Rész

9523 XIV |                    mert ott hált egy tábori vaságyon (azzal hencegett azelõtt
9524  X  |              kereket ráfoltattak vagy lovat vasaltattak ott.~De ez se tartott sokáig.
9525 XI  |                    Bodonyba.~A Gergely-napi vásár után hozzáfogtak a staffirung
9526  V  |                   éppen ez a baj, mert ha a vasárnapi ruházatában festem, akkor
9527 XI  |                  béleljem ki a gyomrát? Még vasárnapja sincs az embernek! Jehova,
9528  X  |                     kis kacsákat eltapossa, vasárnaponkint pedig a pamutot fogja tartani.~
9529 XI  |             kitanítván õt a fontos lépésre, vásárolja be számára a szükségeseket,
9530 XII |              Sármányt a tótoknak a korponai vásáron.~Mikor a lovat kivitték
9531 XII |                    egész: akik a józsefnapi vásárra mentek Vácra, mind szép
9532 XI  |                     mafla, ugyancsak veri a vasat, amíg tüzes. Ni, a frájjok
9533 XI  |                  sárga csikón, István pedig vasderesen. A lovak kevélyen mókáztak
9534 Fug |              egyetlen szót sem hallatott. A vasfejû öreg azt tartotta, hogy
9535 XI  |                 föld. Aztán jól megtermett, vaskos leány, az igaz, hogy már
9536 VII |                   mennydörgõs vihar és ezer vasmacska… mindjárt meggyûlik velem
9537 XII |             ellágyulni azt az arcot, mely a vasnál is keményebb.~Mire megint
9538 XIII|                     odakapcsolódott, mint a vaspánt. - Eltûrtem, hogy földig
9539 XIII|                forró gõz jönne. Halántékain vastagon dagadtak ki az erek, s lüktetésüket
9540 IV  |                    a csípõjére tette kezét, vasvilla szemeit vadul irányozva
9541 XIII|               nadragulyát, hogy egyenesen a vasvillának szaladjak. Nem mertem szólni,
9542 XIV |                   nagyon nehezen jár.~Miska vasvillát vett a kezébe, s azt óvatosan
9543 XIV |                     foga is vacogott. Miska vasvillával szúrta keresztül az ártatlan
9544 IX  |                   ahol búzát szárítottak és vásznakat fehérítettek; a malom-zúgónál,
9545 VIII|                  bizony nem lenne elég szép vászoncseléd odahaza is. Jaj, csak megtudná
9546 XIV |                    sorsa!? Még ez a pipogya vászonnép is mocskolja.~S megfenyegette
9547  X  |                   Egy nagy embernek a nyers váza és összes méretei meg vannak
9548 Fug |                NEMZETES URAIMÉK~CÍMŰ REGÉNY VÁZLATAI ÉS VÁLTOZATAI~
9549 II  |                    jól, dehogy. Különben ne vedd magadra, Gyuri fiam. De
9550 XV  |                 mégis azt hiszi, hogy magát védelmezi.~Nem kellett kérdezősködniök
9551 III |              szegény árvácskámat, meg fogja védelmezni«. (A kis ujjammal taposom
9552 VIII|                  diófából készült politúros vederbe (a kékkõi asztalos csinálta
9553 Fug |                  mesés oldalát illeti, az a védõ fiskusé. Bizonyára…~- Csak
9554 VIII|                 megvolt minden, föltették a vedret négylovas szekérre, s úgy
9555  X  |          középosztályunkat, mely századokig védte az országot vérével, azért
9556 XII |            elhallatszott az még tán a felsõ végbe is.~- Odavagyunk, elvesztünk…
9557 III |              helyütt négy-öt ház is van egy végben, mely mind a Laczkó-famíliáé,
9558 XII |                    egy nap a méhesbe, onnan véges-végig be lehetett látni az országutat.
9559 Fug |                     keresnünk. A Perzse-ügy véget ért. Mindent kivallott az
9560 III |               templomsoron, melynek innensõ végét csupa parasztok lakják,
9561 Fug |                 hogy további kiképeztetésem végett külföldre kíván küldeni,
9562 Fug |            keszthelyi gazdászati intézetben végezte, hol õ volt a legpéldásabb
9563 IX  |                 illet. Élõ érdeme lesz idõk végeztéig az az út!~Hanem meg is szenvedte
9564 XI  |                     taposom az egészet.~Mit végeztek, mit nem, tudója senki nem
9565 Fug |            katarceltlit hoz nekik. A többit végezze el ön az istennel!~- Nos, -
9566 Fug |             aranyóra ketyeg, apróra mérve a véghetetlen, mindent fölemésztõ idõt: »
9567 Fug |                  indokból s miként vitte ön véghez a bûntényt? - volt a hivatalos
9568 IV  |                odakuporodott a szalmaasztag végibe a köpenyegére, s szunyókolt.
9569 XIV |             borzadályos volt, amint az inga végigcsinálta útját le-föl, le-föl.~Gábor
9570 VII |                    elõtt, s míg a kis Gábor végigcsókolózott az asszonyokkal, míg elbúcsúzott
9571 XV  |                   kezdett a nyeregben. Vére végigcsurgott az uniformison s a ló oldalán.
9572 IV  |                 várták az érdeklettek, hogy végigegyék a nemzetes asszony mindenféléjét,
9573 III |               Mácsik Györgyöt megszalassza?~Végiglépkedett a nagy templomsoron, melynek
9574 XI  |                      nem baj, legalább õ is végignézi, s meglehet, találkozik
9575 Fug |               gyermekem!~Azzal megfordult s végigsietve az udvaron és szobán, hol
9576 Fug |            felemelkedett, reszketõ ujjaival végigsimítá homlokát és lélegzetfojtva
9577 VIII|               másképp vélekednek, ha ma már végigtekintenek kevélyen az izmos kavicsos
9578 VI  |                 elkeseredett Károly úrfi, s végigvágván magát makrancosan a földön,
9579 XIII|                     Megragadta Mácsiknét, s végigvonszolván a földön a pitvarba, onnan
9580 XI  |                      amint a három jó nemes végigvonult a közeli falvakon: Laczkó
9581 Fug |                   szolgált, hogy futhatok a végkimerülésig, a kétségbeesésig, a halálig.~-
9582 XV  |                  ment át csüggedésbe. E két véglet közt keringett. Kivált akkor
9583 VII |                     is felvitte az isten. A végrehajtó bizottság õt nevezte ki
9584 Fug |                  nappal, birka-bárgyúsággal végrehajtva. A vallomás után egyetlen
9585 Fug |                   hátramaradtam kissé, hogy végsõig felcsigázott bosszúszomjam
9586 VII |                 lóherelevelek a kaszálókon.~Végszámra jött a posztó, meg a finom
9587  X  |                     vihetik, de õneki olyan végtelenül puszta, üres marad az egész
9588 Fug |                   fecsegése most prózai; és végül, hogy valami nincs ínyére.
9589 II  |                   én, akárhogy hítták.~- Ne végy ki a barázdából, fiacskám.
9590 III |                    valaha szerencséje akad, vegye fel jövendõbelije a Réky
9591 Fug |                    erõvel mesés elemet akar vegyíteni ebbe a prózai anyagba. Ez
9592 Fug |                 egyetlenegy zokogó hang sem vegyül a harangzúgásba, ami túlhangozná
9593 VII |                     valami szomorú érzés is vegyült ehhez, azért, hogy elvették
9594 VI  |               kiáltott. De még más nevek is vegyültek az élénk zsivajba elenyészõn.~
9595 II  |                szeretném én tudni?~- De hol vegyünk mi olyan embert? - ellenveté
9596 XIII|                     már kezdte, hogy valami végzetszerû szerencsétlenségnek kell
9597 Fug |            kijelentém, hogy szívességét nem vehetem igénybe, én nem távozhatom
9598 Fug |                  kis Vicát.~- Nos, miért ne vehetnõk? Szép, nemde? ~Az öreg Pintér
9599 III |                      Így is csak homályosan vehette ki, mit beszél. »Maga hatalmas
9600 IX  |                    mert a búzából is, mikor vékába öntik, véletlenül van felül
9601 Fug |                  mert…~- Meg kell kötözni - vélekedék Kléner úr valamivel nyugodtabban.~
9602 VI  |                      Várjuk be mindenáron - vélekedének mások -, mert hát mégiscsak
9603 VIII|                  Hanem a pribolyiak másképp vélekednek, ha ma már végigtekintenek
9604 Fug |                    a jegyzõ.~- Magam is azt vélem, kérem alásan, - selypített
9605 IV  |                birtokában, s az volt róla a vélemény, hogy nem sok kalendáriumot
9606 VII |                 lármás hangon nyilvánította véleményét.~- Jó pofája van, teringette!
9607 VI  |                      No, nem éppen, éppen - véleményezte a hízelkedõ Laczkó Pálné.~-
9608 IV  |             megszólított.~- Jó kedve van! - véleményezték tenyereiket dörzsölve.~-
9609 II  |                     ismétlé:~- Megesznek, s veletek együtt megeszik az igazságot.~
9610 Fug |                Szirupka?~- Nos, azt hiszem, véletlen szerencsétlenség is lehetne;
9611 Fug |           megfoghatóvá teszik csalódását. A véletlenség nagy mester, ügyes fickó,
9612 Fug |                     ügyvéd, de kiáltása egy velõt hasító nõi sikoltásba veszett,
9613 III |                   bizony lassan eresztett a véna, másnap délre is még ott
9614 Fug |                   komornyikja, ki az érkezõ vendéget bejelenti. Eleinte unatkozva
9615 Fug |           hagyományok szilárdítják meg az ő vendégjogát. Makacskodó óragépezetek,
9616 XI  |                    ahogy nélküle él.~Gazdag vendégséget csapott, volt ott a világon
9617 XI  |                  volt felismerni a kémények vendégváró füstjéről.~Cserde volt az
9618 XIV |                    egy összeroskadt, sápadt vénember, akit gyermekké, gyávává
9619 XII |                   híja? Nagy, szürke szemei vérben forogtak, melle zihált,
9620 IX  |             megértett.~A méhes elõtt néhány verbéna és rezeda volt elültetve
9621 VII |               fövegét: »No, elhibázta kend, Verbõczi uram, - hogy nem inkább
9622  X  |                   tömeg fölött.~- Húsból és vérbõl való emberek vagyunk valamennyien!
9623 Fug |                   Köröskörül a buja lóherén vércseppek közé keveredett a reggeli
9624 VII |                     állt Vácon még csak egy verdung italra sem, hanem ész nélkül
9625 Fug |                megiramodott nyúl. Épp imént veré fel vackából a pór kaszája.
9626 XIII|                 Apád is olyan! Benne volt a véredben. Anyád is szült volna bár
9627 Fug |                 indulatosan és arcul ütött. Vérem felforrt, a düh mint orkán
9628 Fug |             börtönében, a kastélybeli jeges veremben.~- Jó híves hely… - mondá
9629 XIV |           elbágyasztotta, s szinte kiszítta vérének melegét. Tenyere, melybe
9630  X  |                századokig védte az országot vérével, azért a darab papirosért,
9631 Fug |                  kideríteni ezen világhírre vergõdhetõ ügyet, bele nem szól, míg
9632 VIII|                     nádorispánhoz. Az még a vérmegyének is parancsol, - ha igaz!~
9633 VII |                nemes embert egy gyûszûnyit, vérnek kell folyni emiatt minden
9634 III |                       A lakosság csapatokká verõdött a kutaknál, a kovácsmûhely
9635 VI  |               felvillanyozva s nagy tömegbe verõdve, csörtettek Mácsik felé,
9636  X  |                nagyravágyás, s a legnagyobb verõfényben is rávetette komor árnyékát.~
9637 VII |                   az anyai nagyanyja Mácsik Veronika volt. Erre a Veronikára
9638 VII |                Mácsik Veronika volt. Erre a Veronikára nem emlékezett ugyan a genealógiából
9639 Fug |                anyától született e csonttá, vérré vált testet öltött átok,
9640 Fug |                      ordít a pór s követi a vérrel jelölt nyomokat. Az üldözött
9641 Fug |                     mindent. De az említett verseken kívül, mik viharos, belül
9642 III |                     s egész éjjel faragta a versezeteket, mert ki vagyon mondva,
9643 XV  |                     vidékről, hol a tótokat verte meg, s most már a rendes
9644 Fug |                   holttestnek tart s csak a vértócsánál áll meg, meghökkenve. A
9645 VI  |           váratlanul, hogy a hatalmas ember vérvörös lett, s meglepetésében kiejtette
9646 Fug |                 lába, mit a penge érintett, vérzik, csupán három lábon folytatja
9647 VII |             vitézzel, arany hintóval. A két verzió közül ez volt a tetszetõsebb,
9648 XII |                 tavaly ideadta. A Laczkókra vesse ki? Könnyebb most ezer véka
9649 VIII|                Kinek kelletek ti a világon? Vesszetek ott valamennyien!~No, erre
9650 XI  |                 kedélye.~Ej, hiszen nagyobb veszedelmek is estek már! Még mindent
9651 II  |                     tisztelte. Határozottan veszedelmes ember volt. Csupa epe, csupa
9652 IX  |                    egy kézben. A restóráció veszedelmesen közeledett. Nincs itt más
9653 Fug |                    suhanc után, folytonosan veszekedve az útközben adomázó orvosra.~-
9654 XV  |                   itt a dolgot, magam mellé veszlek fiam, és elfoglaljuk azt
9655 VII |                  azt gondolod, hogy föl nem vesznek? - vágott közbe Mácsik nyugtalanul.~-
9656 VII |                   pulzusát,~Hogy bolond, ki veszni hagyja az ő jussát.~Odavág
9657 IX  |                    miért igyekeszik a leány vesztére? Le akarja rázni, mert teher
9658 XII |                     na!… Köhögnek az ágyúk.~Vesztett és nyert csaták híre jött
9659 IX  |            utánahozta. »Ezt a nemzetes uram vesztette el.« Mácsik megnézte a fátyolt: -
9660 IX  |                    Megörült Barosné, hogy a vetés megnõtt, míg õ otthon sem
9661 VIII|        anyatermészet, s elverte tavasszal a vetéseiket jéggel (hát az ugyan mért
9662 Fug |                jámbor fiú, ki a légynek sem vétett soha. Nekem magamnak keresztfiam.~-
9663 XV  |                    felé.~Mácsik a Sármányra vetette magát. Szerencse, hogy nem
9664 XII |                 rosszul van megvetve. Magad vetetted meg, két derekaljat tettél
9665 IV  |                szelíden szerelmes szemekkel vetették ki hálóikat az asszonyok
9666 XIV |                Hiszen én vagyok a hibás, én vétettem a bácsi, az egész család
9667 IV  |                  nem határoz, s aki alá nem veti magát a határozatoknak,
9668 VI  |                   nem komédiázunk, de latba vetjük, megfontoljuk amit cselekszünk.
9669 XIII|                    Ne kiabáljon úgy! Hiszen vétkeztem, beösmerem, mindent belátok,
9670 XV  |                   idegeket, mint egy põrére vetkõzött nagy ember.~Hanem iszen
9671 XV  |                  értett. S Mácsik egy ingre vetkõzve várta azalatt türelmetlenül,
9672 IV  |                 beeresztve.~- Ha csak azért vettél el Mácsik - s hangja most
9673 XI  |               Laczkó István:~- Ritka rostát vettünk, atyafiak, könnyen úgy találunk
9674 XV  |           kiáltották az elõörsök.~- Lóra! - vezényelte Pélly. Mert ennek a csapatnak
9675 Fug |                     Mihály, alázatos arccal vezeté õket a gyászterembe.~- Mit
9676 VII |                 famíliát tanácsadásokkal, s vezetõje lészen a gyereknek mindenekben,
9677 XV  |                   ötlet, sorba járta vele a vezetõket, hogy hát egy nagy pör ez
9678 Fug |              homályosan világított folyosón vezették. Minden szögletbõl a gróf
9679 VI  |                 megelevenedett még a nyápic vézna része is. Visítottak, fütyültek
9680 VI  |                                             VI. FEJEZET~A MÁCSIK NAGY EREJE~
9681  X  |                    borzadályos álma van, ne viaskodjék tovább a sárkányokkal.~És
9682 Fug |                    bevont fényes ravatalon. Viaszgyertyák égnek a nagy, néma termekben,
9683 XI  |              furmányos szekerek, olejkárok, viaszkos tótok járnak rajta, akik
9684 XIV |               magánál. Arcát mély levertség viaszkszínûre festette, szemei elvesztették
9685 Fug |                leányomat nem vesszük, a kis Vicát.~- Nos, miért ne vehetnõk?
9686 VII |              megnézni ezt a fiút, hogy ez a vice-comes a vármegyéjében.~Mire iszonyú
9687 VI  |                hozzá proprimo a jövendõbeli vice-ispány megválasztásához.~Zagyva
9688 IX  |                    uramat, aki ugyan se nem viceispány, se nem visel elõkelõ hivatalokat,
9689 IX  |                felköszöntötte Csáthy Pál, a vicenotárius, ezeket mondván:~»Az isten
9690 VII |                kinevezett szolgabíráknak és vicenótáriusoknak, pandúroknak és rablóknak.
9691 VI  |                Istvánnak meggyûlt a dolga a vicispánjelölttel, ki iránt már elõre is nagy
9692 II  |                    a pör egy negyedrészét a vicispánnak vagy az országbírónak, a
9693 VI  |                diétai követeket és az igazi vicispánokat szokás. Gábor rúgott, kapált
9694 XI  |                     adósságokból. Hát még a vicispánság? Az fog még csak sokba kerülni!
9695 XIII|                   ablakon át. Többet ér egy vicispánságnál. Hanem tudod, így a hírünk
9696 II  |             vármegyei hajdút is -, de már a vicispánságra egy se termett. Tudomány
9697 II  |              gondolkoztam már ezen. Talán a vicispánt kellene…~- Nem ér semmit.
9698 XII |                  volt az éjjel. Megjön ma a vicispánunk! Mondjuk, hogy tegnapelõtt
9699 VII |                     meg a kapitány a fogait vicsorgatva.~Iszonyú kegyetlen ember
9700 IV  |           halottakra.~- Nem mehetsz ugye? - vicsorította rá fogát gúnyosan. - Nem
9701  X  |                 senki sem parancsol.~Mácsik vidáman nevetett fel.~- Teringette!
9702 Fug |                    arcát sohasem láttam oly vidámnak, megelégedettnek, mint ma,
9703 Fug |                  midõn rám nézett. Oh, ez a vidámság végsõ tõrdöfés volt szívemnek!
9704  X  |                 Chalupka, de csak nem bírta vidámságra hangolni a principálisát.
9705 VI  |                utóbbit támogatták nagyban a vidéki Laczkók. Úgy látszik össze
9706 XV  |                     mely akkor jött a görbe vidékről, hol a tótokat verte meg,
9707 VIII|                     tesz, s akkor útba ejti vidéküket… legyenek mindenben jó reménnyel.~
9708  V  |                különben is nyitva van ilyen víg keresztelõben minden fiók),
9709  V  |                   Eh, bolondság, beszéljünk vígabb dolgokról! Vegyük teszem
9710 VII |                      húsz asszony is rohant vigasztalni Boldizsárnét, hogy így,
9711 XI  |             felelgettek, néven szólították, vigasztalták, keserítették, õ pedig hatalmas
9712 XIV |                   mondott neki, sem azt nem vigyázta, amit õ felelt, csak éppen
9713 IX  |                  már elibünk állhat, ha nem vigyázunk… Úgy, úgy, hiába nevetnek
9714 IX  |                    lovat lát az ablakon át, vigyázza meg, amely férfival legelsõbben
9715 VIII|                  hanem lányok és menyecskék vigyék a pribolyi rozmaring virágot
9716 XII |                   Nem maradhatok.~- No, hát vigyen el az ördög mindnyájatokat -
9717 XI  |                    volt, hova lett?~- Hm! - vigyorgott a házmester ásítva. - Azt
9718 XV  |                 elkezdett nevetni, gúnyosan vigyorogni az öreg nemzetõrhadnagyra,
9719 VII |                     engem. Mert mennydörgõs vihar és ezer vasmacska… mindjárt
9720 Fug |                említett verseken kívül, mik viharos, belül hatalmasan égõ szenvedélyt
9721 III |                 Laczkó állt be!). De bizony vihették volna elõkelõbbek is, ha
9722 VII |                                             VII. FEJEZET~A GÁBOR GYEREK
9723 VIII|                                             VIII. FEJEZET~A PRIBOLYI ORSZÁGÚT~
9724  V  |                veszem észre, hogy egészen a világba beszélek, olyan emberek
9725 XIV |                     hagyják ebben a zavaros világban?~El volt érzékenyedve, megrendült
9726 Fug |                  számadásom van még ezzel a világgal.« A gróf gúnyosan nevetett
9727 Fug |                 intézkedni, kideríteni ezen világhírre vergõdhetõ ügyet, bele nem
9728  V  |                 tekintélye a mai cifrálkodó világhoz szokott olvasó szeme előtt.
9729 Fug |                reszketett, míg a homályosan világított folyosón vezették. Minden
9730 XV  |              ellenség.~- Nem ellenség az! - világosította fel Pélly. - Rosszul láttak
9731  V  |                    s ripacsos arcát mennyei világosság derûje önté el. - Kapitális
9732 VIII|                    idejében el volt zárva a világtól az egész falu a jövõ nyárig.
9733 Fug |                   mer itt rendelkezni? Ezer villám! Az én házamban, barátommal.~-
9734 Fug |            reszkettek, fejem zúgott, keblem villámsebesen dobogott, azt hittem, le
9735  I  |                   riadalom, mikor híre ment villámszárnyakon faluról falura, hogy egy
9736 XIV |                      az apró ördögök szemei villognak, s ez õrült sebességben
9737 XV  |                negédesen, mintha palatinust vinne a nyeregben.~Egy tó partja
9738 II  |                hatalmas emberek, akik elõre vinnék a dolgot. Mert az orgona
9739  V  |          bölcsességet fundáljon ki. Ezeknek vinnénk a százezer forintot, hogy
9740 IX  |                szürke volt tán a füstje, de violaszínû. Biri kis fehér kötényén
9741 VII |                 diétához, hogy a hajó azt a violenciát követte el rajtuk, pedig
9742 XIV |                    növényeknek leütögette a virágaikat vagy a gyümölcseiket, amijök
9743 IX  |                   megárad néha, s felnyúl a virágért, amely a partján nõ, hogy
9744 Fug |                  leandertõn nõtt a legszebb virágnak!~- Hess te, hess te, … nem
9745 IX  |                   Mácsik nem szenvedhette a virágokat, s örökös perben állt a
9746 XIV |                epeszínben látta leszállni a virágokra, a füvekre, s mintha sötét
9747 IX  |                     téns vármegye, mint egy virágpad, melyet õ gondozgat, gyomlálgat;
9748 IX  |                   szurkálta, égette, mint a virágtövis.~Az alsó ajka bal részén
9749  V  |          Kiváltképpen a Ferdinánd érdemelne virgácsot.~Filcsiknek valóságos csizmadia
9750 XIV |                     Jézuska büntessen meg!… Virítsatok ki a pokolban!… Rágjon meg
9751 XI  |                     no, hát akkor csak hadd virítson a ránki rózsa, akinek tetszik.
9752 XII |                istenem… mi lesz ebbõl? Mire virradunk, mire?~- Hol a kendõm? -
9753 XV  |                hóhérának.~Chalupka, aki ott virrasztott mellette, rávette a haldoklót,
9754 XIV |            emlékeznék valamely nevezetesebb virtuscselekedetére? Ugye senki? No, bizony
9755 XI  |                    Pusztaránkra, szép rózsa virul ott a Laczkó András kertjében.
9756 III |                    már az enyim leszel… jól viseld magadat kis lányom. Anyád
9757 Fug |                   fel:~»Kedves Daróczy!~Mai viseletemet számítsa ön be, kérem, szokott
9758 III |                     férjeura, - s mert Biri viseli e nevet utolsónak, ha valaha
9759 IV  |               György -, akik a Laczkó-nevet viselik. Azért hát ne irigyelje
9760 IX  |                  mondja meg? Hát illik ez a viselkedés egy Mácsik Györgyhöz?~-
9761 XIV |                     állatot.~Különös volt a viselkedése mindenben, csak néha-néha
9762 VII |                    sehogy se tudta miképpen viselkedjék. Mert abból az éljenzésbõl
9763 XI  |                     cím, mert a nemzetes úr viseltebb ünnepi ruházatját ölté fel
9764 XV  |                     Laczkó-nevet.~De jól is viselték magukat a Laczkók. Károly
9765 Fug |              törülve ki szemeibõl. - Én nem viseltettem azelõtt ellenszenvvel a
9766 VI  |                    a nyápic vézna része is. Visítottak, fütyültek és ugráltak,
9767 III |                    ugyanolyan szalmafedeles viskók itt is, kémény és tûzfal
9768 IX  |                   kevély öntudatát hirtelen visszaadná:~- Hát én bizony nem bánom,
9769 IX  |                   meg szavaival. Baros Anna visszacsipkedte, de az csak olyan volt neki,
9770 XIV |                    a mai jelenetet, s amire visszaemlékeztek, azt építették hozzá ehhez.
9771 Fug |               haragos prüsszentéssel mintha visszafelelné: »türelem!«~ ~.oOo.~ ~ ~
9772  V  |                  Megszólítja őket, azok meg visszafelelnek neki:~»Jó estét, borocska!«~»
9773 XII |                   is keményebb.~Mire megint visszafordította, éktelen káromkodásra nyíltak
9774 Fug |                 amerre csak járt, mindenütt visszagondolt arra az arcra, a megigazított
9775 XII |                     summát, melyet Chalupka visszahozott, de mely csakhamar elolvadott
9776 XII |                faluzott valahol. A pénzt is visszahozta. Van azonban valami gyanús
9777 Fug |                   elkésett útjában, nyomban visszahúzódék; és a szarka is, mintha
9778 XI  |              leporolta térdérõl a meszet, s visszaindult búsan a néptelen utakon.
9779 XIV |                      Megszökött a tótoktól. Visszajött a mostoha gazdáitól, az
9780 XI  |                     kifogás, mikor péntekre visszajövet a dinomdánomoktól megcsömörlött
9781 XIV |                     megeshetik az, hogy még visszajövök ide.~Kibuggyant a könnye
9782 Fug |            bolondság! Mikor úgy félév múlva visszakerült arra a helyre, bizony már
9783 XI  |               fenyõfa szekrényre, s azok is visszanevettek. Barátságos lett a szoba.~
9784 VII |                elhagyta a hajó, még egyszer visszanézett, s felsóhajtott:~- No, hát
9785  X  |          életrevalók, azoknak élniök kell s visszanézniök a múltba, az apákhoz, hogy
9786 IX  |                    s mikor hazafelé mentek, visszaöklelte Toldy uramat.~- Kegyelmed
9787 XV  |                  Laczkók! Laczkók!~Az erdõk visszasüvítették a Laczkó-nevet.~De jól is
9788 IX  |                    Laczkó-gyerek a fejében.~Visszasúgta hamiskásan Baros Anna:~-
9789 VII |                     karok és rendek, a régi visszaszállingózott tisztviselõk, megéljenezték
9790 XII |                     família, mert majd csak visszaszállinkóznak, adóssága majd kitelik bõven
9791  I  |                  hát ezt az elszármazást és visszaszármazást nemigen vették valami nagyon
9792 XV  |                   nézegetni, meghalt-e már?~Visszataszító volt ez az emberietlen vonás,
9793  I  |                    néptelenné vált alföldre visszatelepítse az onnan elszármazott nemességet.
9794 VII |            becsületbõl semmit sem akarnának visszatenni, amit már utána nem küldhettek;
9795 VI  |                     kelletlenül.~Mikor újra visszatér Chalupka a kulaccsal (az
9796 XV  |                    hátralovagolt most, hogy visszatérítse a széledezõket, mert az
9797 XV  |                    eleibök szaladnánk, hogy visszatérjünk velök. Mert itt addig elpusztulunk
9798 XIII|                  selmeci táborba. Mire majd visszatérsz, az idõ megaszalja a haragot,
9799 Fug |                  belátta ennek szükségét, s visszatért a kastélyba, hol kihallgatta
9800 Fug |                  nyomoztassa Daróczyt, hogy visszatértemkor pontos, kimerítõ jelentést
9801 Fug |                      Kléner úr önbizalmának visszatértével ravaszsága is megjött, s
9802 Fug |                 megértették s arcukon híven visszatükrözõdött a megdöbbenés.~- A gróf
9803 VII |                  gyerekeket, azok nem merik visszaütni, s ha valahol ablakot tör
9804 Fug |                   nyilatkozatot tett, mit õ visszautasított, el nem hallgatva, hogy
9805 Fug |           elgondolva, mit érezhetett, midõn visszautasították, szinte megsajnáltam szegényt.
9806 XI  |                    mérgében, mikor Chalupka visszavitte a gyűrűt, s kíméletesen
9807 Fug |                   ódon egyház falai komoran visszhangozták: »a nagy gróf… a hatalmas
9808 IX  |                     lecsillapítani a kitört viszályt.~- Illik is ez? Ilyen fekete
9809 XI  |                     örökké, elhiheti, s nem viszem magammal, amim van. Csak
9810 IX  |            csintalan nyelvek - olyan életet viszen õ ott, amihez fölösleges
9811 XII |                    maradok tovább. A talpam viszket, Mácsik fiam. Nem maradhatok.~-
9812 Fug |            átkozottul ügyetlen meghajlással viszonozott. A leány szembeszökõ szépsége
9813  X  |              megvannak, s a mindennapi élet viszonyai közt nyilvánulnak emezeknek
9814  X  |             nevetségessé teszik a kicsinyes viszonyok.~Mi más lenne, ha most például
9815 VII |               hitték el. Mert abból az ezer vitézbõl, ha idejön, a hajadon leányzóknak
9816  V  |               mellényen, a tömérdek zsinór, vitézkötés, olyan nagyszerű pompa,
9817 VII |                 járassák, míg érte jön ezer vitézzel, arany hintóval. A két verzió
9818 IX  |                   szerep, melyet a megyénél vitt, s ez, mint a délibáb, megfordítva
9819 Fug |                    Úgy látszott, erõs tusát vív magával. A »Madzag«-dûlõnél
9820 IX  |             vármegyét.~Tavasszal, mihelyt a vizek engedték, nagy mulatsága
9821  V  |                  Kell neked istennyila, nem vizikátor-kemence!~S csúfondárosan hozzátette:~-
9822  V  |                  fõznénk a kopaszság elleni vizikátorokat. A sok kopasz ember meg
9823 XIV |                    ugyan hova mégysz? Talán vizikátort rakni a nemzetes asszony
9824  I  |      Laczkó-birtokokat. Csak az a kár, hogy vízimalom nincs egy sem azon a vidéken.~
9825 XII |                     hogy tegnapelõtt volt a vizsgája, hát éppen hogy eljöhetne.~…
9826 Fug |               elejérõl… Jegyzõ úr, tessék a vizsgálati jegyzõkönyvhöz fogni!~A
9827 Fug |                   fráter, hanem figyeljen a vizsgálatra és tanuljon.~Itt megint
9828 Fug |                  ablakon, mintha a felhõket vizsgálná s egyszerre felkiáltott: »
9829 Fug |                   szemei meredten függtek a vizsgálóbírón.~- Az én leányom összefüggésben
9830 Fug |            szükséges, hogy megtudja, hogy a vizsgálóbíróval beszél. Nos, mit szól hozzá?~-
9831 Fug |                     én a lánc egyik oldalán vizsgálódtam, tapogatództam, egyszerre
9832 Fug |                 nyöszörgésre és megösmeri a vizslát.~- Blikk! Csiba te! ki az
9833 III |                 övezik is a derekukat… Vért vízzé ne tegyen a halandó ember,
9834 XIII|                asszonyok, s elkezdték hideg vízzel locsolgatni. A zaj nõttön-nõtt.
9835 IX  |                    a kutaknál, ahova kényes vödörkével jártak a menyecskék, leányok;
9836 III |            mindnyájan föltámadunk a Josafát völgyében. Úgy bizony, édes bárányom.
9837 XV  |                     honvéd csörtetett elõ a völgynyílásból.~Új lélek szállt az emberekbe.
9838 VI  |                 Laczkó Ferenc a fiával, egy vöröses hajú köpcös gyerekkel, akit,
9839  X  |                      mint ahogy lefeküdt.~- Võlegényi szín az - biztatta Chalupka,
9840 XI  |                    az? Vagy ha baj, akkor a vőlegénynek baj. ~Beszálltak hát Laczkó
9841  V  |                 amilyen vagyok, s ha te nem volnál a nyakamon, teringette,
9842 II  |                   csettentve a nyelvével.~- Voltál-e már odabent a konyhában?~-
9843 XV  |                 bágyadt mosoly jelent meg a vonagló sápadt arcon.~- Ne hagyj,
9844  X  |              rákvörös lett Mácsik, s kékben vonaglott az ajka:~- Kinél vannak,
9845 VIII|                     mely úgy fut végig szép vonalban a mocsáros határon, karfákkal
9846 IX  |                    kezdték leverni az egész vonalon a cölöpöket, száz meg száz
9847 Fug |                     nagy úr; marcona, rideg vonásai most még ridegebbek, összevont
9848 XIV |                    amint ránéz az összedúlt vonásokra, nincs azokban ravaszság,
9849 Fug |                kérdéseimet, melyek szorosan vonatkoznak a bûnügyre. Igen, a király
9850 Fug |                     doktor az utóbbi pontra vonatkozólag. - A gróf irományai közt
9851 Fug |                  Perzse grófra és Daróczyra vonatkozott. Meg volt gyõzõdve, hogy
9852 Fug |                    véres tetemet és kínosan vonít fel; füleit nem hegyezi,
9853 IX  |                     mi forog a fejemben. Ne vonogassa a vállát, hiába vonogatja.
9854 IX  |                   vonogassa a vállát, hiába vonogatja. Mármost azért is elmondom.
9855 XII |                      amint fazekas szekeret vonszol a szegény Sármány feldörzsölt
9856 III |                      mint a dió, csak fölül vonta be az a vastag kemény kéreg,
9857 Fug |                     és azt mondta érctelen, vontatott hangon: »Ha én azt mondanám
9858 III |                 miatt! Borosnét is hat ökör vontatta, úgy jött át. Mondják, a
9859 Fug |                   Hogyan? - kérdé Kléner úr vontatva.~- Pszt! Csitt! - ordított
9860  X  |                   veszem el, kihez szívbeli vonzalom meghajlít, hanem ím kinevezem
9861 XI  |              vármegyét. A Laczkók és Piryék vótumjai ropogva törték össze a fehértollasokat.
9862  V  |                   jó bor rendbe nem hozta a werkjét, s míg ki nem ismerte a
9863  X  |                                             X. FEJEZET~A VIRTUS~Arra már
9864 XI  |                                             XI. FEJEZET~HA AZ EMBER A FELHŐKIG
9865 XII |                                             XII. FEJEZET~A LACZKÓ-HÁZ ELSZÉLEDÉSE~
9866 XIII|                                             XIII. FEJEZET~A PRIBOLYI SZÖRNYŰ
9867 XIV |                                             XIV. FEJEZET~MEGINDUL A ROZSDÁS
9868 XV  |                                             XV. FEJEZET~A MEGLŐTT ZÖLD
9869 XIV |                  almot vinni a Sármány alá, zabot hozni a padlásról (jó, hogy
9870 VI  |               vice-ispány megválasztásához.~Zagyva kiáltások hangzottak fel.
9871 XIII|                 hideg vízzel locsolgatni. A zaj nõttön-nõtt. Folyvást több
9872 VI  |               hallotta volna azt meg a nagy zajban? Hiába tréfálózott közbe-közbe: »
9873 VI  |                     rikácsolnak, sivítanak, zajonganak ezek az apróságok! Ketten
9874 XIII|                  környékbõl összefutottak a zajra emberek és asszonyok, s
9875 XII |                  kínoznak, tépnek engem. Ne zaklasd a lelkemet, Chalupka. No
9876 Fug |                 feketekávét rendelt, magára zárta az ajtót és teljes másfél
9877 VIII|                történetünk idejében el volt zárva a világtól az egész falu
9878 XV  |                  találtak rá a Pélly István zászlóaljára, mely akkor jött a görbe
9879 VIII|                 mienk lett: ott volt a képe zászlóinkon, pénzeinken, s alá volt
9880 XIII|                  elment, mindenki ott van a zászlók alatt, még a korhely Laczkó
9881 VII |               lógtak le, hogy a templombeli zászlókról se különbek.~Mikor a faluból
9882 II  |                     a Belzebub katlanjában! Zatraceni! - hangzott odakünn egy
9883 VIII|                    az asszonyoknak.~A nádor zavarba jött, de nem tett rá kellemetlen
9884 IX  |                   mondani.~És ebben a kínos zavarban minden beszélt. Az élettelen
9885  I  |       belezavarodjanak. Mert bele volt ebbe zavarodva évekig nemcsak a Laczkó-família,
9886  V  |                    magam - folytatá Filcsik zavartalanul, megint elhibázva a latin
9887 Fug |                   tette-e olyan ügyetlenné, zavarttá, biztosan megállapítani
9888 Fug |                     a lyikacsos karó minden zege-zugából bõven özönlött ki sütkérezni
9889 IX  |                     volt az csörömpölés, de zene. Olyan helyrevaló kis háziasszony
9890 IX  |                    milyen szép, mint a fiók zerge!~S amint nézte, nézte, melegség
9891 VIII|                     Bodony, Gály, Kiskér és Zobola! Most már õk vannak felül!
9892 III |              tisztesség pedig. Száztíz hold Zobolán és az ingóságok, az instrukció…
9893 Fug |                  Chalupka bácsi azonban úgy zokog, mint egy gyerek, e mellett
9894 VI  |                  szegény fiunkért.~S hangos zokogásba tört ki.~- A többi anyák
9895 Fug |                   harangjai, de egyetlenegy zokogó hang sem vegyül a harangzúgásba,
9896 XII |                mondhatok többet… nem, nem - zokogta fuldokolva. - Hiába firtatnál,
9897 XI  |                      adja a szemeknek azt a zománcot, tudta már. Soha még asztalosmunka
9898 VII |                     kapitányok mind marcona zordon alakok, akikhez félelmetes
9899 VIII|                  hozott, hogy a pap a saját zsákját tömi, pedig a községre illenék
9900 Fug |                     vizsla odapislog könnyű zsákmányra és meg sem moccan; egykedvűen
9901 XI  |                   külsõ fehérnemû, ponyvák, zsákok, szakajtókendõk, szakácskák! -
9902  X  |                hasítgatva belõle. Egy ideig zsarátnok, aztán üszög, utoljára már
9903 VI  |                     összesúgtak: »Ni, a kis zsarnok! Hóbortos kölyök! Tele van
9904 II  |               szemét.~És ez a félelem, mely zsarnoki hatalmat biztosított neki
9905 II  |                    egyik belõlük a prókátor zsebe.~A prókátorokról ugyan azt
9906 Fug |                  csúsztat vadász-zekéje bal zsebébe. Ez máskor föl sem tûnt
9907 Fug |               beszélnek egymással… A halott zsebében szíve körül egy aranyóra
9908 Fug |                    gróftól.~Daróczy kivette zsebébõl s átnyújtá Kléner úrnak,
9909 XI  |              folytatására ezután? A Laczkók zsebei mind meglaposodtak apródonkint,
9910 Fug |             homlokát megdörzsölte egy tarka zsebkendõvel és haragosan ráförmedt a
9911 XIII|                    tíz éve tartod kezedet a zsebünkön, s még ide szemtelenkedel
9912 VI  |                   át, melynél a juhász ül a zsétárral, s megfeji mielõtt elbocsátaná.~
9913 Fug |                   jobbik felét feléleszteni zsibbadtságából, de egy átkozott darázs
9914 VI  |                     Soha ilyen elevenséget, zsibongást! Hogy rikácsolnak, sivítanak,
9915  V  |                     a mellényen, a tömérdek zsinór, vitézkötés, olyan nagyszerű
9916 VIII|                 körteképû Laczkó Pált, se a zsíros hajú Ujlaki Gábort, de még
9917 XIV |                    közelebb. Nyomában tompa zsivaj jelzi, hogy kíváncsi tömegek
9918 VI  |                 nevek is vegyültek az élénk zsivajba elenyészõn.~Mácsik túldörögte
9919 III |                lenni, aki vallat?~- Nem én; zsivány szeretnék lenni, akit vallatnak.~-
9920 XI  |                     két kézzel adták Piryék Zsófiát, s Zsófia futvást ment.
9921 XI  |              egyértelmû megállapodás Laczkó Zsófira nézve.~Minek szaporítsam
9922 XII |           hánykolódott ide-oda.~- Hallod-e, Zsofka, elküldhetnél a kenõasszonyért.~
9923 XIV |             gurultak szerte a rögök, mintha zsombék pora lennének.~De ez a kitörés
9924 XIII|             megaszalja a haragot, kicsinnyé zsugorodik, egy-két nyájas szó is elfújja.~
9925 Fug |                    tölténytáskából, hanem a zubbony balzsebébõl tesz a csövekbe
9926 IX  |              édességét. Ebben a halk altató zümmögésben sok eszébe jutott. Nézte
9927 VI  |                     a nekünk való.~Helyeslõ zúgás követte a részrehajthatlan
9928 Fug |                    fejem zúgni kezdett és e zúgáson mintegy átszûrõdve csapott
9929 XIV |                   gurul feléje, fülsüketítõ zúgással…~- Ejnye no, öcsémuram,
9930 Fug |                 templom harangjai szomorúan zúgnak, távolibb falukból is el-elkap
9931 Fug |                összefolyt körülöttem, fejem zúgni kezdett és e zúgáson mintegy
9932 Fug |                  padozatra hulló test tompa zuhanása követett.~…A hanyatló nap
9933 XV  |              jóízûen kacagott hozzá, mint a zuhatag.~Csak már lenne is valami
9934 XV  |                    komoly ütközeteket.~Nagy zûrzavar lett egyszerre. Akinek lova
9935  X  |                 beköszöntöttek Mácsikhoz, a zúzmarás szakállak és fagyos bajuszokkal
9936 IV  |                  egész vármegyének be fogja zúzni a fejét.~- Aztán hogy fizetünk
9937 IV  |                     a selmeci, ezer darabra zúzódva.~De a nyugodalma meg nem
9938 XIII|                  anya bármint össze volt is zúzva a remegéstõl, mégse állhatta