17-babsz | bach--celja | celna-egerb | egere-emeln | emelt-felta | felte-germa | gerun-hence | herba-jarta | jartu-keves | kezcs-kozve | kofar-lepes | lepet-megle | meglo-nagyo | nagyr-ossze | osszh-ragjo | ragju-sutke | sutni-szolg | szoli-tor | torde-vasab | vasag-zuzva
Rész
7522 X | ebben az emberben.~- Nem rágjuk. Elég, hogy nemzetes uram
7523 IX | is csak kellett valamin rágódni.~…Ha Mácsik szereti, akkor
7524 X | mely a famíliához köt. Nem rágom, hanem megerõsítem. Olyanok
7525 VI | a szívem, Boldizsár, ha rágondolok…~- Asszony - fortyant föl
7526 IX | istentagadó vakmerõség.~Ha rágondolt, egyszerre megnedvesült
7527 XIII| korhely Laczkó Boldizsár is rágondolta magát tegnap. Eddig legalább
7528 III | másnap délre is még ott rágta a tollat ennél a két sornál.~
7529 XIV | már azóta a Sármány, úgy ragyog a szõre, mint a tükör, s
7530 XI | Laczkó-címerek elõrevetõdõ ragyogásában, csak egy bántotta: honnan
7531 IV | valamennyi Laczkó arca ragyogni kezdett. Szinte hihetetlen
7532 XI | történt, hogy mikor Chalupka rágyújtott ebéd után, s eldobta a földre
7533 XI | valamikor gyermekkorában.~Ilonka ráhajolt odatapadón kísérõje vállára,
7534 X | Fák sárguló levelei, ha ráhullanak a tavalyi pázsitra, elfedik
7535 X | mehessen esténkint. Hanem iszen ráijesztettem. Csakhogy szilaj egy kicsit
7536 IX | malom-zúgónál, hol egész raj asszony mosott bent a vízben,
7537 VIII| csalást. De ha esze van, rájön, mert az ábrázata is egészen
7538 XII | megteljék a pohár, Chalupkára is rájött a bolondórája, nyugtalan,
7539 II | közöd neked ehhez? Arra is rájövünk mindjárt. A kincstár azt
7540 X | titokban a boszorkányok és rajtad nyargalnak a Gellértre.
7541 X | mindég így lesz. De én rajtam ki nem fogtak. Én dömöcköltem
7542 III | is kell, hogy eligazodjék rajtok az emberi emlékezet. A Gáborok,
7543 VI | teszem azt szerencsétlen, a rák lusta, aki az ikrek alatt
7544 Fug | merész kezû bûnszerzõ, ki rakásra költi a fájóbbnál fájóbb
7545 II | fiskális belehalt (hogy rakják most azok alá a tüzet odaáltal
7546 Fug | mérleg planéta alatt, Árpád a rákjegy alatt stb.« Itt tán megjegyezhetjük
7547 V | gyönyörûség megnézni. Éppen akkor rakta be az öreg néni (Filcsik
7548 X | kartácsoló kefe.~De már erre rákvörös lett Mácsik, s kékben vonaglott
7549 IX | csukódó-nyitódó bíborszín rámájuk alul.~- No, nézze meg az
7550 XV | kevélyen feszelegve, az atilla ráncait simogatván.~- Teringette,
7551 XII | elmúlt az ijedelem a Mácsikné ráncos arcáról, s tûzbe gyulladt
7552 XIV | megijeszteni, egyetlen arcizma sem rándul meg; hanem ettõl az embertõl,
7553 XI | egy kis rácsos bölcsõ.~Az ránevetett a nyirkos falakra, a kopott
7554 IX | háziasszony lett, hogy csupa öröm ránézni.~Hanem a pletyka savanyú
7555 IX | gúny az ajkán, a fitymáló rángás szép fitos orra körül, meg
7556 Fug | hasította a levegõt s erõs rángásba hozta szívét. Az ügyvéd
7557 II | az orgona orgona, mégis rángatni kell a mendikánsoknak a
7558 XV | aztán a szemeit. Halántékai rángatózni kezdtek. Kisvártatva teste
7559 VI | az izzadság, s izgatottan rángatta fején a fésût, mellyel hosszú
7560 VI | földön, a ruháit is helyre rángatván. Hogy nem szégyenli magát
7561 V | a homlokba benõtt haj, rangos kézmozdulatok, kevély magatartás.~-
7562 XV | bajuszát, kihúzta magát rangosan. Olyan volt, mikor a sorba
7563 III | beláthatták, mert az bizonyos rangot adott már valakinek, ha
7564 XI | akkor csak hadd virítson a ránki rózsa, akinek tetszik. Csütörtökön
7565 XII | hitvány fajzatot.~S magára rántván futtában nagykendõjét, kezébe
7566 V | tudná emelni az átokkal rányomott fedelet.~- Hát mit csinálna
7567 XIV | volt többé, nem lehetett ráösmerni -, menjetek be a szomszéd
7568 Fug | ívet, lefújja róla a netán ráragadott port és behajtja rajta a
7569 II | nemesek és parasztok között, ráragadt késõbb a tekintetes vármegyére
7570 V | inkább, mert domine Chalupka raritás, egy őslény, egy múzeumi
7571 XIII| kivicsorította, s felemelt ökleivel rárohant a fiatalemberre.~Az felemelkedett
7572 XV | ott a füzesek.~A napfény rásütött a sima lapra, az óriási
7573 IX | csöndesen, édesdeden.~De Barosné rászegzett kérdõ szeme leriasztotta
7574 XI | kilenc év alatt.) Az utolsó rátákat már alig bírta összeszedni. -
7575 XI | inaszakadt ember volt, hamar rátalálhatott a halál, mindig ott ténfergett
7576 XV | a paszomántot, míg ismét ráteremtette a hadnagyi gallért a járulékaival.~…
7577 XI | fejérõl a fehér kendõt s ráterítette kecsesen, kényeztetõn. Odavaló
7578 XV | összesen harminckilenc.~Gábor rátette bal kezét a szívére. Nem
7579 VII | Gáborra mindjárt másnap rátették kezöket, addig is, míg õsszel
7580 VI | mert a lúdtalpú emberek ravaszok, de még az se utolsó kérdés,
7581 XIV | vonásokra, nincs azokban ravaszság, furfang, nem látszik azokon
7582 Fug | önbizalmának visszatértével ravaszsága is megjött, s csakhamar
7583 Fug | a szép szõke fõbe nagy ravaszsággal belopódzott gondolat, mely
7584 Fug | remegve, lábujjhegyen járnak a ravatal körül s suttogva beszélnek
7585 XV | ugarról, ne legyen rögökbõl a ravatala, távolabb, a tónál leeresztették
7586 IX | történt rá, õ maga legott rávetett födõnek valami új témát.
7587 XIII| sikoltozva tépték fel az ajtót, s rávetették magukat Gáborra.~- Mit cselekszel
7588 XV | ott virrasztott mellette, rávette a haldoklót, hogy az egyenruhát
7589 II | megharagszom.~Mint a mérges kutya, rávicsorította a fogát Chalupkára, de aztán
7590 IX | ravasz. Hiába rázza a fejét, rázhatja… tudom már. Kinyissam-e
7591 XV | kezdtek. Kisvártatva teste rázkódott össze, s egész élettelen
7592 IX | leány vesztére? Le akarja rázni, mert teher neki. Miért
7593 VII | oda. Nagy mérgelõdéssel rázogatta fejét õkelme, hogy miért
7594 VI | pribolyival«, s azután is sokáig rázták az egymás kezét.~- Jó út
7595 Fug | szélesre teríté szét farkát, rázva azt jobbra-balra, hangos
7596 IX | maga, de nagy ravasz. Hiába rázza a fejét, rázhatja… tudom
7597 VII | pénzt is mindig elhozza, re bene gesta, hazaindulának.~
7598 XV | honvéd nyakát.~- Az oszlop! - rebegte halkan. - Az oszlop…~- Én
7599 XII | prókátorságot értõ emberek rebesgetik, hogy ha gyõzünk, akkor
7600 Fug | aztán fordulat! Ez aztán rébusz! - kiálták egyszerre az
7601 Fug | szó, még a »Családi Kör« rébuszainál is könnyebb kitalálni) arckifejezésének
7602 XII | rettenetes hangjától, mely úgy recsegett-ropogott a levegõben, mint a mennydörgés.~-
7603 XII | órákon át elgondolkozott redõkbe szedett homlokkal. Barosnétól
7604 Fug | unatkozva gubbaszkodék egy redves karón, melynek hasadékain
7605 II | talán…~Mint homályos köd már rég gomolygott elõtte valami
7606 VI | tömeg. Rendre kiabálták a régebbi restórációkról fennmaradt
7607 I | vármegyét, s csodadolgokat regélének azóta, a mesés megmérhetetlen
7608 Fug | A NEMZETES URAIMÉK~CÍMŰ REGÉNY VÁZLATAI ÉS VÁLTOZATAI~
7609 Fug | csendes ember lett. Az egész regényes históriát már el is feledték,
7610 Fug | minden megváltozott. E nap reggelén magához hivatott, s értésemre
7611 Fug | vércseppek közé keveredett a reggeli harmat, szokott csillogását
7612 XIII| egészen fel volt öltözve, és a reggelijét szürcsölte az elsõ szobában.~
7613 XIII| fordulj meg, be se várd a reggelt, eredj a selmeci táborba.
7614 III | pompa. A temetés napján reggeltõl kurta estig zúgtak a harangok,
7615 XIV | találják, mintha minden a régiben lenne, mintha csak egy hosszú,
7616 I | olyan ostobák voltak azok a régiek, hogy ki se lehet mondani.~
7617 X | új nagy terveket hozna a régiekhez. De Birikével mire megy?
7618 VII | helye lett, már t. i. a réginek. Elhozták Kékkõrõl Csató
7619 XV | kurtavas, mert a katonai regula nem engedi meg az ilyen
7620 XV | tehetett másképp. Még a regulánál is erősebb szokás, hogy
7621 Fug | privilégium: látni még olyan rejtett dolgokat is, miket talán
7622 VIII| a jó nádor szelíd, kissé rekedt hangján.~- A nagyasszonynak
7623 VI | aztán a nekünk valót.~Egy rekeszték volt az udvaron, melyet »
7624 Fug | urat láttam futni végig a rekettyésen, kalap nélkül. Mindjárt
7625 XIII| víz, ott a ruha. Hol a kis rékli?… A cipõ is ki van tisztítva,
7626 VII | maga mellé vette Bodonyba a Réky-árvát, ott volt nekik üresen a
7627 XII | a Birike fehér keze.~A Réky-birtok, meg a kilátás a Baros-vagyonra
7628 III | a haldokló, hogy mivel a Réky-névre mindig büszke vala a megboldogult
7629 VII | ismeretlen félelem, egy homályos rém, mely a levegõben süvít,
7630 XIII| bármint össze volt is zúzva a remegéstõl, mégse állhatta meg, hogy
7631 Fug | köröskörül zöld mezőn. Ki ne remegne ilyen képektől?~A vizsla
7632 III | udvarokba, s még a föld is remegni látszott talpai alatt.~A
7633 Fug | Budapesti Közlönyt«, melyet remegõ kezekkel szokott felbontani,
7634 VIII| asztalos csinálta nekik remekbe), az asszonynépnek pedig
7635 VIII| vidéküket… legyenek mindenben jó reménnyel.~Elég is volt ez a pribolyiaknak
7636 Fug | abban a jóhitben, hogy a reménybeli ízes pecsenye elvérzik s
7637 XI | kijózanodott, volt még egy végsõ reménye, a fiskális, akinél a pör
7638 VI | felöltözve, mind boldogak… mind reménykednek. Mi el sem hozhattuk szegény
7639 VI | átadta hódolattal a nagy reményû úrficskának, ki azt a lábánál
7640 Fug | szögletbõl a gróf árnya nézett rá rémesen…~Kléner úr a belépõ vádlott
7641 IX | Laczkó-família közt mindenféle rémhírek jártak. »Mácsik nem törõdik
7642 XIII| is…~Szemei szikráztak, s rémletesen forogtak üregeikben, korhadt
7643 Fug | vettem õt fegyveremmel. Úgy rémlik, mintha e másodpercben rám
7644 Fug | öngyilkos is lehetett s Daróczy rémültében futhatott s dobhatta el
7645 VI | csöppet sem zavarta a nemzetes rendeket a tanácskozásukban. Elõhozakodtak
7646 IX | hatalmas ember adta volna ki rendeletben: »te sírj helyettem, Chalupka,
7647 XIII| gyalog a városba átvenni a rendeleteket, leveleket és híreket.~Tegnap
7648 Fug | Mit akar? Hogy mer itt rendelkezni? Ezer villám! Az én házamban,
7649 Fug | felelte Kléner úrnak: ~- Rendelkezzék velem!~- Engedjen elõbb
7650 IX | igyekezettel, mintha az lenne a rendeltetése. Bizony isten, olyan nevetséges
7651 X | mogorva pandúr lenne, mely rendet és csendet tart a tömeg
7652 XIII| Minek is volna itt, csak rendetlenséget csinálna. Nem adom sokért,
7653 IX | kicsit erõteljesebb. Az álla rendetlenül elõrenyúlt, a homloka is
7654 Fug | nem szól, míg eszméimet rendezem, míg azokat formába öntöm,
7655 Fug | Kléner úr hozzálátott eszméi rendezéséhez; a corpus delictiket s tanúkihallgatási
7656 VII | lenne az ura. Játékokat rendezett ott Gábornak, csinálván
7657 XI | Lakást a Barosné kastélyában rendeznek be nekik, maga az úrasszony
7658 XIV | Maga a mélységes pokol rendezte azt így össze.~A percek
7659 VII | ilyeneket. Külön szobát rendeztek be neki Barosné kastélyában,
7660 Fug | gondolatom van! Igen, igen. Hadd rendezzem eszméimet… Ah!…~A meglepetés
7661 Fug | az orrának: »még nincsen rendjel«. Az aztán egy haragos prüsszentéssel
7662 Fug | elõterjesztésére ezen meg ezen rendjelt adományozom stb.«~A lap
7663 XIV | azt így össze.~A percek rendkívül lassan teltek. Egy kiskutya
7664 Fug | Ne mártsa ön máskor orrát rendõri ügyekbe! Nem vagyok hiú
7665 Fug | megtaláljuk. Arra való a rendõrség. Így még érdekesebb. Bizonyára,
7666 IV | De a nyugodalma meg nem rendült. Ránézett bámészkodva, mint
7667 VII | agyagföldeknek. Háromszor próbáltam repcét vetni fiatal koromban, mind
7668 IV | változott, mint mikor a fazék reped vagy az ablaküveg törik -,
7669 XIV | ennek a világnak! Talán már repedezik is a föld, s nyílnak a sírok!
7670 XV | Hangja úgy harsogott, mint a repedezõ harang.~- Hej, Laczkók!
7671 VII | fejét õkelme, hogy miért nem repedhet szét többfelé az ember?~
7672 I | archívumban (a padlás tetején egy repedt teknõben) a békési iratokat.~
7673 Fug | klavírok mivé lennének az ő reperáló tudománya nélkül?…~Ő maga
7674 XV | kellene tartania, hogy meg ne repessze a túlságos erõ. Pedig az
7675 IX | elméskedék Dúcz nótárius. - Requiescat in pace!~- Ki tudja, hátha
7676 XIV | megnyílik lassan, csendesen, s a résen át apró sátánok ugrálnak
7677 XI | szövetségét keresték a nyári restaurációkra.~S ami meg legjobban emelte
7678 XV | pörtõl!~Elvörösödött az öreg, restelkedve megfordult, s eleresztette
7679 XII | is sírtak otthon.~Mácsik restellni kezdte, hogy így megkompolyodott
7680 IX | ki nem jött onnét estig. Restellte a dolgot.~A méhek döngve
7681 XI | Mácsiktól: Hogy leszünk a restórációkkal? Kik a barátom uram kandidátusai?
7682 VI | Rendre kiabálták a régebbi restórációkról fennmaradt jelszavakat: »
7683 II | valami akar lenni az úr a restóráción, csak nekem szóljon.«~Mind
7684 XI | az bizonyos, hogy Mácsik restórálta a vármegyét. A Laczkók és
7685 VIII| galyibát csináltak nekik a restóriációkon, pedig istenem, de szépen
7686 VI | birkákat. Az esztrenga két részbõl áll, az egyikbõl egyenkint
7687 VI | megelevenedett még a nyápic vézna része is. Visítottak, fütyültek
7688 XIII| Félek, hogy teneked is lesz részed benne. Jó ember, becsületes
7689 IV | szentséget. Jaj de csúnya is a részeg ember, nemzetes uram!~A
7690 XIV | sem nõtt valamennyi. Még a részeges Laczkó is elment tegnapelõtt.
7691 IV | derekán csörögnek a kulcsok. Reszelõs hangja majd itt, majd ott
7692 Fug | baljóslatú hang hallatára, mely reszelve hasította a levegõt s erõs
7693 II | Adott-e enni?~- Volt részem benne, köszönöm. Az innivalót
7694 Fug | legjámborabb, közszeretetben részesülõ ifjaknak, kihez még árnyéka
7695 II | igen gyenge honoráriumokban részesültek.~A katolikus kliens megveregette
7696 XIII| hátra, kislányocskám. De ne reszkess. Isten szent õfelsége velünk
7697 X | Üzentek valamit? - tudakolá reszketeg hangon. Majd haragosan hozzátette:~-
7698 XV | csak a lábait fogta el reszketegség, s kétszer nyerített fel
7699 Fug | öregember egész testében reszketni kezdett, kidülledt szemei
7700 Fug | futottam a világnak. Lábaim reszkettek, fejem zúgott, keblem villámsebesen
7701 Fug | vezetõ gyerekek is ösmerték s reszketve húzták félre a kapuk aljába
7702 Fug | az ügy ki van domborodva részleteiben is. Világhírû másfél óra
7703 Fug | jól tenné vádlott, ha a részletekbeni túlterjeszkedési elõszeretetének
7704 VII | mert ki sem hallgatta jól a részleteket, máris odacsapott a tenyerével
7705 XV | egytõl-egyig!~Nem volt igaza, egy részök közel járt, nyomban megperdült
7706 VI | Helyeslõ zúgás követte a részrehajthatlan igazság tárgyilagos szavait.~-
7707 IX | A szép asszony maga is részt vett a közügyekben. Olyan
7708 IV | dologban!~S ha lettek volna részvényei a Laczkó-pörnek, azok nagy
7709 Fug | Izgatottan rohantam ki a rétekre a gyalogúton Ilye felé,
7710 Fug | valószínû. Könnyû vadra réten nem szoktunk golyóval vadászni.~-
7711 IV | Igen, igen circumdederunt a rétes neve.~S minthogy rendesen
7712 IV | a megfelelõ latin szót a rétesre:~- Megvan! - kiáltá most. -
7713 IV | miképp hívják diákul a rétest; mely sajátságos érdeklõdése
7714 XIII| Pribolyon. Az asszonyok remegve reteszelik be a kapu- és házajtókat,
7715 XII | hangja! Mindjárt eltolom a reteszt. No, mi a baj, az istenért?…~
7716 II | Laczkó-nemzetség földjei és rétjei. Hja, nincs az másképp,
7717 Fug | hogy tegnap és ma apósa rétjén kaszált, s egy fölvert nyúl
7718 I | arany kalásznak, hol mire a rétnek túlsó részét leberetválják
7719 XIII| kell itt még olyan nagyon rettegni, de sejteni már kezdte,
7720 VII | hallgatta és káromkodott közbe retteneteseket és csapkodta nagy tajtékpipáját
7721 XIII| fel Gábor, s öklével olyan retteneteset csapott az asztalra, hogy
7722 VII | Hanem csak úgy játssza a rettenetest. Abban a képzelõdésben van,
7723 XIII| eszével, szörnyű erejével, rettenthetetlen bátorságával?~- Ostobák
7724 X | vér, sûrû vér. Különben Reviczky Ádám se volt különb fiatal
7725 IX | elõtt néhány verbéna és rezeda volt elültetve a méhek számára.
7726 X | füléig, mintha egy könnycsepp rezegne, mely a deres hajszálakon
7727 Fug | kard, miknek véres pengéje rezegve hajlong. A szomszéd hangyafészek
7728 Fug | Kopasz, piros arcú ember, rezes orral, zöldes szemekkel.
7729 I | Laczkó-iratokban), aki nyolcezer rézgaras évi árendáért bírta egész
7730 VIII| rozmaring virágot a budai rezidenciába.~Nosza, meg is választották
7731 I | után az alföldet. Az a nagy rézpénz, a »pro libertate« nem járt
7732 I | fej gurult utána!) Hanem a rézpénznek nagy becse volt azért mégis.
7733 XI | Kisvártatva ruhasuhogás nesze rezzenté meg, mintha szárny lebbenne
7734 I | Ez volt még csak a nagy riadalom, mikor híre ment villámszárnyakon
7735 Fug | rideg vonásai most még ridegebbek, összevont szemöldei most
7736 XIV | Hadd pusztuljanak - mondá ridegen, de mégis szomorúan. - Nem
7737 VII | elokvenciával el nem mondta ékes rigmusokban, amiképp következik:~Látjuk,
7738 IX | Ki tudja, mi támad, ha a rikácsolásra oda nem sereglenek a gyászoló
7739 VI | elevenséget, zsibongást! Hogy rikácsolnak, sivítanak, zajonganak ezek
7740 XIII| betört haragos asszonynak a rikácsoló szava.~- Hát itt vagy szép
7741 IV | Mácsik - s hangja most már rikácsolóvá változott, mint mikor a
7742 XIV | apró sátánok ugrálnak be rikító öltözetben, színes lámpácskákkal
7743 Fug | grófot nem ölte meg Daróczy - rikkantott fel végre tompán. - Nem!
7744 XI | megcsóválta fejét Laczkó István:~- Ritka rostát vettünk, atyafiak,
7745 III | Gáborok, Jánosok, Endrék már ritkábbak; - hanem majd ötven év múlva
7746 XV | akinek, ami pedig nagy ritkaság ebben a csapatban, teljes
7747 X | hogy az kaparja be a maga rítusa szerint), arra is volt eset,
7748 VI | tisztességtudásból. A szûnni nem akaró rivalgásnak »Éljen Laczkó Gábor« szárnya
7749 XV | elvitték az ugarról, ne legyen rögökbõl a ravatala, távolabb, a
7750 VII | kapna fel a tulajdonos, vagy rögöt dobna utána, mint azelõtt,
7751 Fug | van az udvaron, illetõleg rögtönzött börtönében, a kastélybeli
7752 X | lova?~Ezen aztán nagyokat röhögött Chalupka, de csak nem bírta
7753 XIV | megfenyegette ökleivel a röhögõket.~- Hanem iszen majd összejövünk,
7754 VI | milyen szép galambdúc, ott röpködnek a gatyás galambok… Nézze,
7755 IX | hímzett, Mácsik pedig egy ott röpködõ cserebogarat fogdosott igyekezettel,
7756 XII | az úti lucsokban úszott, röpködött.~Az emberek, akik a kerítésen
7757 XIII| szétszórt sárga haja kuszán röpködte körül dühtõl eltorzult arcát,
7758 VII | tenyeréhez, hogy csak úgy röpködtek ki belõle a tüzes szikrák.
7759 VIII| sem onnan ki, csak a madár röpülhette át Bodonytól Pribolyig a
7760 IX | Merthogy ne kelljen messze röpülniök a lustábbaknak.~Maga Mácsik
7761 Fug | felé nyúlt, egy apró pille röpült torkába, s szûk szájpitvarában
7762 XIII| haza a Mácsik-portára, a rövidebb utat választva, a palánkok
7763 Fug | kétségbevonhatatlan jeleit. Mindenekelõtt rövidség! Ami a dolog mesés oldalát
7764 V | hosszú bajusz is mintha rövidséget szenvedne -, ha pedig a
7765 Fug | távozhatott, mert ájultan rogyott össze. A nagy bûn terhét
7766 XV | széledezõket, mert az utolsó roham szétbomlasztotta a csapatot.~-
7767 X | tudni, mi ölte meg õket rohamosabban? Hibáik-e vagy erényeik?~
7768 XII | akik a kerítésen át látták rohanni a lapáttal, keresztet vetettek
7769 IV | kegyelmed a fiait.~- Hogy mi? - rohanták meg mindjárt Laczkó Jánost
7770 Fug | fõúrról van szó? Izgatottan rohantam ki a rétekre a gyalogúton
7771 Fug | az ilyen magamszõrû öreg rókák számára?~- Uram, - jegyzé
7772 X | seregleni kezdtek a Laczkók, rókamálos csurapéikban és különbözõ
7773 Fug | A meglepetés és ijedtség rokon érzelem, de mint az ugyanazon
7774 III | aki szögrõl-végrõl valami rokona a szép bodonyi úrnõnek.~
7775 VIII| pribolyi emberek sorba járták rokonaikat a vidéken, s érzékenyen
7776 VII | a kis Gábort is legalább rokonhoz adhatja úri ellátásra, s
7777 X | ismerõsöm, az igaz, de neked a rokonod, becsületes, de nagyon szegény.~-
7778 XI | magammal, amim van. Csak a rokonoké lesz az is!~Mácsik a fejével
7779 XII | ugyan többé nem fajbeli rokonom. A szemétdombra való a lelke.
7780 IV | genealógiát, ki milyen ágon áll rokonságban a békési Laczkó Endrével,
7781 V | poharat, s odaütötte azt rokonszenve jeléül a Chalupkáéhoz. A
7782 Fug | körülmények közt sem megtagadni a rokonszenvet.~A szokásszerû elõzetes
7783 Fug | komoran, majd hirtelen lekapta rólam szemeit. Úgy látszott, erõs
7784 II | család. Lajstrom van nálam róluk.~- Nyolcvankét család. Nagyon
7785 XII | egyben…~A karancskeszi és romhányi erdõk akkor kezdték fölvenni
7786 XIII| letépem az úrról az utolsó rongyokat is, amik rajta vannak. Nem
7787 I | mert az még el találja rontani a nagy eszével.~Fölteszem
7788 XV | ezt nem vette észre. Ez rontott rajta legtöbbet, mert nevetségessé
7789 IV | megmozdulna, a csizmáinak ropogásában egy hatalmas tiltakozás
7790 XIV | szõre, mint a tükör, s vígan ropogtatja a sarjút! Gyönyörködve simogatta
7791 XI | Laczkók és Piryék vótumjai ropogva törték össze a fehértollasokat.
7792 Fug | dobogott, azt hittem, le kell roskadnom lelkiismeretem ólomsúlya
7793 Fug | öldöklõ fegyver súlya alatt roskadozva…~- Nem volt nála fegyver,
7794 Fug | magányába is. Kimerülve roskadtam egy pamlagra s igyekeztem
7795 III | az ember.~A koporsó után roskatagon ott ment talpig gyászruhában
7796 II | municipium bölcsessége a rosszban is megtalálja a hasznosat.~
7797 XI | fejét Laczkó István:~- Ritka rostát vettünk, atyafiak, könnyen
7798 Fug | folyvást ott kelepelt a rothadt karón; de a nap olyan sötét
7799 IV | Péterné, született Laczkó Rozália kerültek, közöttük pediglen
7800 VIII| pribolyi fehérnépé!~Az óriási rozmaringot szépen kiásták a földbõl,
7801 XV | a bátyám Sármány lovát, rozoga tót szekér lõcséhez kötve.
7802 IX | azon a sávon apró angyalkák rózsákkal rakott kis talicskákat gurítottak
7803 Fug | legkedvesebb vendég, aki azt a szép rózsás leányfõt megzavarta. Csitt!
7804 V | aranyat ész nélkül.~Mintha rózsaszín felhõk vennék el a látást
7805 XIII| belõle…~S ekkor, ebben a rózsaszínû órában hangzik fel a másik
7806 V | magára hagyják, mikor már rózsaszínűbbnek látja a világot, kedélyesen
7807 Fug | magára hagyják, mikor már rózsaszínûbbnek látja a világot, még el
7808 III | Egy helyütt mintha egy rózsaszirom hullott volna oda, pedig
7809 II | valahol Nagyváradon vagy Rozsnyón, ha ki nem bélelik az ördögök
7810 Fug | édesebb volt talán még a rozsólisnál is.~Valami csodálatos időszak
7811 VI | láthatók gyökerei, gallyai, rügyei. De miként Isten õ szent
7812 XI | ebbõl az olajágból vetett rügyet egy szép napon az új terv,
7813 XV | megcsillámlott a szemeiben.~Élénk, ruganyos volt néhány napig. A pribolyiak
7814 XIII| megacélozná idegeit, felugrott ruganyosan, biztató szavakkal:~- Te
7815 VII | békési pört, mely a mozgató rugója mindezeknek. Csomaközy Lázár
7816 Fug | Chalupka úron minden egyes ruhadarab kopott s excentrikus, még
7817 VIII| országútnál egy pompásan kiszabott ruhaderék, s nagyobb virtus is megcsinálni.~
7818 VI | állított talpra a földön, a ruháit is helyre rángatván. Hogy
7819 III | és éppen nem törődött a ruháival. Egy helyütt mintha egy
7820 XII | kezdték fölvenni a nyári ruhájukat, s olyan haragosan zúgtak
7821 XI | mesterek csinálták, szabó a ruhákat, ötvös az ezüst marhácskát
7822 Fug | tüskebokrok belekapaszkodnak ruhámba és azt beszélik: »öld meg,
7823 XI | kaparja ki.~Kisvártatva ruhasuhogás nesze rezzenté meg, mintha
7824 III | faluban. Az öreg asszonyok ruhaterítgetés közben a lészákon át kiabáltak
7825 V | baj, mert ha a vasárnapi ruházatában festem, akkor nem ő; az
7826 XI | nemzetes úr viseltebb ünnepi ruházatját ölté fel s ennek a kocsijába
7827 IV | fésülködnek tükörbõl, se nem ruházkodnak mappa után, s az ember mindjárt
7828 V | azalatt is nõ az enni-inni, ruházkodni valója, amíg alszik. S ez
7829 Fug | melegítette… erősebben, mint a rum, és édesebb volt talán még
7830 XI | találták, hogy ő maga sokkal rútabb lett az utolsó időben, s
7831 XV | nemzetõrhadnagyra, s olyan pöffeszkedõ rútnak mutatta az arcát, olyan
7832 IV | az ispán Bodonyból, az a sáfrányszínû leányzó is az övé. Még lehetetlenebb
7833 II | Mácsik, fel se pillantva a sajátszerû alakra. - Hát már megint
7834 X | tette sírba.~Nem azokat sajnálom, akik abban a jelmondatban
7835 VII | mert uralkodni akart, nem sajnálta az aranyozást - ahová odaillett.
7836 V | húszezer pengõ forint, sajniban ötvenezer.~- Nagy pénz -
7837 Fug | álmodott dicsõséget, hogy a sajtó személyével foglalkozott.
7838 VII | instruktorának, illendõ évi salláriummal. Míg itthon lesz a fiú,
7839 III | van írva a legtöbb helyütt Salva-Gvardia, némelyiken a gazda vagy
7840 IX | árok ágyából, a gyalogosok sáncot ástak, a lesti, tiszovniki
7841 IX | hogy a fõispán is kondukat sanitatit kiált neki, ha eltalálja
7842 Fug | szólt Cserepes, az akták alá sanzsirozva a kártyát.~- Mindent kisütöttem, -
7843 X | nyugalma, csak fáradtabban, sápadtabban kelt fel, mint ahogy lefeküdt.~-
7844 XI | megállt; dühösen hozzávágta sapkáját a templom-falhoz, s úgy
7845 XV | Honvédek azok… ni, megösmerni a sapkájukról! Kutyául jártuk meg; azok
7846 V | okos ember kezében, mert a sár is arannyá válik abban.
7847 XV | Emberül megállták a mieink a sarat, pedig kevesebben voltak:
7848 XIII| élettelenül terült el a sárban, mint a béka.~A szomszédos
7849 V | arra járt délután, tojás sárgájával meg is kente õket egy lúdtollal,
7850 XIV | szomorúfûz-ág, szemeinek fehérje sárgás színbe játszott, a léptei
7851 X | megcsípett mindent. Fák sárguló levelei, ha ráhullanak a
7852 XV | példának okáért nagyon sok sarjú terem, Burkusországban pompás
7853 XIV | tükör, s vígan ropogtatja a sarjút! Gyönyörködve simogatta
7854 VI | legyen minden csizmának a sarka.~Hanem tréfa ide, tréfa
7855 XV | valamit.~Összeütötte vígan a sarkantyúját. Meg volt gyõzõdve róla,
7856 VII | úrfi számára. Filcsik egy sarkantyús kordován csizmát készített
7857 XIII| hátra?~- Maga a hétfejû sárkány van még hátra, kislányocskám.
7858 II | belőle már fiatalkorában a sárkányfogak. Erős volt nemcsak a testi
7859 X | ne viaskodjék tovább a sárkányokkal.~És csakugyan ott feküdt
7860 XI | elhagyatott sikátorokon mindenütt sarkukban, s mindig talált valami
7861 XIV | szedni a három hónapos port a Sármányból. Az egész háznép fölébredt,
7862 XIV | kicsordult a könny, meg a Sármányéból is, csakhogy az egyik szeme,
7863 XV | Ott tátongott egy seb a Sármányon is. Összevegyült ló és gazda
7864 XI | társzekerek (vagy hogy egy saroglya is elég lesz), amelyiknek
7865 VII | kocsis mellé, vagy akárhová a saroglyába (- Majd bizony kegyelmeddel
7866 XIII| Végre is feltették egy saroglyára, négy erõs asszonyszemély
7867 VIII| Bodonytól Pribolyig a fertelmes sártengert, ha ugyan érdemesnek tartotta
7868 V | végignézett fürkészve a jövevény saruján.~- Ami a csizmát illeti,
7869 Fug | csillogását elvesztve; az apró sás húsos levelei, amint a hajnali
7870 VI | voltak.~Uramfia, mekkora sáskahad ez! Azt hinné az ember,
7871 VI | akarunk hizlalni, hanem fiók sasnak nevelünk szárnyakat. Nem
7872 XIV | csendesen, s a résen át apró sátánok ugrálnak be rikító öltözetben,
7873 IX | be az ablakon, s azon a sávon apró angyalkák rózsákkal
7874 IX | napsugár tündöklõ arany sávot szûrt be az ablakon, s azon
7875 Fug | Stiria messze van.~- Sebaj! Azért hosszú az igazságszolgáltatás
7876 VII | uramöcsémet. Valamint a sebes folyó víz virágos partoknak
7877 XII | Az éjjel.~- Talán meg van sebesítve?~- Nincs biz az, hanem megházasodott -
7878 XIV | szemei villognak, s ez õrült sebességben összefoly minden, s egy
7879 Fug | öreg felordított, mint a sebzett vadállat, szemei, melyeket
7880 Fug | az igazság fölkutatására segédkezet nyújtson, nehogy ártatlan
7881 Fug | állíttattak azok, s a fantázia segélyével szerves egésszé lõnek kidomborítva.~-
7882 VI | ökre, itt csak providencia segít. Az a kérdés, okos-e a fiúcska,
7883 XI | ide-oda. A nõi ábrázatnak nagy segítsége a környülállás. Latba kell
7884 IV | végképp. Kivált most lesz jó segítségem, hogy ezt a Biri lánykát
7885 Fug | mozgott, sõt még a tokája is, segítségére jövén tõszomszédjának; de
7886 VI | nem tudott kevély lenni sehogysem.~- Látod, Boldizsár! Úgy
7887 XII | elborult, mintha valami rossz sejtelem nehezednék a szívére. A
7888 Fug | magának sem volt azelõtt sejtelme a szavainak hátterében lappangó
7889 XIII| olyan nagyon rettegni, de sejteni már kezdte, hogy valami
7890 VII | levegõben süvít, egy bensõ sejtés, mely a virágok illatában,
7891 XIII| A baj sokkal nagyobb, ha sejtjük, mintha elõtte állunk. Lesz,
7892 III | mert a felesége nem jár selyemben. Pedig éppen illik a Laczkóhoz.
7893 I | megint megnõ a hasig érõ selyemfû. Különösen a körteképû látta
7894 X | ha elõbb születik s ha selyemhímzésû ágyból, nem jut-e fel talán
7895 IX | mulatságosabb ez, mint selyemkendõket hímezni.~A csillogó légkör,
7896 XII | mentek Vácra, mind szép selyemkokárdát hoztak haza a kalapjok mellett.
7897 Fug | alakjában tűnnek föl előtte selyemmel átszőtt napok emlékei. Mikor
7898 XIV | elmegy, s itt hagyja azt a selyemteremtést, mert hallod-e, olyan jószág
7899 IX | csápjaikon a virágok sárga selymét, édességét. Ebben a halk
7900 Fug | azt vélem, kérem alásan, - selypített a jó öreg. - Õméltósága
7901 II | kezetek sincs. Mik vagytok ti? Semmik se vagytok. Egy csomó bocskoros
7902 II | káromkodott. Sohasem volt semminemû ügyével megelégedve, s mindig
7903 Fug | veszélyben forog õ?~- Lehet semminõben. Feleleteitõl függ… ~- Akkor
7904 VI | nagy szaladgálásban, mert a semmirevaló nem hallgatott a hívogató
7905 Fug | õ is felemelte volna, de semmirõl sem vagyok bizonyos; a világ
7906 Fug | Szédülés fogott el, meg voltam semmisülve. A szerelemféltés kínzó
7907 IX | jártak. »Mácsik nem törõdik semmivel, elhagy bennünket«, s családi
7908 Fug | Milyen kár, hogy az most már senkié!~Azután egy megmerevedett
7909 Fug | öntötte ki senki elõtt, mert senkije sem volt. Hallgatag, magábazárkózott
7910 IV | a tisztesség, de énnekem senkim, sõt magam is már csak úgy
7911 XII | minélfogva neki nem szabad félnie senkitõl.~Aki megáll az ablaknál,
7912 XIV | kemencéhez, már hogy tudniillik a seprõd. Csakhogy nem a Gellérten
7913 XV | kérdezősködniök útközben, merre van a sereg. Jelekből találtak rá a
7914 IX | ha a rikácsolásra oda nem sereglenek a gyászoló gyülekezetbõl
7915 X | hordozná körül.~Délfelé seregleni kezdtek a Laczkók, rókamálos
7916 IX | nevetnek az urak! Hiszen a serét is csak hitvány ólomdarabka,
7917 XIV | belátom. De a feleségemet sértegette, és én olyan hirtelen haragú
7918 VI | hadd kezdõdnék meg a plena sessio.~- Talán nélküle is meg
7919 Fug | tiszttartó-kisasszonnyal sétál a fiskálisék udvarán.« Szédülés
7920 XIV | bõr mohón beitta, mintha sietne, nehogy az éhes macskák
7921 Fug | egy mosódézsát, az eleibe sietõ prókátornak (Pintér úr fiának)
7922 Fug | urasági parkon keresztül siettem lakásomra. A nap derülten
7923 Fug | ügyvéd, amint belépett, - sietve jövök ön után, hogy e szerencsétlen
7924 XIV | packázni hagyott magával egy siheder által…~Hallatlan ez, rettenetes
7925 XI | Utcáról-utcára, sötét, elhagyatott sikátorokon mindenütt sarkukban, s mindig
7926 Fug | látván a tanúvallomások sikeretlenségét, egész erõvel nekifeküdt
7927 Fug | megkongatja.~A suhanc őrülten sikolt fel, felugrik, el akar futni,
7928 Fug | kiáltása egy velõt hasító nõi sikoltásba veszett, melyet egy a padozatra
7929 XII | uráról?…~- Oh, oh, oh! - sikoltott fel Filcsikné. - Hiszen
7930 XIII| Gábor! Gyermekem!~A nõk sikoltozva tépték fel az ajtót, s rávetették
7931 Fug | fölbukkanó nap által bearanyozott síkságon, a kövér életet lehelő füvet
7932 XV | füzesek.~A napfény rásütött a sima lapra, az óriási szem elkezdett
7933 Fug | haját kimért lassúsággal simítá félre, homlokát megdörzsölte
7934 XV | feszelegve, az atilla ráncait simogatván.~- Teringette, csak már
7935 IV | irányozva férjére. Nincsen, még sincsen tehát abszolút hatalom a
7936 XV | megindulva állt, s levette a sipkáját.~Egy zavaros tekintetet
7937 XIII| fuldokló, kétségbeesett siránkozásba csapott át:~- Gonosz fiatalember!
7938 XV | megeredtek…~Mindenkit arra kért siránkozó hangon, hogy ne emlegesse,
7939 XI | nekik, míg végre keserû sírásba törve énekelte:~Motosiczky,
7940 VII | örülnie kellene inkább, nem siratni, amiért elment. Nem lehet
7941 III | az, mintha csak a tenger siratta volna meg.~A fáklyákat is
7942 X | szeretetreméltósága tette sírba.~Nem azokat sajnálom, akik
7943 III | keresztüllépkedve a folyosón, hol Birike sírdogált keservesen, befordult a
7944 III | sír a lelkem, de bizony sírhat is.~A bíró háza elõtt egy
7945 IX | elszakadt a Laczkóktól.~- Bizony sírhatnak kegyelmetek - papolta Toldy
7946 IX | volna ki rendeletben: »te sírj helyettem, Chalupka, mert
7947 VI | szárnyas állatot.~- No, ne sírjon hát… - vigasztalta Filcsik -,
7948 X | másik részét még kevélyebb sírkõ illeti. Írjátok fel nekik: »
7949 IX | némán viselte gyászát, még a sírnál sem ejtett ki egyetlen panaszszót.
7950 Fug | szárnycsattanása veri föl, vagy a szél síró nyögése, mely szakadozott
7951 XIV | repedezik is a föld, s nyílnak a sírok! Föl kellene menni valakinek
7952 VI | keservesen. Igazad van, ha sírsz, Borbála. Komisz ember vagyok,
7953 X | hirtelen eltûnik.~- Gyuri, te sírtál?~Bõszülten ugrott hozzá,
7954 IX | lefordulván fejérõl, alágurult a sírverembe. Keserûségében még észre
7955 Fug | Ne vállalkozzunk tehát sisiphusi munkára, elégedjünk meg
7956 VII | kiabálta a kapitány. - Sistergõ pokol! Mindjárt gondoltam,
7957 VI | zsibongást! Hogy rikácsolnak, sivítanak, zajonganak ezek az apróságok!
7958 VIII| szükségleteit, dohányban, sóban, s egy játék-kártyában (
7959 VII | négy csikónak, melyeknek a sörénye tengerihaj pántlikával volt
7960 XIV | simogatta meg hosszú, aranyos sörényét, s így szólt hozzá biztató,
7961 XI | lámpákat egyenkint, hogy váltig sötétebb lett az utca, úgy lett derültebb
7962 IV | Hiába, rossz az út, hamar sötétedik be. Pedig becses perszóna
7963 X | gondolatokat kergették a sötétek, s ha elaludt sem volt igazi
7964 Fug | megpillantotta, és le van festve a sötétségben is; ha az égre néz, a felhők
7965 Fug | nyomja le a halál valami sövény mögött, s megáll a werkje,
7966 VI | betyár!~Végre mégis elfogta a sövényben, s mint ahogy illik, átadta
7967 III | becsületesnek nevelni? Higgye meg sógor, sokszor eltûnõdöm rajta,
7968 VII | Lázárnak volt egy fiskális sógora, az volt a legnagyobb talentum
7969 III | Mert derogál nekik, kedves sógorasszonykám! Mert rongyos ruhája vagyon,
7970 XI | népével.~- Bocsásd be kedvelt sógorunkat! - parancsolja a szicíliai
7971 XIII| Aztán hozzáteszi gyenge sóhajtással: »Mert most már mi árvák
7972 V | ötvenezer.~- Nagy pénz - sóhajtotta Laczkó Boldizsár, s még
7973 VIII| csak úgy magától támad, sok-sok esztendõn át pallósimára
7974 VII | szíveskedjék várakozni addig. Úgyse soká tarthat már, mert Bezerédi
7975 II | neki szentelni. A Laczkók sokan vannak. Hányan is vagytok?~-
7976 XI | vicispánság? Az fog még csak sokba kerülni! S ami a legnagyobb
7977 V | nem egy rendbeli, hanem sokféle. Ahova megszáll, semmit
7978 Fug | árnyak. Csak a vén Blikk sompolygott el mellette nyihogva, s
7979 XI | nekigyürekeztek, ki pogácsát sütni, ki sonkát főzni, ki lángost dagasztani,
7980 I | fizetnie kellett a szegedi sópénztárban, fizette is, amíg fizette,
7981 I | nincsenek nyugtái a szegedi sópénztártól, pedig csak 1755-ben halt
7982 XV | Úr kiszólította az élõk sorából a csapat egyik hadnagyát,
7983 Fug | dolgozik, mely méltán fog sorakozni az Ebergényi- és a híres
7984 XV | kiáltott fel Filcsik, kilépve a sorból.~- Hát eljöttem - szólt
7985 III | rágta a tollat ennél a két sornál.~Búcsúzom, búcsúzom, felsõ,
7986 XII | bármiképp forduljanak is a sorok. Csak arra kell most már
7987 Fug | nevet, elõl-hátul ilyenforma sorokkal: »Ezen meg ezen miniszterem
7988 IV | férfi részét is elõ tudja sorolni… úgyszólván az egész Laczkó-nemzetség
7989 IV | Az uzsonna végén Mácsik sorra odatolta székét a tekintélyesebb
7990 XV | fordultak meg, futvást egy-egy sortüzet eresztve az üldözõkre.~Ezekbõl
7991 II | meg és miképpen? A szegedi sótárnál lemásolandók a jegyzõkönyvek,
7992 Fug | cipeltetni? Ön legalábbis valami spanyol inkvizíciót képzel. Én magam
7993 XV | legtöbb hasznát. Õ a tábori spion. Most ugyan nincs itt, hanem
7994 Fug | tisztelet adassék. Az egy olyan sróf az igazságszolgáltatás gépezetében,
7995 III | Ez aztán olyan, mint a St.-Germain Párizsban, azzal
7996 XI | itt Bodonyban az utolsó stáción nem akad horogra valami.~-
7997 II | pör még mindig a kezdet stádiumán volt. Két fiskális belehalt (
7998 IX | Pribolyról igazgatták az urak. Staféták innen jártak, s itten keresték
7999 XI | vásár után hozzáfogtak a staffirung varrásához. Rengeteg munka
8000 VII | hogy éjjel-nappal varrja a staffirungot a Gábor úrfi számára. Filcsik
8001 II | emberszámba.~- Quo modo stat Hungaria? - kérdi diákosan
8002 II | embernek, nyûgnek, aki egymaga státus a státusban, hatalmuk gyengítõje,
8003 XI | Hja! Ez idõ szerint az a státus-politika a szicíliai udvarnál, hogy
8004 II | nyûgnek, aki egymaga státus a státusban, hatalmuk gyengítõje, de
8005 VI | támaszkodva, maga Boldizsár pedig stentori hangon biztatta mindnyájuknak
8006 Fug | tekintetébõl, - hogy az õ hivatalos stílusában beszéljünk.~- Egész éjjel
8007 Fug | bosszúját tölthetni valakin, - Stiria messze van.~- Sebaj! Azért
8008 Fug | sikerült konstatálnom, hogy Stiriába futott.~- Az messze van -
8009 XI | Mit tegyen, szót fogadott, strázsát állt az utcán, fel-alá járva
8010 III | szép, hanem legalább hat strófára kitágítandó, különösen Barosné
8011 X | barátkozva. Ahelyett, hogy a studiumokat frekventálná, eladja még
8012 IX | megriadt gonosztevõ. A föld alá süllyed szégyenletében, ha megtudják.
8013 VII | háromszor elvitte az ördög, hogy süllyedjenek el mindenestül. Nincs azokon
8014 VI | összezsugorodott, mint a sün.~- Nem úgy! Hohó vitézlõ
8015 Fug | hanyatt esik; keze könyökig süpped a vérbe, feje hozzávágódik
8016 XIV | fölköltötték az eseményre, s olyan sürgés-forgás támadt, mint mikor valami
8017 XI | vármegye nem mert ugyan sürgetni, de a becsület elõbb-utóbb
8018 IX | családi gyûlés összehívását sürgették. Ahhoz se volt nagy kedve,
8019 Fug | jobbra-balra, hangos kelepeléssel: »sürögj-forogj, kukta, szakács, jön a vendég,
8020 XIV | nagy szégyen, hogy itthon sütkérezel. Még az olyan legény is
8021 Fug | zege-zugából bõven özönlött ki sütkérezni a napra. No, de az idõ megenyhít
|