Fejezet

  1 5 |      uradalom és a nélkülözhetetlen Bubenyik~Trencsénben a Nagy Szamárnál
  2 5 |        lépcsõkön az elõcsarnokba. - Bubenyik! - kiáltá dühösen.~De csak
  3 5 |            Hol lehet az az átkozott Bubenyik?~Kiabálásaira elõrohant
  4 5 |           tisztította az udvaron.~- Bubenyik a kertben van - jelentette
  5 5 |     csóválta meg a fejét.) Már ez a Bubenyik is a nyakamra kezd nõni.
  6 5 |            a kertben szemükbe tûnt, Bubenyik volt, egy hiúzképû, fürge
  7 5 |           részt vehet benne.~- Ki a Bubenyik?~- Hát még nem mondtam?
  8 5 |         fogom elnyerni a nagydíjat. Bubenyik egy nagy kamrában éhezteti
  9 5 |          báró különös okoskodásait, Bubenyik nyitott be lihegve.~- Itt
 10 5 |            Ilyenkor kell jönni, mi?~Bubenyik vállat vont. ~- Mit tudtam
 11 5 |     táskáját nekem kellett behozni.~Bubenyik erre is vállat vont.~- Nem
 12 5 |          meg.~- Meg vagy te veszve, Bubenyik, félrebeszélsz.~Bubenyik
 13 5 |            Bubenyik, félrebeszélsz.~Bubenyik elújságolta erre, miképpen
 14 5 |            jégveremásás. Õ (mármint Bubenyik) elhíresztelte az öreg,
 15 5 |           ott lenni kell valaminek. Bubenyik ellenkezett. „Ott kincs
 16 5 |            Akkor volna maga bolond, Bubenyik, ha nem nekünk engedné megtalálni,
 17 5 |         legalább biztos - ellenveté Bubenyik -, a ti osztalékotok pedig
 18 5 |            ha te ilyen ravasz vagy, Bubenyik, akkor én egy fogas kérdést
 19 5 |           örökség kutya? - kérdezte Bubenyik, kedveskedõn pislogva.~-
 20 5 |           Hanem a kutyák kezén van, Bubenyik. Prókátorok kezén. Pör alatt.~
 21 5 |        Prókátorok kezén. Pör alatt.~Bubenyik erre sem jött zavarba.~-
 22 5 |             nincs más hátra - vélte Bubenyik -, össze kell hívni a fõkötõõröket.~
 23 5 |             rémülettõl. - Nem, nem, Bubenyik. Múljék el tõlem ez a keserû
 24 5 |               Hát csak csináld meg, Bubenyik, de úgy, hogy minél kevesebb
 25 5 |     kevesebb bajom legyen. Vigyázz, Bubenyik! Úgy csináld, hogy meg ne
 26 6 |         egyet pedig még régebben, a Bubenyik pénzszerzési indítványa
 27 6 |     vasládából kihozni. De a ravasz Bubenyik nem rettent vissza a nehézségtõl.~-
 28 6 |       hátaslovamat.~Egyszerû volt a Bubenyik terve, mint a Kolumbus tojása.
 29 6 |     ingerült ugatásának okozóját, a Bubenyik társaságában kószáló csinos
 30 6 |              ki légyen az illetõ, s Bubenyik ez egyszer nincs begombolkozva,
 31 6 |            a dolgok velejébe látni.~Bubenyik vállat vont, szájára tette
 32 6 |             így bizalmasan elmondta Bubenyik néhány helyütt, ahol megálltak,
 33 6 |        ketten ültek az asztalnál, s Bubenyik szolgált fel, miközben megbiztatta
 34 6 |             Nem hiszek a csodákban, Bubenyik. Félek, hogy zivatart zúdítasz
 35 6 |             népköltészeten, azalatt Bubenyik a maga dolgát végezte. Arra
 36 6 |      fúrómestert. Azt is kombinálta Bubenyik, hogy amelyik asszony előbb
 37 6 |           volt otthon. Hm, gondolta Bubenyik, a két pecsérke már együtt
 38 6 |             gyökér, ahogy nevezték.~Bubenyik tehát azzal a szándékkal
 39 6 |               Vajon mit akarhat itt Bubenyik? Erőt vett magán, s még
 40 6 |             hozta. Hagyja el csak. (Bubenyik ti. keze után nyúlt, hogy
 41 6 |          jót hozott nekünk?~Mialatt Bubenyik előadta a beteg sertés dolgát,
 42 6 |              vagy Isten tudja, kit. Bubenyik azonban bizonyosan tud valamit
 43 6 |      kóstolja meg: mit szól hozzá? ~Bubenyik a szájába vett belőle néhány
 44 6 |         embernek való - ellenkezett Bubenyik a fejét rázva, és különös
 45 6 |      fajtájút? Talán kártyapajtást?~Bubenyik a fejét rázta.~- Nem úr
 46 6 |            a poharába.~- Igyék még, Bubenyik, no, még egy kicsikét.~Bubenyik
 47 6 |     Bubenyik, no, még egy kicsikét.~Bubenyik megtörülgette a homlokát,
 48 6 |           Ki mondja azt? - röhögött Bubenyik. - Volt, nincs. A kocsis
 49 6 |         Kíváncsi vagyok, hol veszi.~Bubenyik vállat vont.~- Nem kell
 50 6 |            görbe úton szerez pénzt?~Bubenyik szabadkozott, õ nem gondol
 51 6 |       Semmit se hallottam - felelte Bubenyik tartózkodva -, csak azt,
 52 6 |         hozzá.~- Bûntény! - dadogta Bubenyik, és a szemei megüvegesedve
 53 6 |          meredtek a kapitánynéra.~- Bubenyik! - kiáltott fel vibráló
 54 6 |         azért küldik el a pusztára.~Bubenyik a fejére ütött, mintha csak
 55 6 |                hüledezett még egyre Bubenyik.~- Honnan? Honnan? Tudom,
 56 6 |        Orsolya néni?~- Az õsanyánk, Bubenyik, aki Róbert Károly idejében
 57 6 |           asszonyka? - csodálkozott Bubenyik.~- Ejnye, maga szemtelen! -
 58 6 |     hirtelen elõrántott hazugságra, Bubenyik pedig ájtatosan vetett magára
 59 6 |         bele, még naplemente elõtt!~Bubenyik azonban már nem várta be
 60 6 |        voltaképpen észre se vette a Bubenyik távozását, még kevésbé azt,
 61 6 |             ajtón, és újra belépett Bubenyik, nagy vigyorgással, hogy
 62 6 |           itt egészen elérzékenyült Bubenyik), és ha tudnék segíteni,
 63 6 |         csodálkozásba ejtette, mert Bubenyik bort ivott (hacsak azóta
 64 6 |             az foglalkoztatta, amit Bubenyik megsúgott.~- Én ismerem
 65 6 |           Hogy gondol olyat, kedves Bubenyik, az isten szerelméért?~-
 66 6 |            ment be, gondolván, hogy Bubenyik már megbolygatta a két hölgyet,
 67 6 |            fõztek a béresasszonyok. Bubenyik, aki ott legyeskedett -
 68 6 |          mikor az ura szólította:~- Bubenyik, a kulcsokat!~- Milyen kulcsokat? -
 69 6 |             szobától. Hozd utánunk!~Bubenyik ugrott, és csakhamar ott
 70 6 |          elkezdett köhögni odabent. Bubenyik vissza akart vonulni.~-
 71 6 |           már mind eltávoztak.~- Te Bubenyik! - mondá, visszatérvén a
 72 6 |           Félni kezdek az eszedtõl, Bubenyik. Hiszen te veszedelmes ember
 73 6 |        Sohase láttam még én ilyent.~Bubenyik hamiskásan hunyorgatott,
 74 7 |           parkban, mígnem rábukkant Bubenyik.~- Tessék jönni reggelizni,
 75 7 |            A reggelinél elújságolta Bubenyik, hogy ribillió volt odafönn,
 76 7 |         áradt.~- Menjen fel, kérem, Bubenyik, hívassa ki a méltóságos
 77 7 |          lehet.~- Hehehe - nevetett Bubenyik jóízûen, és kezeit dörzsölte.~
 78 7 |        Szamárnál megebédeltek, ahol Bubenyik kiadta Malinkának a Noszty
 79 7 |         vígan röpült Bontóvár felé, Bubenyik pedig visszakocogott lóháton
 80 7 |          miatt (így hívták a kost). Bubenyik kihozta Trencsénbõl a megyei
 81 7 |           kulcsról van szó? - kérdé Bubenyik.~- Nem tudom én. A belügyminiszter
 82 7 |          kiáltá eléje kappanhangján Bubenyik.~Megkapván az irányt, csakhamar
 83 7 |          fennforgó viszonyok közt. ~Bubenyik kedélyesen vigyorgott, míg
 84 7 |           nem lehetett kiküldeni.~- Bubenyik - kiáltott rá -, beszélsz
 85 7 |                beszélsz te németül?~Bubenyik felriadt, és a fejével bólintott.~-
 86 7 |   méltóságos kezeivel dugdosta be a Bubenyik füleibe, de még ez se volt
 87 7 |    kihajolni”.~- Csak te hajolj ki, Bubenyik, ha valami bajod történik,
 88 7 | fölélénkülve, és egy nagyot ütött a Bubenyik hátára. - No, pupák, behúzhatod
 89 9 |            főispán vadászának (a mi Bubenyik barátunknak) megjelenése
 90 9 |      felhúzását tartja (szaladj le, Bubenyik, keress valahol egy kis
 91 9 |       szobájában, és átadta magát a Bubenyik kezeibe, aki már várt rá
 92 9 |            ravaszul mosolygott.) Te Bubenyik! A mi tótjainkat nehéz lett
 93 9 |            Betettem õket.~- Hej, te Bubenyik, ha az a két vén sárkány
 94 9 |                A tekintélyt emelni.~Bubenyik egykedvûen intett a kezével.~-
 95 9 |           Mit akarsz ezzel mondani, Bubenyik? Velem akarsz kikötni?~-
 96 9 |         beszéde otthon - vigyorgott Bubenyik.~- Hogyhogy? - pattant fel
 97 9 |        Micsoda hülye megjegyzés ez, Bubenyik?~- Ejnye. Hiszen váltig
 98 9 |         vándorszínész is valamikor, Bubenyik, no, ne pirulj el, hiába
 99 9 |     tetszett.~- Igen - jegyezte meg Bubenyik -, de Moor Károly és Bánk
100 9 |        gomblyukában (de iszen tudja Bubenyik a dörgést), mindjárt észrevette
101 16|             melyet rendszerint a hű Bubenyik teljesített) százötven forintot -
102 16|             módon. Addig pedig, míg Bubenyik elõjön, nekem is van egy
103 16|            rendben volnánk. Szabad!~Bubenyik lépett be.~- Mit? Te kopogtattál
104 16|          jöjj be kopogtatás nélkül.~Bubenyik kiment és bejött, nem ugyan
105 16|            járni, vagy részeg vagy?~Bubenyik egy cseppet se ijedt meg.
106 16|           háromszázötven forintunk?~Bubenyik gondolkozott egy kicsit,
107 16|        tartotta õt ravasz kutyának, Bubenyik pazarló bolondnak, és a
108 16|             kápráznak-e a szemeink? Bubenyik, a képébõl kikelt és alkalmasint
109 16|            és alkalmasint becsípett Bubenyik kiáltott közbe:~- To mi
110 16|          Klementy azonban jótállt a Bubenyik józan eszéért.~- De iszen
111 16|             most vége van. Jól van, Bubenyik, most az egyszer elnézem
112 16|         Szervusz, sógor! Elmehetsz, Bubenyik!~- Kötelességemnek tartottam
113 16|           Egyébiránt kitataroztatta Bubenyik, úgyhogy jobb az újnál,
114 16|            elmehet a szolgabíró úr! Bubenyik majd elvezeti a Kék Golyó-ba,
115 20|             nyomott a markába, mire Bubenyik, mintha valami varázsszóra
116 22|  fütyörészve jön fel a lépcsõkön.~- Bubenyik fején félre van csapva a
117 22|           van csapva a vadászsapka. Bubenyik be van rúgva - figyelte
118 22|            feküdt egy reggel, mikor Bubenyik sürgönyt hozott be ezüsttálcán
119 22|         meghallhatta a távozó Tóth.~Bubenyik fölszisszent, s jajgatni
120 22|            Nem bírtam már magammal, Bubenyik. Muszáj volt valakit pofon
121 23|          turpisságban jár az ember, Bubenyik megbecsülhetetlen kincs.~-
122 23|        támogatást, ami nélkül pedig Bubenyik nem ér semmit. Edd meg a
123 23|       ingerkedni, nevetségessé téve Bubenyik iránti elfogultságát, biztos
124 23|           rá egy ólompitykét. De ha Bubenyik benne lesz, az mindjárt
125 23|           tarisznyám! - kiáltá most Bubenyik, s még az istállóba kellett
126 23|           fattyú”, csóválta a fejét Bubenyik.~- Meg vagy te veszve? -
127 23|             már ki is voltak fogva. Bubenyik elsõnek szaladt az érkezõ
128 23|           helyére a bakra felugrott Bubenyik, a fogat megfordult az udvaron,
129 23|             merültek mind a ketten. Bubenyik fütyürészett a bakon, a
130 24|       átellenben lakó Pázmár orvost Bubenyik, hogy jöjjön azonnal, Tóth
131 24|            készítve.~- Hajoljon le, Bubenyik, gyújtsa meg.~A száraz fa
132 24|          botosai, drob-drob, ezek a Bubenyik nagy talpai. Még azt is
133 24|  figyelmeztette ideiglenes gazdáját Bubenyik, mikor a Szt. Sebestyén
134 24|             kórház északi részénél, Bubenyik nyakába kanyarította táskáját,
135 24|           nyáron üldögélni szoktak. Bubenyik ide vonta be Ferit.~- Itt
136 24|             rá.~A táskából kihúzott Bubenyik egy õsz parókát meg egy
137 24|     Nemhiába volt színész valamikor Bubenyik, egy perc alatt átalakította
138 24|            reggel?~- A vendéglõben.~Bubenyik visszament a kocsihoz, Noszty