbotlik a hullában s hanyatt esik;
2387 III | megállj akasztófára való felcser!) ráripakodott Mácsikra,
2388 Fug | hátramaradtam kissé, hogy végsõig felcsigázott bosszúszomjam elpárologjon,
2389 Fug | Valami fontos, a homályt felderítõ szót?~- Nem, nem… azaz hogy,
2390 Fug | keresztfájába, a konyhában feldöntött egy mosódézsát, az eleibe
2391 XIII| keblére temeti, s mikor ott feldörzsölõdik az arca bíbornak, s mikor
2392 XII | vonszol a szegény Sármány feldörzsölt bõrrel, patkótlan lábbal…
2393 Fug | mindezekért csak azt kívánom, hogy feledje el ezt az egész itthagyott
2394 Fug | regényes históriát már el is feledték, s nincs is belõle egyéb
2395 Fug | esetre sem! Eh! de hát ki felel nekem arról, hogy a tegnapi
2396 Fug | akárki nevében mondja is. Ezt felelem én az úrnak a magam nevében.~
2397 IV | elõbb rá nem jöttünk! - felelének csudálkozással.~- Most már
2398 Fug | igyekeztem lelkem jobbik felét feléleszteni zsibbadtságából, de egy
2399 Fug | Itt vagyok! - volt a felelet a másik szobából, s az ajtóban
2400 Fug | forog õ?~- Lehet semminõben. Feleleteitõl függ… ~- Akkor kérdezzen,
2401 Fug | az irtóztató volt, midõn feleletemet várva, rám nézett azokkal
2402 XI | beszélgetve a borokkal, amelyek felelgettek, néven szólították, vigasztalták,
2403 II | híre meg csak növelte a félelmet minden irányban és a tiszteletet
2404 Fug | világot mindenestõl, mit felelne ön arra?«… »Nem bírnám elfeledni«, -
2405 VII | mindenekben, õ tétetvén azért felelõssé, hogy egész csordultig kiteljék
2406 VII | kelljen vennie azt a nagy felelõsséget, ha netalán Gábornak esnék
2407 Fug | fiának egyetlen kérdésére sem felelve ült, felrántá a szomszédszobába
2408 Fug | puskáját tölteni kezdve, felém fordult.~A düh és bosszú
2409 Fug | tombolt bennem, s öklöm felemeltem rá, õ meghátrált a mellékterembe,
2410 IX | hirtelen fejét önérzetesen felemelve. - Beszéljünk õszintén.~-
2411 XIV | szelíd volt és jó. Némelykor félénk, mint egy gyermek. Az ajtónyílástól
2412 XIII| uralkodni többé se az anya, se a feleség gyöngéd szava. Megragadta
2413 IV | ha nem én rám? A hites feleségedre, Gyuri.~Mácsik morgott valamit,
2414 VII | amilyennek látszik. Mondd meg a feleségemnek, küldjön neki egy véka kukoricát,
2415 XIV | mint a leforrázott eb. A feleségét halálra taszigálja az a
2416 I | Ezekből bizony könnyű volt feleségre tenni szert.~De nem is állította
2417 VIII| engedte magát bezáratni egy félesztendõre a mostoha elementumok által.~
2418 Fug | igyekeztem lelkem jobbik felét feléleszteni zsibbadtságából,
2419 VII | ovációkból, s kiterjesztvén felette reszketõ karjait, levett
2420 Fug | mosolyog. Az elárult titok feletti fájó érzés csöndes megelégedéssé
2421 VII | kollár fia legyen az elsõ felettük, mert életrevaló. Hiszen
2422 X | Az indulatok uralkodnak felettünk…~- Elég nem jó - kottyant
2423 Fug | arca sugárzott.~- Mindent felfedeztem, - mondá mohón - az ügy
2424 Fug | éppen ma akartam azt neki felfedni.~Kléner úr felkelt, meghajtá
2425 V | az a néhány õsz hajszál felfelé meredezett az égnek.~De
2426 I | elég, hamis tanú pedig a felföldön akadt bõséggel az elszegényedett
2427 VI | bizony Filcsik sem tudta felfordítani, amire nagyon elkeseredett
2428 VI | atyafiakat. Még a szakajtókat is felfordították, s azokra ültek. Persze
2429 XV | golyók süvítése lassankint felforralta vérét, lázba hozta, szemei
2430 Fug | indulatosan és arcul ütött. Vérem felforrt, a düh mint orkán tombolt
2431 XV | már nem volt erõ, még a felfortyanás is inkább csak modor volt
2432 IX | mosott bent a vízben, térdig felgyûrt szoknyákban: gyönyörûség
2433 V | Mindenki.~S ezzel megint felhajtott egy poharat, s odaütötte
2434 VII | van bizonyos láthatatlan felhõ, mely a szerencse háta mögött
2435 V | ahogy gondolná az ember.~És felhörpentett, a nyelvével csettengetve,
2436 XII | feküdjél le! Látom, már megint felhörpentettél valahol.~- Nem, nem - emelgette
2437 Fug | sötétségben is; ha az égre néz, a felhők azt ábrázolják, még a nagyugarnak
2438 V | messze, ahová õ ment, a felhõkbe.~- Mondjuk például, hogy
2439 XI | XI. FEJEZET~HA AZ EMBER A FELHŐKIG ÉR~A »falu patrónája« majd
2440 XI | lelkérõl. Most, mikor feje a felhõkig ért, mikor már õ parancsolt
2441 Fug | enyhítõ körülményt fogok felhozhatni. Ön ezt meg nem tagadhatja.~-
2442 Fug | enyhítõ körülményeket tud ön felhozni a természeteseken kívül?~-
2443 XIV | De egy-kettõért restellem felhúzni a csizmámat, mert nagyon
2444 VI | teringette - hajtotta élénk felindulással a boldog apa. - Ember vagy
2445 IX | mindenütt talált valamit felírva, ami neki szólt, amit nem
2446 III | elõnevekkel különböztetnek meg felismerhetés okáért: sánta Laczkó István,
2447 XI | Azokat pedig könnyű volt felismerni a kémények vendégváró füstjéről.~
2448 XIII| földre.~- Huh! Még neked áll feljebb? - sikított fel Mácsikné,
2449 I | emlékszem, nagyon az elején van feljegyezve az a nevezetes sor, mely
2450 XIV | De mondhatta Gábornak, ne féljen, ha félt már, ha ott térdelt
2451 XIII| otthon van. Biztató jel. Ne féljünk addig asszonyok, míg az
2452 Fug | egy forgószél kerekedék, felkapva gazt, szemetet, elhullasztott
2453 IX | spectabilis, de ha a molnár jön, s felkavarja a búzát, a felül levõ szemek
2454 Fug | prüsszentés, egy-egy »oh, oh! « felkiáltás jelezte, hogy õ jelen van,
2455 VI | felugráltak, s töredezett felkiáltások keletkezének. No, megállj!
2456 X | nyögéseit. De bizony bemegy, felkölti szegényt, ha borzadályos
2457 X | No, de nem bánom, hogy felköltöttél. Keresd meg csak a pipámat
2458 IX | erõsen.~Egyszer az asztalnál felköszöntötte Csáthy Pál, a vicenotárius,
2459 Fug | mit kell cselekednem. A felkorbácsolt düh és a bosszú gondolata
2460 Fug | Ah» szó.~Az ügyvéd arca fellángolt, szemei szikrákat szórtak.
2461 Fug | komor este van, az égen fellegek járnak, s hogy a fák, tüskebokrok
2462 VII | átallt maga a tudós férfiú felmászni érte, nehogy a lelkére kelljen
2463 VI | ezek az apróságok! Ketten felmásztak a kazal tetejére, onnan
2464 VII | inkább tetszett nekik, hogy félnek tõlük, s még buzgóbban láttak
2465 XIII| Pedig jobb haragudni, mint félni. A nyugalom ott van a kettõ
2466 XII | minélfogva neki nem szabad félnie senkitõl.~Aki megáll az
2467 Fug | szobában háttal fordulva áll, felnyitja a nagy antik zöld szekrényt
2468 Fug | szállásán kíváncsiságból felnyitná a nagy, kapcsos, német szövegû
2469 IX | de az is megárad néha, s felnyúl a virágért, amely a partján
2470 XIII| félénken, sziszegve kérdé: - Felocsúdott?~A szegény Laczkóné kitörülte
2471 XIV | megyei székhelyük.~Ahogy felöltözött, mintha nem is a régi lusta
2472 VI | itt játszanak, ünnepiesen felöltözve, mind boldogak… mind reménykednek.
2473 III | EGY PÚP A FÖLDÖN~A szérű felől szép gyermekleány közeledett
2474 XIV | tartottam valami nagyot felõle.~- Forgósadta! - kiabálta
2475 VI | mely összetartja õket, felolvad az irigykedés közéjük dobott
2476 XI | odahaza még legalább egy félóráig! - lihegi Chalupka elkedvetlenedve.)~
2477 Fug | rosszul érzi magát.~Az öreg felordított, mint a sebzett vadállat,
2478 Fug | azelõtt. Azóta már megjárta a félországot, s annyi mindent el tud
2479 VI | szelíd ne legyen, mert félõs, anyámasszony katonája lesz,
2480 Fug | látván, illetve beszélvén felperessel, akarom mondani vádlóval,
2481 XII | egész arca, a kezeit pedig felrakta a csípõire.~- Micsoda? Megházasodott?
2482 Fug | kérdésére sem felelve ült, felrántá a szomszédszobába vezetõ
2483 VI | ezt a nagy ceremóniát, s félrebiggyesztvén száját, ki akarta húzni
2484 III | ott áll világosan, hogy félreértés ne legyen, jószágban a nemzetes
2485 Fug | no, no, tiszttartó úr; félreértjük egymást. Nem a kedves kisasszonyról
2486 VII | Csomaközy Lázár. Mácsik félrehítta Chalupkát, egészen a hajó
2487 XV | bukkantak rá a hadtestre.~Mácsik félrehúzódott Suskával egy fa mellé, míg
2488 VI | Filcsik -, hogy egyetlen félrement csizmasaroktól egyszerre
2489 XIV | valakinek a toronyba és félreverni a harangokat! Az ítélet
2490 Fug | akarja magát. ~A suhanc felrezzen a nyöszörgésre és megösmeri
2491 XII | bõrrel, patkótlan lábbal… s felriadt álmából ilyenkor.~Pénzét
2492 VI | De miként Isten õ szent felsége is úgy okoskodott, meg akarván
2493 VI | fel. Laczkó Boldizsárné felsikoltott és elájult. Bánták is azt
2494 XIII| elköltöttünk az úrra, amióta felszedte uram a szemétbõl, meg a
2495 X | Pál és István, akinek az a félszemû macskája van. Nincs is már
2496 III | felterített asztalok várták õket a félszer alatt.~- Ni, a mágnások! -
2497 Fug | mintha gondolkoznék, majd felszökik, körülugrálja a véres tetemet
2498 XII | csinálj holnapra.~Megint csak felszólalt kakaskukorékolás elõtt.~-
2499 Fug | formába öntöm, kisütöm és feltálalom. Ne piszkáljon ön addig
2500 XV | miképp ösmer õ majd magára a feltámadáskor idegen ember gúnyájában?~
2501 Fug | mosolyogni.~Kléner úr elõtt most feltárulni látszott az egész szomorú
|