17-babsz | bach--celja | celna-egerb | egere-emeln | emelt-felta | felte-germa | gerun-hence | herba-jarta | jartu-keves | kezcs-kozve | kofar-lepes | lepet-megle | meglo-nagyo | nagyr-ossze | osszh-ragjo | ragju-sutke | sutni-szolg | szoli-tor | torde-vasab | vasag-zuzva
Rész
4005 XV | megösmerni a sapkájukról! Kutyául jártuk meg; azok elõl szaladtunk
4006 XV | ráteremtette a hadnagyi gallért a járulékaival.~…Pedig semmi sem ingerli
4007 XI | Chalupka.~- Bomlott munkát járunk, nemzetes uraim. Vétek volt
4008 XI | strázsát állt az utcán, fel-alá járva bömbölõ indulatokkal a lelkében,
4009 XII | menni, az az üresség ott a jászolnál olyan bántó volt, hogy megrezzentette…
4010 VIII| dohányban, sóban, s egy játék-kártyában (egyéb cikkre még akkor
4011 VII | mintha õ lenne az ura. Játékokat rendezett ott Gábornak,
4012 VII | végignézett néhány ilyen »vármegye játékot«, s megelégedését fejezte
4013 VII | Nem biz az. Hanem csak úgy játssza a rettenetest. Abban a képzelõdésben
4014 V | nyájaskodva - ne fél, nem játszalak ki… hiszen csak beszélgetünk…
4015 VI | gyermekei mind itt vannak, itt játszanak, ünnepiesen felöltözve,
4016 XI | Hm! Egyszer ki akartuk játszani Boldizsárral. Még akkor
4017 X | hatalmas Mácsik, ki királyosdit játszik otthon a környékén szertelen
4018 XIV | szemeinek fehérje sárgás színbe játszott, a léptei is olyanok voltak,
4019 XI | lenni, akik már szerepet játszottak. Százszor édesebb, maróbb
4020 V | uram álmait Chalupka. - A java, az igazi nyereség csak
4021 XI | esetében diffikultásokat és javaslatokat tehessen a követeknek Mácsik
4022 Fug | börtönében, a kastélybeli jeges veremben.~- Jó híves hely… -
4023 VIII| elverte tavasszal a vetéseiket jéggel (hát az ugyan mért haragudott
4024 XIV | megkaparta az ajtót. Egész testén jéghidegség futott át, s fogait is hiába
4025 XIV | lenyűgözve, mint a dér, mely jéglemezzel vesz körül s megdermeszt
4026 V | Pesten. No mármost. Tízezer jegy tízezer kemény tallér, summa-summarum:
4027 Fug | fekete… A szerencsétlen jegyese volt nõvéremnek…~Az ügyvéd
4028 Fug | van a játékban.~- Éppen én jegyeztem meg az imént.~- Dehogy jegyezte,
4029 Fug | lelkiismeretes figyelemmel jegyezve fel minden adatot, mely
4030 Fug | fordult a jegyzõhöz:~- Tegye jegyzékbe e fontos vallomást. A dolog
4031 Fug | fennhéjázó tekintettel fordult a jegyzõhöz:~- Tegye jegyzékbe e fontos
4032 Fug | bûnös vallomása még nincs jegyzõkönyvbe véve, ami különben azonnal
4033 II | sótárnál lemásolandók a jegyzõkönyvek, melyekbõl kiderül, meddig
4034 Fug | úr, tessék a vizsgálati jegyzõkönyvhöz fogni!~A jegyzõ beteges
4035 Fug | és haragosan ráförmedt a jegyzõre.~- Asszony van a játékban,
4036 XI | vasárnapja sincs az embernek! Jehova, szentlélek, mit fõzzek
4037 X | isteni gondviselés látható jelei szerint leginkább készen
4038 Fug | oly kétségbevonhatatlan jeleit. Mindenekelõtt rövidség!
4039 XV | útközben, merre van a sereg. Jelekből találtak rá a Pélly István
4040 Fug | bátyámhoz híttam õt meg, ahol jelenleg tartózkodom.~- Mely nap
4041 Fug | Tavaly egy gyilkos önként jelentette fel magát. Összeszidtam
4042 Fug | embervadászatra megyünk! Mit jelentsenek egyebet a golyók? Nos, legyen
4043 Fug | egy-egy »oh, oh! « felkiáltás jelezte, hogy õ jelen van, s keresi
4044 VII | csodálkozás, a »fikom fikom« jelképezte a búbánatot, az »ezer tengeri
4045 VII | egyszerre fölvette a komolyság jellegét. Nem szaladt már ki a pajtásokhoz,
4046 Fug | E kis epizód tökéletesen jellemzi az érdemes vizsgálóbíró
4047 V | volt, a nemes céh összes jellemzõ tulajdonságaival; nagy bajusz,
4048 X | azokat sajnálom, akik abban a jelmondatban haltak meg: »Ferbliben nincs
4049 Fug | a pór s követi a vérrel jelölt nyomokat. Az üldözött egyenest
4050 X | A virtus volt ez osztály jelszava. S ha csakugyan meghal a
4051 VI | restórációkról fennmaradt jelszavakat: »Dessewffy Pozsonyba! Szentiványi
4052 XIV | közelebb. Nyomában tompa zsivaj jelzi, hogy kíváncsi tömegek húzódnak
4053 XIV | útközben a tövisekkel: Hogy a Jézuska büntessen meg!… Virítsatok
4054 VIII| példa Bodonyban, mikor egy jobbágyról, Csiki Istvánról egyszerre
4055 Fug | pamlagra s igyekeztem lelkem jobbik felét feléleszteni zsibbadtságából,
4056 XI | szokás ellenére a násznagy jobbjára ültették. Hanem meg kell
4057 XIII| tudni, mi lakik benne, biz ő jobbnak látta a híd alá kuporodni,
4058 XI | az ezüst marhácskát nagy jócskán, asztalos a fából való jószágot.~
4059 Fug | Daróczy puskájából jött,… nem jöhetett…~- Miért? - kiáltott fel
4060 Fug | senki. De hát ugyan ki is jöhetne kedves vendégnek? Hiszen
4061 XIV | ne beszélj… már hogyisne jönnél? Kellesz is már te a golyóbisnak?
4062 XIII| ha megharagszik. Minek is jössz te most haza?~- Az Ilonkámat
4063 XIV | érzékenyedve, megrendült a Sármány jöttétõl. Mert az bizonyosan jelent
4064 VI | Ejnye akasztófáravalók, jöttök le mindjárt onnan! Hátha
4065 IV | Hogy erre már elõbb rá nem jöttünk! - felelének csudálkozással.~-
4066 VIII| mindig õ húzza a parókia jövedelmét, míg tisztelendõ Cselkó
4067 Fug | a tokája is, segítségére jövén tõszomszédjának; de értelmes
4068 III | szerencséje akad, vegye fel jövendõbelije a Réky nevet is.~- Jó -
4069 XI | hazaiparkodjék, s híradással legyen jövetelérõl a tisztességes formák megtartásának
4070 V | végignézett fürkészve a jövevény saruján.~- Ami a csizmát
4071 Fug | amint belépett, - sietve jövök ön után, hogy e szerencsétlen
4072 IX | kellett volna venni a leányka jövõjét, de õelõtte csak egy szempont
4073 VII | õsszel elveti Suska, mint a jóféle magot, a tudományok szántóföldjébe:
4074 V | ajánlva, valami kenõcs, vagy jófûolaj. Egyszóval, az, ami lesz.
4075 V | elállna öt-hatezer forintért a jogától, s a leányasszonynak még
4076 Fug | képes kiszimatolni. Egész jogosan bocsátkozhatunk hát Éva
4077 I | nézve úgyis öröktulajdoni jogot formál, addig is, míg ezen
4078 Fug | orr többet ér az állami jogszolgáltatásnak, mintha aranyból lenne.
4079 Fug | igazolta a bíró állítását. Aki jogtalanul kiontott vér fölé teszi
4080 Fug | felé. A pórsuhanc abban a jóhitben, hogy a reménybeli ízes
4081 XI | élvezésének.~Csodálatosan jóízû diskurzust folytatott a
4082 XV | bizonyisten nem egyéb.~S olyan jóízûen kacagott hozzá, mint a zuhatag.~
4083 X | csodálkozott a hirtelen támadt jókedvén.~- Neked tán súgott valamit
4084 Fug | hiszen nem lehet mindig jókedvû.~Kléner úr éppen akkor ért
4085 Fug | rongyosan, megint olyan jókedvvel, mint azelõtt. Azóta már
4086 XI | maga is enged. A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad.~-
4087 VI | egyszeri ember is azt mondta Jónásról, hogy õ nyelte el a cethalat,
4088 III | mindnyájan föltámadunk a Josafát völgyében. Úgy bizony, édes
4089 IX | kezét a Mácsikéba tette a jóságos asszony, a falunak a patrónája.~
4090 III | hogy félreértés ne legyen, jószágban a nemzetes úr parancsol…
4091 VII | lehet-e nyerni a békési jószágokat, hanem Csomaközy Lázárnak
4092 XIII| mindent belátok, mindent jóvá akarok tenni… hanem tekintse,
4093 III | azonban egész a savanyú kútig jóvérû nemesemberek. Ez aztán olyan,
4094 XII | kezdõdött ez az egész: akik a józsefnapi vásárra mentek Vácra, mind
4095 VIII| Kartal Piroska is, Nagy Judit azonképpen, neki van a legúribb
4096 XI | Kükülley Györgyné szül. Laczkó Judithoz. Ez válik be leginkább.
4097 VI | kis ajtón át, melynél a juhász ül a zsétárral, s megfeji
4098 VI | esztrengá«-nak neveznek a juhászok. Abban szokták fejni a birkákat.
4099 VI | volt. Mit is keresnének a juhok itthon ilyenkor, az édes
4100 VI | egyenkint eresztgetik a juhokat a másikba, egy kis ajtón
4101 XI | vízi-fiakkeros! Hát az a jurista gyerek, aki vele volt, hova
4102 VI | csakúgy meglesz abban az õ jussa, mintha talpig tafota bársonyban
4103 IV | föl azt a szegény öreget. Jusson neki is valami a maradékból.~
4104 X | eljegyzésem volt, hanem az egyik Justhé. Nyitom már, Gyuri fiam,
4105 X | selyemhímzésû ágyból, nem jut-e fel talán még Erdély trónjáig
4106 Fug | a dicsõség, az érdem és jutalom«.~Legelsõ dolga volt Évike
4107 XV | fátum úgy akarta, sehogy se juthasson uniformishoz. Pedig anélkül
4108 VII | a hajadon leányzóknak is juthat, sõt tán nem lehetetlen,
4109 VIII| jövõ nyárig. Ember oda nem juthatott be, sem onnan ki, csak a
4110 Fug | hátterét, s azon meggyõzõdésre jutottam, hogy ön valami meglepõ
4111 IX | kukoricacsövet köteles adóul juttatták asztalára a falusiak. ~S
4112 XIII| irántad, aki koldusbotra juttattál mindnyájunkat? Te, te? Mit
4113 IV | mivelhogy mind egyforma kabátban járnak, s még a haját is
4114 XIV | lesütötte a szemeit, aztán a kabátja gombjait babrálta, mint
4115 III | pillantást vetett a kopott sárga kabátos Dúczra, s aztán keresztüllépkedve
4116 Fug | csörömpölése mégis felverte kábultságából.~- Oh, oh, oh! - gagyogá
4117 XV | nem egyéb.~S olyan jóízûen kacagott hozzá, mint a zuhatag.~Csak
4118 XI | beszélt valamit, mind a ketten kacagtak közben édesdeden, fiatalos
4119 Fug | meg akarsz ölni!« Õrülten kacagtam fel. »Késõn kelt, méltóságos
4120 XIV | asszonyok, amerre mentek, hangos kacajra fakadának, s csúfondáros
4121 X | a szobában mászkáló kis kacsákat eltapossa, vasárnaponkint
4122 IX | magához? No, bizony. Hát Kacsaryné? Lánya lehetne a férjének,
4123 V | mûhelye - kanyarítá ki aztán kacskaringós csizmadia-stílusban. - Hanem,
4124 XIII| melletted, és itt van a lúgzó kád is a pitvarban. Ördögadta
4125 IV | olyan mondás volt, ami dr. Kaffkát is megingatta.~De nem errõl
4126 Fug | nézett erre az arcra: a Kain-bélyeg nem volt rajta.~- Ön a törvény
4127 XII | Megint csak felszólalt kakaskukorékolás elõtt.~- Zsófi te… a malacpecsenye
4128 XIII| eszeveszetten kukorékolnak, mint a kakasok.~S mindez olyan borzalomgerjesztő,
4129 XIV | gondolkozni sem tudtak már.~A kakukkos óra halkan ketyegett, s
4130 V | Nagy trakta lesz, akkora kalácsokat sütöttek ott, hogy gyönyörûség
4131 V | vitte a szót a pecsenyékkel, kalácsokkal és boroskancsókkal rakott
4132 I | dekrétuma volt rá a császártól.~Kalandor labancok lepték el Rákóczi
4133 VII | vegyük le, de mindjárt a kalapjainkat«… S megint úgy tettek, ahogy
4134 IX | megvetõ kézmozdulattal. A kalapjáról hosszan lecsüngõ fátyol
4135 IX | Egyszer lefújta fejérõl kalapját a szél, s amint a kalap
4136 XII | selyemkokárdát hoztak haza a kalapjok mellett. Ezek a kokárdák
4137 IV | ösmer a bekecsük színérõl, a kalapjuk gyüremlésérõl vagy a kosztros
4138 I | huszonkét szeme van az arany kalásznak, hol mire a rétnek túlsó
4139 XI | három akármelyik veres nap a kalendáriumból, és a harmadikon mindjárt
4140 IV | a vélemény, hogy nem sok kalendáriumot koptat már el.~A doktor
4141 VII | akit álmában átöltöztetnek kalifának. A kis szurtos, megvetett
4142 XI | hátrahanyatlott székén, úgy kalimpált karjaival a levegõben, mint
4143 III | elõtt egy tót asszony ült a kalodában egész éjen át. Vacogó fogakkal
4144 VII | nevelésére föltesszük a kalpagjainkat.« Föl is tették, de ebbõl
4145 X | valaki a halála után lett kálvinistává (Cselkó tisztelendõ úr nem
4146 XIV | kantárt is elõkeresték a kamarából, s kikenték-fenték hájjal,
4147 VI | nem szégyenli magát a léha kamasz!~- Szeplõs! - susogja Laczkó
4148 Fug | kíváncsiságot a szerencsétlen kamaszban, ki hason kezd csúszni a
4149 VI | a tizennégy-tizenöt éves kamaszokig ment fel a sor. Nekik is
4150 VII | beült az elnöki székbe, a kammerdinerje mellé, mert azt tette meg
4151 Fug | ilyenforma bekecse volt Kamuti Palinak a lakodalmán… Szegény
4152 II | most már be kell csukozni a kancelláriákba!~Ezer szerencséjük, hogy
4153 X | különb fiatal korában, mégis kancellárius lett belõle.~- Csinált valamit?~-
4154 XII | leütögették otthon a fazekak, kancsók füleit lovaknak, anyjok
4155 X | nézte a pattogó tüzet a kandallóban, hogy csókolják össze a
4156 XI | restórációkkal? Kik a barátom uram kandidátusai? Csináljunk paktumot egymással.
4157 IV | valamikor - de mikor?). Ennek a kántornak jobb a szerencséje, mint
4158 III | szaladgál a papnál meg a kántornál.~Pedig el voltak azok készülve
4159 VII | Láttam, fiatal libái vannak a kántornénak - de nem tudja mivel hizlalni.
4160 III | filialéba. Mert Pribolyon jeles kántort kívánnak, a boldogult Hanulay
4161 VII | kínálja. Tusnay uram, a kántortanító, aki mindig botot emelt
4162 III | megvannak-e elégedve a kántortanítóval, micsoda foglalkozásra volna
4163 VII | Mégse olyan szamár ez a mi kántorunk, amilyennek látszik. Mondd
4164 V | vagyon itt az õ mûhelye - kanyarítá ki aztán kacskaringós csizmadia-stílusban. -
4165 III | majd megvillant kezökben a kapa, s mohón láttak a munkájukhoz.
4166 VIII| fenség körül, s mindenben kapacitálták. Lõn tehát, hogy a pribolyi
4167 VII | egész vármegyét, és maguk is kapálják meg az egészet. Mikor még
4168 XIV | hallja. Suska pedig köveket kaparászott a földön, meghajigálni a
4169 I | Ezt már onnét a macska se kaparhatja ki.~Megesküdtek, s ezzel
4170 IX | családbelieknek -, mert itt kaparják be most a föld alá a kegyelmetek
4171 Fug | kíváncsiságból felnyitná a nagy, kapcsos, német szövegû bibliát,
4172 V | világosság derûje önté el. - Kapitális gondolat… pompás!~- De még
4173 VII | hogy de bizony a mulatságos kapitánynál lesz koszton a kis Gábor;
4174 VII | képzelõdésben van, hogy a tengeri kapitányok mind marcona zordon alakok,
4175 Fug | s folytonosan keze után kapkodva a sötétben. Ki tudja, megnyalni
4176 VII | ahelyett, hogy husángot kapna fel a tulajdonos, vagy rögöt
4177 V | hiszik, nem fogyna el? Kapva kapnák az emberek. Ötvenével vennék
4178 II | szolgabírót se lehetett kapni a nagy Mácsik miatt; senki
4179 X | alkalmatos a köztünk levõ kapocsnak megerõsítésére. Dixi. Ez
4180 IV | circumdederumot.«~A tisztelendõ úrnak kapóra jött ez a szó: Laczkó Pálné
4181 XIII| tőle, kit a háború tett kapóssá), s minthogy egy idegenről
4182 XI | A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad.~- Jól van,
4183 XI | szívesen hagyok meg valamit a káposztából, hanem azt elõre megmondom,
4184 V | Van. Hogyne volna? Ott a káposztás földem a Kis-hegy alatt,
4185 Fug | piramidlin összerepesztve talált kapszli; de ugyanazon pillanatban
4186 XII | ilyen bolondos mulatságra kaptak rá!~Hanem hiszen elragadt
4187 Fug | mindenki. Fiak apáiktól kapták örökségbe, s éppen e történeti
4188 I | Neoacquistica (mert senkinek se káptalan a feje, hogy minden kommisszióra
4189 VI | most is, mint a rozsnyói káptalannak. Tudod, mit mondott nekem
4190 IX | anyaméhet, sose lesz abból egy kaptár!~Úgyis léhaság, eszeveszettség
4191 II | meghökkenve húzódozék odább a kaptárokhoz a nagy szeretet elõl. Nem
4192 XI | elnyelte õket a kinyílt kapu.~- Majd eljövök reggel -
4193 XIII| remegve reteszelik be a kapu- és házajtókat, mert sehol
4194 XII | ablakon át, amint kinyitja a kapuajtót, amint kilép az országútra.
4195 XII | fia lesz az egész falu…~A kapufélfának roskadt, a gyenge Filcsikné
4196 XI | lányarc az ablakokban, azért a kapukon nem lehetett befordulni,
4197 III | majd ki, van-e hát valami a kaputban; hogyha ebbõl a témából
4198 XII | lenni ebben az egyben…~A karancskeszi és romhányi erdõk akkor
4199 III | szobájába.~Bizony már rossz karban találta szegénykét. Éppen
4200 Fug | függőlegesen fölfelé állított kard, miknek véres pengéje rezegve
4201 VI | legtöbbre - vágott közbe kardosan Laczkó Dénesné -, tekintetes
4202 XIV | Volt ott egy régi mundér is kardostul, tarsolyostul a fogason,
4203 Fug | de nemes ember is. Egy jó kardvas mindig megakad a házam táján,
4204 VIII| vonalban a mocsáros határon, karfákkal beszegve, hidakkal kimódolva,
4205 IX | olyan fürge, virgonc, mint a karika, s kigyúlt az arca, mint
4206 Fug | benőtt ábrázatából homályos, karikázó szemeiből olvasható, hogy
4207 XI | kezét, egyszerre megzsibbadt karja, nyelve, meg kellett állania,
4208 III | volna oda, pedig csak a karjából látszott ki egy piciny darabka.~
4209 III | ájult: Barosné fogta fel karjaiba. Oh, be fölséges szép asszony.
4210 VII | kiterjesztvén felette reszketõ karjait, levett kalappal megáldotta.~-
4211 XI | hátrahanyatlott székén, úgy kalimpált karjaival a levegõben, mint szárnyaival
4212 V | egymás keresztbe öltött karján keresztül kiitták a poharakat
4213 XIV | aztán odakönyökölt a két karjára föléje, hogy ne lássa meg
4214 XV | saját vállára, míg a másik karjával átfogta a vállán.~A haldokló
4215 Fug | szögletes arccsontokkal és karminpiros orral, fontos állása tudatában
4216 Fug | kenyérben, mely a lyikacsos karó minden zege-zugából bõven
4217 VII | fogni mind a négyet, hacsak karóba nem ugrik addig valamelyik,
4218 VII | Te leszel a másik!~Jobb karodat fogja, isten úgy kísérjen,~
4219 Fug | Hála istennek? Önbõl a káröröm beszél, domine. Ön mindig
4220 VI | Pompásan jöttek a lovaid. Károlykám most tette elõször ezt az
4221 VI | tanúsítottak mindenfelé, mert Károlykának mindenféle szeszélyes kívánságai
4222 VI | hang az ölfarakás mögül Károlyt kiáltott. De még más nevek
4223 X | a gazember!) megfogta a karomat, hát becsületemre mondom,
4224 XII | visszafordította, éktelen káromkodásra nyíltak ajkai, hogy amennyi
4225 VII | ha haragudott, azt mind káromkodással fejezte ki, de különféle
4226 VII | nyájas cirógatásokkal fogja karon, s tegnap amint a tanítói
4227 X | Hiszen kegyelmetek voltak a kartácsoló kefe.~De már erre rákvörös
4228 VIII| kimaradjon), bejutott a szõke Kartal Piroska is, Nagy Judit azonképpen,
4229 II | bélelik az ördögök hiábavaló kártékony indulatokkal…~- S azok csak
4230 IX | futott be sárga pettyes karton ruhájában.~- Lányocskám,
4231 XIII| nótárius, Dúcz János. - A kártyában is mindég a legvégire tartogatják
4232 XII | Kezdett egymásután dõlni a kártyavár. A Laczkókat végképp elszegényítette
4233 XI | kutatta fel a földszintet és karzatot, Gábor nem volt ott.~- Megtért
4234 VIII| asszonynépnek pedig a helység kasszájából szabattak piros pruszlikokat (
4235 XII | gyermekeinek vonásait. Minden kép kasszírozva lett, csak ez az egy nem,
4236 VIII| Bodonyban is, a szép Baros Anna kastélyába szállván. Nem is lehetett
4237 Fug | rögtönzött börtönében, a kastélybeli jeges veremben.~- Jó híves
4238 XII | esztendõ óta. A bodonyi kastélykertben kinyílott a százesztendõs
4239 XI | aranykarika felfordította az egész kastélyt egy perc alatt. A szolgálók
4240 Fug | veré fel vackából a pór kaszája. Egyik hátsó lába, mit a
4241 VII | mint a lóherelevelek a kaszálókon.~Végszámra jött a posztó,
4242 Fug | tegnap és ma apósa rétjén kaszált, s egy fölvert nyúl nyomán
4243 Fug | tud.~- De ha tegnap is ott kaszáltál, lövést is kellett hallanod.~-
4244 I | túlsó részét leberetválják a kaszások, már az innensõ részén azalatt
4245 X | is (Pribolyon ez volt a kaszinó), s itt nemcsak meghallgatta
4246 XIV | szólt Miska kedvetlenül kászmálódva föl.~- Ha tolvaj, fogd meg
4247 Fug | Árpádkát és Töhötömöt, hogy katarceltlit hoz nekik. A többit végezze
4248 Fug | elmondani, mint történt a katasztrófa. Ön megtöltötte csütörtökön
4249 Fug | vetett világot a borzasztó katasztrófára. Száraz számadási könyvek,
4250 Fug | összeszorított ujjakkal. Éppen egy »katinkabogár« mászott rajta: a népköltészet
4251 II | fürösszenek meg a Belzebub katlanjában! Zatraceni! - hangzott odakünn
4252 V | kemencéket állítanánk, s katlanokban fõznénk a kopaszság elleni
4253 XV | két órai kurtavas, mert a katonai regula nem engedi meg az
4254 VI | mert félõs, anyámasszony katonája lesz, vad se legyen, mert
4255 XII | uram be ne álljon addig katonának, mert nem lesz, aki összekösse
4256 II | péket; kenyeret szállított a katonaságnak - kontóra. A háborúnak vége
4257 IX | megelevenedtek, az apró kavicsok vígan csörögtek a baromfiak
4258 VIII| végigtekintenek kevélyen az izmos kavicsos töltésen, mely úgy fut végig
4259 IX | és pribolyi szekeresek a kavicsot hordták az árok ágyából,
4260 VI | apróságok! Ketten felmásztak a kazal tetejére, onnan csúszkálnak
4261 VI | ott volt a világra szóló kázus, amelyhez fogható talán
4262 Fug | fölpattant ülõhelyérõl, keble sebesen dobogott, melle
4263 Fug | reszkettek, fejem zúgott, keblem villámsebesen dobogott,
4264 Fug | másikban már ott pihen apja keblén.~- Oh, a szarka, a kedves
4265 XIII| Drágalátos fejét annak a keblére temeti, s mikor ott feldörzsölõdik
4266 Fug | õméltósága barátját.~Eveline kecses pukkedlit vágott, amint
4267 XI | fehér kendõt s ráterítette kecsesen, kényeztetõn. Odavaló takarócska
4268 IV | Mácsik kigyúlt arccal. - A kecskébõl a kék mezõben, alighanem
4269 VII | maradt annyi, hogy a bodonyi kecskét útbaigazíthatja, mert a
4270 IX | Az meg tudvalevõ, hogy a ked férjének az ármálisát elfelejtették
4271 Fug | közbe a bíró.~- Hétfõn. Én keddre tûztem ki az idõt, õ megjelent
4272 Fug | magyarázva. Valamivel nyugodtabb kedélyben mentem haza; otthon egy
4273 XI | úgy lett derültebb az õ kedélye.~Ej, hiszen nagyobb veszedelmek
4274 Fug | Potrohos ember s következõleg kedélyes is, duzzadt szája örökös
4275 Fug | áldozattal, annak komor kedélyhangulatábani állhatatosságában folytonossági
4276 Fug | Tegnap délben.~- Milyen kedélyhangulatban volt?~- Azt hiszem, komor,
4277 X | száz morzsa.~A legszélesebb kedvében is volt egy kevés keserûség,
4278 XI | a népével.~- Bocsásd be kedvelt sógorunkat! - parancsolja
4279 IX | tölgybe.«~Mácsik meg õt kedvelte meg, de csak úgy, mint a
4280 III | dib-dáb népet is. De nini, kedvencét, Filcsik csizmadiát sem
4281 Fug | számtartóéknál ott találtam kedvesemet, Pintér Évikét. Õ elbeszélte, -
4282 VIII| megtagadni valamit - mondá kedvesen meghajolva -, ám legyen
4283 IX | incselkedését, a lányka naiv kedvességét. Minden egyebet elhanyagolt.
4284 XV | következésképp mindenkinek a kedvét kereste; mindenkire sokat
4285 XII | fogyott.~Még sohase volt ilyen kedvetlen.~Egy délután meg beállított
4286 Fug | immel-ámmal. Nagy oka volt a kedvetlenségre. Az a malheur esett meg
4287 VII | megtalálta e mai napon istennek kedvezõ kegyelmébõl Mózest, mely
4288 III | micsoda foglalkozásra volna kedvök. A pisze orraikról rájok
4289 XI | csak tán kitoló fánk nem, kedvökben járt, helyüket nem találta
4290 IX | összeboronálás« a legmagasabb nõi kedvtelések közé? S minél lehetetlenebb
4291 V | megveregetve, mialatt Piryné édes kedvteléssel simogatta meg a húszezer
4292 VIII| S ha igazán eljön, az õ kedvükért jön. Hátrább az agarakkal
4293 V | rongyosan, megint olyan jó kedvvel, mint azelőtt: azóta már
4294 X | kegyelmetek voltak a kartácsoló kefe.~De már erre rákvörös lett
4295 VI | kevésbé, mert Chalupka nagy kegyébe fogadta egy hét óta a korhely
4296 Fug | szeret engem.~- S mit felelt kegyed? - kérdé Kléner úr mohón.~-
4297 Fug | sem szerettem kívüle.~- De kegyedet kívüle is szerették többen.
4298 VII | mai napon istennek kedvezõ kegyelmébõl Mózest, mely õt elvezeti
4299 VII | saroglyába (- Majd bizony kegyelmeddel csúfítjuk el a virtust -
4300 Fug | mindenessel. Ahogy oszt elment a kegyelmes úr, nem is láttam többé,
4301 X | Elmehetnek. Csak ezért hívattam kegyelmeteket.~De mikor aztán lassankint
4302 VIII| az országutat sürgette, kegyesen fogadta ugyan, de megtagadta
4303 Fug | mégis mondott valamit. Azt kegyeskedett ugyanis mondani, midõn a
4304 VIII| Fenséges palatinus uram! Kegyeskedjék elrendelni, hogy Barosné
4305 XIII| reszketett, s keze kéjes kegyetlenséggel szorította a boszorkány
4306 VII | addig valamelyik, vagy a keh bele nem ártja magát. Magának
4307 VII | bandériumnak. Suska maga új kékbeli ruhát kapott ez alkalomra
4308 X | rákvörös lett Mácsik, s kékben vonaglott az ajka:~- Kinél
4309 VII | korában, s a szemei biz isten kékek voltak.) Mert ez a fiú senki
4310 VII | i. a réginek. Elhozták Kékkõrõl Csató Jánosné asszonyomat,
4311 XII | szemei megüvegesedtek, arca kékült, kezei meredten leestek,
4312 IV | de alulra jutott Laczkó Kelemenné a két lányával… no, ha ebbõl
4313 Fug | azt jobbra-balra, hangos kelepeléssel: »sürögj-forogj, kukta,
4314 Fug | vissza megelégedett vonásait. Keleti lassúsággal ereszkedik le
4315 Fug | szükségképp a gróf puskájából kelle jönnie, mert Pintér Mihály
4316 II | legyen eszed, fiam Mácsik… Ne kellemetlenkedj az embernek.~
4317 II | dologban, hogy patrónusok kellenének. Nagy, hatalmas emberek,
4318 XIV | beszélj… már hogyisne jönnél? Kellesz is már te a golyóbisnak?
4319 VIII| hogy megéljetek? Kinek kelletek ti a világon? Vesszetek
4320 III | asszonyomat s Mácsik György uramat kelletvén ékesen megszólítani, mert
4321 Fug | s több efféle kérdések kellõleg meg lettek már õrölve a
4322 XII | szózatok, melyek a lélekbõl kelnek, a nagy nehéz kõ, melyet
4323 XIII| neki.~»No, de most fel kell kelni (a piciny ellenben hadd
4324 IV | Laczkó-pörnek, azok nagy áron keltek volna el ilyenkor.~- Mához
4325 IV | repült azután, izgalmat keltve, vagy megnyugovást.~- Mit
4326 X | istennek nevében legott útra kelve a Laczkó-nemzetség hajadonai
4327 V | néni (Filcsik anyósa) a kemencébe, mikor õ arra járt délután,
4328 XIV | otthon; oda van támasztva a kemencéhez, már hogy tudniillik a seprõd.
4329 V | egyedül mi. A te földeidre kemencéket állítanánk, s katlanokban
4330 III | szalmafedeles viskók itt is, kémény és tûzfal nélkül, legfeljebb
4331 XIV | odacsapta a szomszéd ház kéményéhez, melynek fölfelé szálló
4332 XI | könnyű volt felismerni a kémények vendégváró füstjéről.~Cserde
4333 XIII| személy, az a pesti dáma?~Kendõje lecsúszott fejérõl, s szétszórt
4334 IX | az út közepén, s fekete kendõjébõl kibontá az imádságos könyvet
4335 XII | virradunk, mire?~- Hol a kendõm? - kiáltá erre a nemzetes
4336 XI | futvást ment. Megvolt a kendõváltás csakhamar, s utána a lakodalom
4337 X | no! Én is voltam egyszer kendõváltáson, de annyit ittam, hogy mikor
4338 XI | mindenes a hintó tengelyét kenegette hájjal. Még az nap délután
4339 III | angyalkám - csitítgatá Mácsikné kenetteljesen -, mindnyájan föltámadunk
4340 XV | gyepre, mert az egyik lába a kengyelbe akadt.~Tudta azt Sármány,
4341 XV | egyik, aki kivette lábát a kengyelbõl, fölemelte, hogy arcába
4342 XIII| minden kis Csákyt ezekkel kennek meg; a lúdzsírtól sohasem
4343 V | valami szer ajánlva, valami kenõcs, vagy jófûolaj. Egyszóval,
4344 V | tojás sárgájával meg is kente õket egy lúdtollal, hogy
4345 XII | hol vannak már a Laczkók?~Kényelmetlen érzést hagyott benne ez
4346 Fug | az istenadta mindennapi kenyérben, mely a lyikacsos karó minden
4347 IX | fiatal lánykát özvegy ember kényére bízni nem illendõ és nem
4348 XI | a vén korhely a vármegye kenyerén!~A Barosné embereit egészen
4349 II | követelte a maga pénzét a kenyérért, amit a katonák megettek,
4350 II | Harruckernnek hítták a péket; kenyeret szállított a katonaságnak -
4351 IV | a csinos jószág ott, aki kenyérgolyókkal pajzánkodik a férfinéppel,
4352 X | beszélik, ha a csöbör alján egy kenyérmorzsa maradna, csak egy pici morzsa,
4353 IX | hagyma gyanánt ették meg kenyérrel. De úgy kell Barosnénak,
4354 VI | fürhérces kocsiról, gyöngéd kényeztetéssel sietett levenni, s mint
4355 XI | s ráterítette kecsesen, kényeztetõn. Odavaló takarócska lehetett,
4356 VII | szelídséggel szólt közbe.~- El van kényeztetve a fiúcska, úgy bántunk vele
4357 III | is, s csak a nyomorúság kényszeríti, hogy a kollármesterséget
4358 Fug | mûvész a majdnem egészen kész képben, hol az összehordott nagyszerû
4359 IX | pótolni, ami még hiányzik a képbõl.~Barosné elõszólította Birit,
4360 VIII| a mienk lett: ott volt a képe zászlóinkon, pénzeinken,
4361 Fug | mezőn. Ki ne remegne ilyen képektől?~A vizsla odasompolyodik
4362 XII | mindenki elfelejtette a maga képét; a pap azt, mely az oltáron
4363 Fug | könyvek, nyugták, kontók képezték a fiókok tartalmát. Ah,
4364 XIII| rám olyan ártatlan mafla képpel? A legutolsó gézengúz is
4365 XII | volt a közepükben. Ettõl a képtõl aztán mindenki elfelejtette
4366 IV | valami ismeretlen csinos képû úr könyököl, nem tudom,
4367 Fug | valami spanyol inkvizíciót képzel. Én magam teszem alázatos
4368 II | Homlokán kidagadtak az erek, képzelete messze elröpült elõre, látta
4369 XIV | útban van idefelé.~Látta képzeletében a hatalmas alakot, amint
4370 XII | érkezõ kocsiba oda tudta képzelni.~El fog jönni, el kell neki
4371 V | lett a szószóló, s hatalmas képzelõ tehetségével arany várat
4372 VII | játssza a rettenetest. Abban a képzelõdésben van, hogy a tengeri kapitányok
4373 XIV | embertõl, aki úgy él az õ képzelõdésében, mint egy óriás, mint a
4374 X | bomolj hát. Ne fojts meg! Képzelõdtem, tréfáltam veled.~Futó láz
4375 XIV | ösmert! Nem, nem ilyennek képzelte õ Mácsikot. Kísértet ez
4376 XII | mindjárt a második mohó kérdése volt az útibiztoshoz, mikor
4377 Fug | a király nevében teszem kérdéseimet, melyek szorosan vonatkoznak
4378 Fug | nem kíváncsiság ösztönöz kérdéseimre, bármily különösek legyenek
4379 XIV | halkan. Ha valamit szólt vagy kérdezett, elõbb mindég körülnézett
4380 XV | magát védelmezi.~Nem kellett kérdezősködniök útközben, merre van a sereg.
4381 Fug | szimatoltam, nyomoztam, kérdezõsködtem, inquiráltam s sikerült
4382 Fug | Feleleteitõl függ… ~- Akkor kérdezzen, felelni fogok.~- Mióta
4383 IX | édesdeden.~De Barosné rászegzett kérdõ szeme leriasztotta a magasból.~-
4384 III | vonta be az a vastag kemény kéreg, ott bent olyan puha szíve
4385 II | elõre.~- Ejnye, forgós adta kereke. Hiszen nyolcvanként famíliában
4386 Fug | Nyomban egy forgószél kerekedék, felkapva gazt, szemetet,
4387 X | és a falubeliekkel, akik kereket ráfoltattak vagy lovat vasaltattak
4388 Fug | neve Kis Gazsi. Köpcös, kerekképû, egyik szemére bandzsal,
4389 Fug | folytatá:~- E levélben azt a kérelmét adta elõ, hogy tûzzem ki
4390 XI | kiáltott rá Chalupka, és a Kerepesi útra sietett a színházhoz.
4391 XV | vagy, Pista öcsém!~- Mit keres itt bátyám? - kiáltott fel
4392 Fug | hanem enyhítõ körülményeket keresek; olyanok kell, hogy legyenek,
4393 Fug | egy szavam van még, egy kérésem. Ha lehet, legyen büntetésem
4394 VIII| nádor mosolyogva a különös kérésen. - Ám legyen tehát…~Az alispán
4395 Fug | izgatottságba az igazság keresése! Az a legbecsületesebb munka,
4396 X | piszkos szürke köd.~- Nem keresett itt valaki délután?~- De
4397 IV | férfiúnak, mert hasztalan keresgélte fejében a megfelelõ latin
4398 Fug | jelezte, hogy õ jelen van, s keresi az igazságot.~Mikor kijött,
4399 VI | követne el. Nem tudom, mit keresne itt? Õt úgyse választanák
4400 VI | esztrenga most üres volt. Mit is keresnének a juhok itthon ilyenkor,
4401 XIV | a lónak hazajönni? Vajon keresni fogják-e a tótok, akik megvették,
4402 V | is kiveszett, most hiába keresnők. Az idő emlői jobban kiasztak
4403 Fug | is kiveszett: most hiába keresnõk.~Az idõ emlõi jobban kiasztak
4404 Fug | jegyzõkönyveket. Többé nincs itt mit keresnünk. A Perzse-ügy véget ért.
4405 IV | Pálnéra, ha az õt valami kéréssel fárasztotta (mert átkozott
4406 XV | következésképp mindenkinek a kedvét kereste; mindenkire sokat adott,
4407 VIII| fogadta ugyan, de megtagadta a kérésüket.~- Lehetetlen dolgot kívántok,
4408 VIII| pribolyiak naivsága.~- Az a kérésünk vagyon instálom…~- Adjátok
4409 V | Összecsókolóztak, s egymás keresztbe öltött karján keresztül
4410 V | is nyitva van ilyen víg keresztelõben minden fiók), õ lett a szószóló,
4411 V | is… annak tartjuk most a keresztelõjét. Ha aludni akar az úr, hát
4412 IX | Eddig minden toron, minden keresztelõn õ ült a legfelül. Ha nyulat
4413 V | hogy Filcsik Istvánnál keresztelõt tartanak. Az õ szülei is
4414 III | fogja majd megríkatni a keresztény gyülekezetet.~Mindenki a
4415 Fug | ütötte bele a külsõ ajtó keresztfájába, a konyhában feldöntött
4416 Fug | vétett soha. Nekem magamnak keresztfiam.~- Állíttassa elé, valamint
4417 VI | a tekintetes alispán úr keresztneve) láttál-e már valamikor
4418 Fug | titok. Most már legalább keresztülesett ezen is. Oh, szinte jó,
4419 III | kabátos Dúczra, s aztán keresztüllépkedve a folyosón, hol Birike sírdogált
4420 X | magát neki!~Hanem azok, akik keresztülvergõdtek, akik megmaradtak és itt
4421 XII | talán elkésett az éjféli keresztútról?…~
4422 X | bizonyos eltitkolt szemrehányás kérezkedett ki belõlök, kivévén tán
4423 XI | kihalt, hacsak a záporesõ nem kerget be valakit. Hiába a szép
4424 X | évõdve: a piros gondolatokat kergették a sötétek, s ha elaludt
4425 XII | homlokkal. Barosnétól nem kérhet. Ami volt, még tavaly ideadta.
4426 VIII| talán valami egyebet kérhetnének tõlem szegény emberek?~A
4427 XV | csüggedésbe. E két véglet közt keringett. Kivált akkor lett egyszerre
4428 III | kihúzott egy husángot a kerítésbõl, s hadi pozícióba helyezkedvén,
4429 XIII| látta falvakban is, hogy a kerítések eltünedeztek lassankint.
4430 VI | tartott.~Ott künn a kapun és kerítéseken túl, csakhamar híre ment
4431 XII | röpködött.~Az emberek, akik a kerítésen át látták rohanni a lapáttal,
4432 Fug | lenne.~III.~A »fiskálisék« kerítésén reggel óta kelepelt egy
4433 IV | könyököl, nem tudom, hol keríthette Mácsik uram. Nagy uraság
4434 X | tetszés szerint hitvesemül kérjék azt, ki az isteni gondviselés
4435 IV | világon.~- Ne hápogj Anna - kérlelé Mácsik, az ajtó felé hátrálva -,
4436 XIV | teszi ezt, nemzetes uram? - kérlelgette Miska.~- Hadd pusztuljanak -
4437 XIII| néni… - csitítja szelíd, kérlelõ hangon - legyen elnézõ,
4438 VIII| eszébe jutott, mit kell kérnie.~- Ha meg lehetne tenni,
4439 Fug | és szégyenülten futott a kertbe, a virágokhoz. Azokhoz a
4440 VIII| Erzsit meg Bodony községtõl kérték kölcsön -, mintha bizony
4441 XIII| választva, a palánkok nélküli kerteken át. Mert a háborúnak megvolt
4442 Fug | Négy heti gondolkozási idõt kértem… Addig, gondoltam, kimegy
4443 IV | még a parókiában. Az új kertészre könnyen fogják rá, hogy
4444 IX | kezdte, hanem persze ravasz kerülgetéssel.~- Nos, hogy van a gyerek,
4445 XIV | de csak annyit mert, hogy kerülgetni kezdte:~- Nemzetes uram!
4446 I | magát, hogy öt esztendeig kerülgették a gügyüi, míg végre egy
4447 Fug | és szimatoló orrát el nem kerülhetik e szavak. Mi lehetetlenség
4448 VI | kezüket, ha megnõ. El nem kerülhetné sehogy sem. S jaj annak,
4449 V | enni-inni akar az úr, akkor kerüljön beljebb kegyelmed.~Így jutott
4450 Fug | okvetetlen alulra kell kerülnie a másiknak, itt is aláfordította
4451 V | beszéltél.~- Mindjárt oda kerülök, cimbora - biztatta meg
4452 II | alakra. - Hát már megint erre kerültél?~- Eljöttem, Mácsik fiam,
4453 IV | sem áll kezeügyében sem a kés, sem a villa, nyilván az
4454 IV | van-e minden; kanál, villa, kések? Csak még egy pár szék hiányzik?
4455 X | komédiaházban van.~- Aztán mért keseregsz te ezen olyan nagyon?~-
4456 XI | szólították, vigasztalták, keserítették, õ pedig hatalmas dikciókat
4457 II | bolondokat, Chalupka… ne keserítsd el a délutánomat öreg, mert
4458 XIII| bágyadttá tette az önvád kesernyés kinyomata. - Megérdemelte?…
4459 XIV | semmi, csak a kiábrándulás keserûsége. A hatalmas Mácsik György
4460 Fug | Legalább nagyokat ihat keserűségében s legalább nem kell műhelyről
4461 IX | alágurult a sírverembe. Keserûségében még észre sem vette. Bekaparták
4462 XIII| mondatkával ennek az elõbbinek a keserûségét: - egészen egymásé leszünk.«~»
4463 V | Chalupka tele van bajjal, keserűséggel miattuk!~De csak mindenütt
4464 Fug | csak itt-ott hiányzik egy keskeny vonás, egy-egy szín.~Nyugodtan
4465 IX | az egyiké elõbb a másiké késõbben. Vannak olyanok is, akiké
4466 II | kell deríteni Laczkó Endre késõbbi éveire is, hol halt meg,
4467 Fug | Õrülten kacagtam fel. »Késõn kelt, méltóságos uram!«
4468 VII | sarkantyús kordován csizmát készített ajándékba, két párt pedig
4469 XIV | Érzi, tudja, hogy hiába készítette ki a pisztolyt, nem lesz
4470 IV | a szép Harkány Borbála készíti a lakomát. Hozzátartozik
4471 VII | beinkasszálja, azokról számadásokat készítsen, s mindennemû foglalatosságokban
4472 VI | ki mindjárt a szemedet a keszkenõddel, és emeld fel fejedet magasra.
4473 XI | megtörülgesse izzadó homlokát a keszkenõjével.~Megint közel futott hozzájuk,
4474 Fug | fér a bûnnek. Oskoláit a keszthelyi gazdászati intézetben végezte,
4475 Fug | külföldre kíván küldeni, készüljek az elutazásra. Megköszöntem
4476 X | gyámolítani kell, mint a kialudni készülõ tüzet. Mi lesz velünk, minél
4477 XI | A Mácsik követei nagyban készülődtek; volt dolmánykölcsönzés,
4478 III | kántornál.~Pedig el voltak azok készülve anélkül is a teendõkre.
4479 III | még többen vannak, ezeknek két-három csúfnév is kell, hogy eligazodjék
4480 VII | Mind azt állította, hogy kétes, meg lehet-e nyerni a békési
4481 IV | módban való fenntartására.~- Kétezer forint - vélte Adorján Miklós.~-
4482 Fug | ugyanazon darab pénzre vert kétféle kép közül, ha felül van
4483 III | volt ám hétnél), melyek kétfelől szegték az utat, gonoszul
4484 Fug | Mindig jó idõ járt a »kétlaki« növényekre.) Tökéletes
4485 VI | kik úgy tipegtek ott a ketrecben, mint a medvebocsok, egész
4486 XIII| fejét alácsüggeszté… -, kétségbe vagyok esve, higgyétek meg.
4487 Fug | futhatok a végkimerülésig, a kétségbeesésig, a halálig.~- Elég - szólt
4488 XIII| Mácsikné dühe most fuldokló, kétségbeesett siránkozásba csapott át:~-
4489 Fug | könyörgöm, ne hagyjon sokáig kétségben. Milyen veszélyben forog
4490 Fug | elõszeretetének nem adná oly kétségbevonhatatlan jeleit. Mindenekelõtt rövidség!
4491 Fug | A golyó - jegyzé meg - kétségtelenné teszi, hogy a gróf vagy
4492 III | anélkül is a teendõkre. Minden kétszáz évben esik ekkora halál
4493 VI | nekiiramodott a fürge állatnak, s kétszer-háromszor orra bukott a nagy szaladgálásban,
4494 XIII| félni. A nyugalom ott van a kettõ között, hanem azt nem találhatta
4495 XI | könnyed leheletével az éj kettõjüket - egy alaknak. Egy test,
4496 IX | hivatala van annak mind a kettõnek, hallja az úr… Nem ültek
4497 II | való dolog az, de nem is kettõre. Százados dolog az. Egy
4498 Fug | ezüsttel kivert, damasztcsövû kettõs fegyver. Milyen kár, hogy
4499 Fug | szíve körül egy aranyóra ketyeg, apróra mérve a véghetetlen,
4500 Fug | megigazított óragépek ennek a nevét ketyegték, »Netti« volt a neve… s
4501 X | ferbliben! A másik részét még kevélyebb sírkõ illeti. Írjátok fel
4502 Fug | lóherén vércseppek közé keveredett a reggeli harmat, szokott
4503 XIII| kuporodni, míg átmegyen. Minek keveredjék történetesen galyibába,
4504 XI | ki a követség. Okos ember kevésből ért.~Ott künn a homlokára
4505 XV | a mieink a sarat, pedig kevesebben voltak: itt csak meghalni
4506 Fug | vakon is bizonyos, hogy kevesebbet ért, mint amennyibe került:
4507 IV | szerint, de az asszonyt kevesellték, az asszony nem kellett,
4508 XII | ott áll az ágyúk elõtt. Kevesen lesznek azokból, ha így
|