bold = Main text
     Fejezet                                              grey = Comment text

1001 8     |                  bírta a földhöz vágni, majd az idegen kapta meg az alispán
1002 8     |                     majd az idegen kapta meg az alispán nyakravalóját, fojtogatni
1003 8     |                  odaszorította a kerítéshez. Az alispánné a legyezõjével
1004 8     |                     egy bakancsos. Míg végre az alispánnak sikerült egy
1005 8     |                   gyûrûs kezével ütötte, míg az hörögni kezdett, mint a
1006 8     |                  panaszra a császárodhoz, ha az õ embere vagy - mondta végre
1007 8     |                vagyok, és ha te lettél volna az erõsebb, elhiheted, hogy
1008 8     |                    egész jó kedvvel ért haza az alispán, még dicsekedett
1009 8     |                 útközben:~- Legalább kiverte az álmot a szemembõl ez a kis
1010 8     |                     is, ami kiverte szemébõl az álmot: a lakás összes ablakai
1011 8     |                      valahogy rendbe hozták, az ablakokat a Pesti Napló
1012 8     |                      lett volna, hanem amint az alispánné vetkõzni kezdett,
1013 8     |                     be ura szobájába, ki már az íróasztalnál ült, s tétován
1014 8     |                     jegyző”, azóta nincs meg az a stílusom. Mintha a hivatallal
1015 8     |                   Mintha a hivatallal együtt az is megváltozott volna.~-
1016 8     |                      Jézus Mária - rázta föl az ihletre várakozó férfiút
1017 8     |                        szólt halotthalványan az asszony. - Nincs, nincs (
1018 8     |                 mindenhez kapkodtam. Te vagy az oka. Ó, jaj nekem! Milyen
1019 8     |                      a hajamban volt? Hiszen az egész társaság bámulta.~-
1020 8     |                     mikor a chignonban volt, az álhajamban.~- Nem értem
1021 8     |                  álhajamban.~- Nem értem azt az undok szokást - dörmögte
1022 8     |                    embert, és keressétek meg az úton, különösen a dulakodás
1023 8     |                      Ne menjek el oda is, ha az úton nem találom?~- Nem,
1024 8     |                      s órák hosszáig kereste az utcán a cselédekkel hasztalanul,
1025 8     |                    míg végre hazajött, leült az íróasztalhoz, de az íróasztal
1026 8     |                    leült az íróasztalhoz, de az íróasztal fölé hajolva,
1027 8     |                     a reggeli, és hogy azóta az ékszer is megkerült; itthon
1028 9     |                 zárva, ami azt jelenti, hogy az óvatos kereskedők nem tartanak
1029 9     |                      érdekes anyag jut. Noha az igények felette szerények,
1030 9     |                     reggelit visz egy tálcán az átellenes Ezüst Rák kávéházból
1031 9     |                főispán csakugyan megérkezett az éjjel, és most reggelit
1032 9     |                   négy feketéje (de jó volna az árukat zsebre vágni). Majd
1033 9     |                    nyúlánk termetű leány, ki az előülésről ugrott le, finom,
1034 9     |                hozták mutogatni - nyelvelnek az asszonyi csoportok.~- De
1035 9     |                   Tóth Mihály, hátrafordulva az asszony felé.~- Az csak
1036 9     |             hátrafordulva az asszony felé.~- Az csak két krajcár.~- Ej,
1037 9     |                drágább a rossz tojás?~- Hja, az onnan van - feleli nevetve -,
1038 9     |                 kofaasszonyét is szedd össze az utolsó darabig.~- Aztán
1039 9     |                  Eredj velök a Kék Golyóhoz, az állás alá, s aztán paskold
1040 9     |                      paskold oda valamennyit az állásoszlopokhoz.~- Megértettem,
1041 9     |                      ahol már jócskán voltak az egybegyûltek. Némelyek a
1042 9     |                miközben türelmetlenül várták az ötvenötödiket. Sokan csoportokba
1043 9     |                   tudakolá a bennfentesektõl az ugrifüles Viléczy Ödön.~
1044 9     |                     körülfogták. Õ már látta az új fõispánt. Híre ment,
1045 9     |                      vasútról, a vadászokkal az õ házába tért be tegnap
1046 9     |                  velök különbözõ hírek, majd az utcáról, majd az aulából -
1047 9     |                 hírek, majd az utcáról, majd az aulából - a belsõ termekbõl.~-
1048 9     |                 néhányan, keresve szemeikkel az árvaszéki elnököt, Pehely
1049 9     |                 írnok gyanánt foglalkoztatta az árvaszéknél.~- Az pedig
1050 9     |             foglalkoztatta az árvaszéknél.~- Az pedig kivihetetlen - szólt
1051 9     |                      legszilárdabb pozíciója az árvaszéknél, pedig egész
1052 9     |                   bécsi doktortól, s csak ez az egy szer segít az elnöknek,
1053 9     |                    csak ez az egy szer segít az elnöknek, akinél gyakoriak
1054 9     |                      engedi, nehogy leírassa az elnök. Hiszen már régen
1055 9     |                    fogait, a végsõ határozat az: „Nem tehetem, nem csaphatom
1056 9     |                   tehetem, nem csaphatom el, az átkozott receptje miatt.”
1057 9     |                  átkozott receptje miatt.” S az imposztor Csóva a markába
1058 9     |                      Mihály megvette odakünn az összes záptojásokat, és
1059 9     |                      Mihály is stréberkedik? Az egyetlen demokratánk! No,
1060 9     |                      Szóval egy kis szeszély az egész. Ha az embernek sok
1061 9     |                    kis szeszély az egész. Ha az embernek sok pénze van,
1062 9     |                     Federweisst). Tényleg ez az elsõ nehézség a megyei kormányzatnál,
1063 9     |                Szemet szúr azonban, hogy még az alispán nincsen itt, pedig
1064 9     |                    anélkül nincs akasztás. Õ az üdvözlõ szónok. Mondják,
1065 9     |                     és most alszik. Felmerül az aggodalom, hátha nincs is
1066 9     |                      Poltáryt félteni! Nincs az a kávédaráló gépezet, melyet
1067 9     |                   hanem ha netalán elalussza az idõt. No, az bizony meglehet,
1068 9     |               netalán elalussza az idõt. No, az bizony meglehet, mert aki
1069 9     |                   meglehet, mert aki alszik, az nem gondolkozik, csak álmodik,
1070 9     |                  álmodik, aki pedig álmodik, az megálmodhatja magának a
1071 9     |                    hogy Tóth Mihály megvette az összes záptojásokat, hogy
1072 9     |                         és micsoda keze van!~Az öreg Noszty odaintette fiát
1073 9     |                   Feri! - szólt halkan. - Ez az, akirõl otthon szóltam már
1074 9     |                    Hm, majd megnézem - mondá az exhadnagy. - Tudod mit,
1075 9     |                     legközelebbi estélyre.~- Az nem lehet - szólt az öreg
1076 9     |                         Az nem lehet - szólt az öreg Noszty elgondolkodva -,
1077 9     |            elgondolkodva -, mert Tóth Mihály az a bizonyos párizsi úr, akivel
1078 9     |               fájdalmasan emlékeztetné, hogy az ura pillanatnyi szükségben
1079 9     |                  vannak, de bogarai is, mert az üzemet valami szeszélybõl
1080 9     |                  helyi rege szerint.~- Ebben az egy alakban szeretem a szabómesterséget.
1081 9     |                 pénzek eredetére, noha ebben az esetben akkor is nyugodt
1082 9     |                fiacskádnak, ha majd hozzálát az alapozási munkálatokhoz.
1083 9     |                      ment, betette maga után az ajtót, és összeszidta Kopereczkyt:~-
1084 9     |                     nem mondtam mindig, hogy az állatok tanítványa vagyok?
1085 9     |                állatok tanítványa vagyok? És az úgy is van, mert bizony
1086 9     |                    keresztül; a legutolsónak az ajtaja a közgyûlési terembe
1087 9     |             káposztafejnek beszél, bátorítsa az a tudat, hogy én a háta
1088 9     |                  fõispán belépett a terembe, az utána tóduló kíséret éljenzésben
1089 9     |             összeütközni készülõ csapat, bár az egyik része csak maroknyi. „
1090 9     |                      bõdületek emelkedtek ki az artikulálatlan zsivajból,
1091 9     |               artikulálatlan zsivajból, mely az érthetetlenségbe veszett
1092 9     |                      lármában lépegetett fel az emelvényre, leoldá bíborba
1093 9     |                  végigfektette a pulpituson; az õ szája is mozgott, de hogy
1094 9     |                      lehetett kivenni. Talán az esküt hadarja el - találgatták
1095 9     |               tarajos hullámaival, mint most az a tömérdek fej, mely egyetlen
1096 9     |                  testté látszik összefolyni.~Az „abzug” még akkor nem volt
1097 9     |                      is rácsapott tenyerével az egyik zöld posztóval borított
1098 9     |              borított asztalra, de úgy, hogy az nagy recsegéssel nyomban
1099 9     |             párbajban. (Hogy mennyit ölt meg az ellenségbõl a sadovai csatában,
1100 9     |                    harapással elnyelte volna az egész lármát, és csak egy
1101 9     |                  ügyvéd hangja):~- Ohó, ohó!~Az ezredes rettentõ szemöldjei
1102 9     |                 bajusza félrefordult, mintha az egyik szárnyát aláhajlítaná,
1103 9     |                  aláhajlítaná, hogy rászúrja az ellentmondót, mint egy kis
1104 9     |               felelte önkéntelen szepegéssel az ellenzéki vezér, fejét a
1105 9     |            megjegyzés megölte a népapostolt, az arcokra csalt mosoly olyan
1106 9     |                   mosoly olyan hatással volt az alkotmányos haragra, mint
1107 9     |               elneveti magát, mosolyán, ezen az égi szárnyon elröppen minden
1108 9     |                      hamar elcsendesedett, s az alispán háborítatlanul folytathatta
1109 9     |               honszeretet, a méltányosság és az igazság az a három csillag,
1110 9     |                   méltányosság és az igazság az a három csillag, mely méltóságodat
1111 9     |           rettenetesebb valósággá nõtt, hogy az alispán az õ, vagyis a Kopereczky
1112 9     |              valósággá nõtt, hogy az alispán az õ, vagyis a Kopereczky beszédét
1113 9     |                    Azaz a maga beszédje volt az, jogos elmeszüleménye, csakhogy
1114 9     |                    vele Aráncsyt. Régen volt az, a kutya se emlékezett már
1115 9     |                  vizsnyói kriptában pihen, s az akkor éljenzõ bizottsági
1116 9     |                       Quid tunc?38 Restellte az esetet, de mit tegyen? Ex
1117 9     |                    vagy nem veszik észre, és az nagyon jó, vagy észreveszik,
1118 9     |                  körülvéve nemzetiségiekkel. Az önvérünkön kivívott jogokat
1119 9     |           megállapíthatta, hogy szóról szóra az õ beszédjük pereg le a Poltáry
1120 9     |                   kirohanni, és futni, futni az indóházig, aztán elmenekülni
1121 9     |            Bontóvárra, ahol megmagyarosodnak az idegen ajkú sarjak, a rakoncátlan
1122 9     |                Micsoda idegei lehetnek ennek az embernek! Talán acélból
1123 9     |                 beszédét, egyszerû hangzavar az elõtte, mint ahogy az ütközetben
1124 9     |              hangzavar az elõtte, mint ahogy az ütközetben a katona nem
1125 9     |                  hullását. Pedig most igazán az õ vére hull a Poltáry mondataiban,
1126 9     |                     történt ilyen eset! Csak az Isten hajítana most le hozzá
1127 9     |                  mennykövet is, amelyik vagy az összes megyei bizottságot
1128 9     |                  csak Kopereczky bárót, mert az is megoldás lenne, vagy
1129 9     |          harapófogóval szakítanak ki belõle, az se lehetett volna kínosabb,
1130 9     |               kínosabb, mint erre felelni.~- Az Isten tudja! - szólt szemeit
1131 9     |                    hogy elõlegesen bekéretik az alispánnak ezt a szónoklatát,
1132 9     |                válaszokat tartalmazott volna az itt felhozottakra, s ezzel
1133 9     |                      magát a fülledt levegõn az érzékenyebb orrokhoz. Sok
1134 9     |                    nem volt éppen utolsó.~De az efölötti megjegyzések és
1135 9     |                     megszûnt a beszélgetés s az a bizonyos zümmögés, mely
1136 9     |                     hanem a kíváncsiság. Nem az okos embert várták, nem
1137 9     |                   okos embert várták, nem is az új fõispánt, hanem a féleszûnek
1138 9     |                     királyi apostoli felsége az én személyemet bízta meg
1139 9     |                  okosabbat is - vágott közbe az oszlopok mögül egy pufók
1140 9     |                     érzem a jóakaratot, mely az itt egybegyûltek lényébõl
1141 9     |               honszeretet, a méltányosság és az igazság, e három csillag
1142 9     |                     találkoznék. - Hiszen ez az alispán beszéde! Gubó legyek,
1143 9     |                       Gubó legyek, ha ez nem az alispánt paródiázza! Pszt!
1144 9     |               Poltáryt gúnyolja, megtanulván az õ beszédét egy hallásra,
1145 9     |                  olyan csendesség lett, hogy az öreg Melfeller mérnöknek
1146 9     |                   így folytatá:~- Különleges az önök helyzete, tisztelt
1147 9     |                    önök, maroknyi magyarság. Az önvérükön kivívott jogokat
1148 9     |                 emlékezõtehetség! Ki is volt az, aki egyszer az egész naptárt
1149 9     |                      is volt az, aki egyszer az egész naptárt könyv nélkül
1150 9     |                 Findzsa asszony azonban, aki az elsõ sorban ült, haragosan
1151 9     |                 Micsoda disznó nép ez: mikor az uram mondta ezeket, a fülük
1152 9     |                     mint száz meglevõ erény. Az éljenzés, tetszészaj most
1153 9     |                  bohókás játékot ûztek vele; az öreg Noszty nem minden fennhéjázás
1154 9     |                      micsoda fránya fickó ez az Izrael.” Sõt még Poltáry
1155 9     |                  Poltáry György is, pedig ez az egész lelkesedés, jól észlelte,
1156 9     |                   véletlenséggel, hogy éppen az én egykori beszédemet magolta
1157 9     |                      szóval a kezemben lesz, az én madaram õ már. Csak ujjongjatok,
1158 9     |                  megyét -, mit ért a paraszt az uborkasalátához?~Ez a gúnyos
1159 9     |                 kivitték a balkonra is, hogy az odakünn összegyûlt köznépnek
1160 9     |                      Mámorban úszott minden. Az arcok ki voltak pirulva
1161 9     |                      voltak a leghangosabbak az ovációkban. Mihelyt a fõispán
1162 9     |              tenyerérõl a biztosabb talajra, az anyaföldre, hízelgéseikkel
1163 9     |                      Tóth Mari.~- Ott balról az az orgonavirágos kalapú,
1164 9     |                   Tóth Mari.~- Ott balról az az orgonavirágos kalapú, szép
1165 9     |                 éppen mondom, hogy a termete az meg a ritmikus járása, amiért
1166 9     |                      mint a makk.~- Elég baj az - sopánkodott Feri.~- Hogyhogy?~-
1167 9     |              sopánkodott Feri.~- Hogyhogy?~- Az egészséges fa nehezebben
1168 9     |                  Menjünk hát fel hozzájuk.~- Az anyja az, aki mellette ül? -
1169 9     |                     fel hozzájuk.~- Az anyja az, aki mellette ül? - kérdezte
1170 9     |              kérdezte Feri útközben.~- Igen, az anyja.~- Nagyon közönséges
1171 9     |                   Fogalmam sincs felõle, azt az egyet bizonyosan tudom,
1172 9     |                      fiú, mert mindjárt vége az ülésnek.~Nem könnyû volt
1173 9     |                 kikecmeregni a nagy tömegbõl az oszlopos folyosóra, ahonnan
1174 9     |                      ment eddig férjhez? Azt az egyet nem értem.~- Nem tudom.~-
1175 9     |                       Talán nincsenek, de ez az egy ilyen. Nem természeti
1176 9     |                      bizonyára nincs ez bent az asszonyi állatban, mint
1177 9     |                  Mert tudd meg, brúder, hogy az a millió forintocska, ami
1178 9     |                       Gondolkozóba ejt, amit az imént mondott János bátyám,
1179 9     |              Megfordult, hogy hova lett; hát az bizony visszament a karzat
1180 9     |                      sercenésénél ott vannak az éber muslincák. Csóva Jancsi,
1181 9     |             diadalmasan vitte a fõispán után az ott felejtett zergebõr kesztyûjét,
1182 9     |             mérgezett víz, másutt röpködtek.~Az öreg Noszty megszólította
1183 9     |                pipáltak Bontó megyében.~Maga az öreg Noszty is el van ragadtatva.~-
1184 9     |                      elõvenni, mikor csak ez az egy beszédem volt. Ezt is
1185 9     |             csinálhatta volna Malinka, mikor az csak abban a pillanatban
1186 9     |                   kis maró célzás akar lenni az elõdre, aki tényleg titkárjával
1187 9     |          felturkálták a fõispán bõröndjeiben az összes hivatalos iratokat,
1188 9     |                  kulcs, megvan a kulcs!~- Ez az? - nézegette kíváncsian
1189 9     |                     tárgyakat, mint a macska az egeret, csakhogy itt nem
1190 9     |            alapigazság minden, amit mond, és az adott esetben most már a
1191 9     |                      miniszter a szamár.~Hát az jobban is megbírja, mert
1192 9     |                    és messzebb is van innen.~Az órák künn a tornyokon a
1193 9     |                    úgy festett a dolog, hogy az ebéd nem látszott megtarthatónak,
1194 9     |                megmaradt, majd megisszuk, ha az asszonyt hazahozom, egypár
1195 9     |                    mindenkinek, hogy ha majd az asszonyt „haza” hozza. Milyen
1196 9     |              ellenlábasa a másik hiány. Csak az a különbség, hogy az egyik
1197 9     |                    Csak az a különbség, hogy az egyik nemnél a hiány a derekat
1198 9     |                      járhat egy kicsit. Kell az ilyen üdítõ változatosság,
1199 9     |                     a karzaton.~- Mit szólsz az esethez?~- Bizony nem hittem
1200 9     |                     lefõzni. Mi a nézeted?~- Az, hogy nyújtsa ide most a
1201 9     |                    most a másik lábát is, és az, hogy sok ember egybevéve
1202 9     |                 vannak már a kis aranygombok az ingben?~- Betettem õket.~-
1203 9     |                         Hej, te Bubenyik, ha az a két vén sárkány ideadta
1204 9     |                    effektus a melledzõben.~- Az ám.~- Pedig talán ide is
1205 9     |                      ide is adták volna erre az egy alkalomra, ha kértük
1206 9     |                  volna a méltóságos úr, mint az aranygombokkal, mert azt
1207 9     |                     teszik a fõispánt, hanem az, hogy maga gombolja-e azokat
1208 9     |                beszédemet.~- Hiszen nem volt az a méltóságos báró úr beszéde
1209 9     |                    jerikói ökör, te! Hát nem az enyém ez a frakk, habár
1210 9     |                        A frakk? No, a frakk. Az igaz, a frakk. (Ez az argumentum43
1211 9     |                 frakk. Az igaz, a frakk. (Ez az argumentum43 csakugyan megzavarta
1212 9     |                    mert erre már felelhetsz, az ilyet te is megérted, és
1213 9     |              elmondva, tetszett mindenkinek, az asszonyok dicsérték a karzaton,
1214 9     |                     nem megy a fejembe.~- Mi az ördög lehet az, vén alamuszi?~-
1215 9     |                 fejembe.~- Mi az ördög lehet az, vén alamuszi?~- Az, hogy
1216 9     |                    lehet az, vén alamuszi?~- Az, hogy miképpen fiadzhatta
1217 9     |                      hasonlított ehhez, mint az egyik tojás a másikhoz.~
1218 9     |                 megfoghatatlan, miképp tudta az alispán úr elmondani?~-
1219 9     |                magyar agy elképzeli: „Akinek az Isten hivatalt ád, ád ahhoz
1220 9     |                   voltak. Csak a két Noszty, az apa és fiú arcában volt
1221 9     |                      mélyebben fekvõ, melyet az úri közöny nem jól takart.~-
1222 9     |                    amit kifejtettünk - szólt az öreg egy jó Mikulás jámbor
1223 9     |                    Mikulás jámbor hangján. - Az ebédhez szántam, de nem
1224 9     |           Negyvenezer forint nem csekélység. Az már pénz. Kurjanthat az
1225 9     |                      Az már pénz. Kurjanthat az ember, táncra is perdülhet,
1226 9     |                    perdülhet, megölelgetheti az egész tisztelgõ frekvenciát.
1227 9     |               Negyvenezer forint évenkint! - Az ördögbe is, ezen akár meg
1228 9     |                      lehet venni apródonként az egész tótországot. Denique44:
1229 9     |               tótországot. Denique44: akinek az Isten észt adott, ad ahhoz
1230 9     |               barátságos fordulattal -, hogy az illetõ fõúr, bár ellened
1231 9     |             láthattak arcán, szemeiben, mint az örömnek valamely felcsillanását.
1232 9     |                     spéci, jövõje van. Tudja az arcát fékezni s hozzáidomítani
1233 9     |                      Ez aztán nobilis ember. Az az érzés, hogy egy rokont
1234 9     |                      aztán nobilis ember. Az az érzés, hogy egy rokont vesztett,
1235 9     |                      de el se bírja titkolni az örömét. Bizony isten, olyan
1236 9     |                    võmet és a kevély lelkét, az bántotta õt a sürgönyolvasáskor,
1237 9     |                   Pedig hát nem volt igaz se az, se ez; Kopereczky a valóságban
1238 9     |                  mert elgondolta, hogy ennek az eseménynek az ötletébõl
1239 9     |                     hogy ennek az eseménynek az ötletébõl mekkora eret vágnak
1240 9     |               mekkora eret vágnak majd rajta az após meg a kis sógor...
1241 9     |                      Feri úr, mintha õ lenne az a szilaj csikó, akinek a
1242 10    |                 FEJEZET~Ahová maga nem mehet az ördög, asszonnyal helyettesíti
1243 10    |                      a pipatóriumba vonultak az urak, csak Feri maradt az
1244 10    |                    az urak, csak Feri maradt az asszonyokkal és a szép kezek
1245 10    |                     kezek tisztelője, Horth.~Az öreg Noszty jól érezte,
1246 10    |                  semmi se becsesebb, mint ha az ember a maga terveinek a
1247 10    |                  füstkarikákba húzza, melyek az ebéd utáni első szippantásokból
1248 10    |                     úgy vegyétek a rokonság, az összfamília erejét, mint
1249 10    |                    és gyenge helyei, ahonnan az eső becsorog a fedél alá.
1250 10    |                    becsorog a fedél alá. Ezt az épületet folyton erősíteni
1251 10    |                csibuk szopókáját, most lévén az illatos purzicsán a meggyulladás
1252 10    |                  Milyen föltételeket?~Noszty az előbbi fölgerjedés után
1253 10    |                   kedvébe.~- Megmutatja erre az utat, barátocskám, a mi
1254 10    |                   meresztett Homlódyra, hogy az mit szól ehhez.~- Ki is
1255 10    |                    hogy a közönséges életben az a logikai sorrend - vélte
1256 10    |                     főispán -, először keres az ember állást, azután asszonyt,
1257 10    |                     állást, azután asszonyt, az állás szerint.~- No persze.
1258 10    |               szakítá meg Noszty gúnyosan. - Az csak nálatok, kis tót uraknál
1259 10    |                 állami kenyérbe ültök, és ha az megvan, asszonyt hoztok
1260 10    |                    megfordul a dolog, nekünk az asszony hozza a pénzt, és
1261 10    |                   nálatok a hivatal bevétel, az asszony a kiadás.~- S még
1262 10    |                azelőtt. A kard már a kutyáé. Az ember legfeljebb penzionált46
1263 10    |          vagyonszerzőt kicsavarták kezünkből az idők, de a karikagyűrű még
1264 10    |                     idevetődik, éppen mintha az Isten számára dobta volna
1265 10    |                  Tóth kisasszony.~- Ah! Ahol az este voltunk?~- Igen. Mit
1266 10    |                   ezzel mondani?~- Azt, hogy az ilyen borotva csilloghat-villoghat,
1267 10    |                      szemben.~- Nem, én csak az igazságokat teregetem ki
1268 10    |                     a fõdolog. Feri kért fel az ebédnél, hogy szóljak veletek
1269 10    |                 lánykát meg bírja nyerni. De az különc.~- Én pedig megvallom -
1270 10    |                      el, hogy rokonszenvezem az öreg Tóth Mihállyal.~- Õ
1271 10    |                 például tõlem kérne tanácsot az öreg, én nem ajánlanám neki,
1272 10    |                   kegyetlen kézzel tépegetem az atyai érzéseit.”~- Nono,
1273 10    |                mondja meg, mit tehetek ebben az ügyben, és megteszem, de
1274 10    |                       mintha elismerné, hogy az csakugyan biztos hely.~-
1275 10    |              tiltakozott ez ellen. Õ nem ért az ilyenhez.~- Hagyjatok nekem
1276 10    |                      nem nõ több fû. Én csak az egyenes, kitaposott utakat
1277 10    |                    kopogóst, adjuk a haragot az epedés fátyolán keresztül,
1278 10    |                    falakon kívül, ez már nem az én eszemhez való. Hisz tudod,
1279 10    |                      engemet ki, és adjuk át az egész dolgot a feleségemnek,
1280 10    |                  dolgot a feleségemnek, mert az meg az ilyen dolgokat szereti,
1281 10    |                    feleségemnek, mert az meg az ilyen dolgokat szereti,
1282 10    |                       Hagyjuk Málira. Amihez az hozzányúl, abból férj és
1283 10    |                    és feleség lesz. Arra még az angol bank is ad kölcsönt.~-
1284 10    |                 angol bank is ad kölcsönt.~- Az bizony igaz lehet - örvendezett
1285 10    |             audienciát - fontos ügyben.~Mire az menten összecsapta a kottákat,
1286 10    |                       mely a homlokot jelzi. Az egész világ csodálkozik,
1287 10    |           Mahornyáknak, Drenknek, Voglánynak az õ õsei voltak a XIII. században
1288 10    |                   sárkányt ábrázol. Olyan ez az öt tatár eredetû község
1289 10    |                      mintsem ahogy benne van az õ saját bõrében. Úgy, hogy
1290 10    |                     ékszerkazettjébe jutott (az utolsó Labikánt, Nosztyné
1291 10    | képviselõválasztáskor rányomja egy parancsra az utolsó leányivadék a kán-családból,
1292 10    |                  Noszty Pálra kell szavazni, az öt falu tatárság ott van,
1293 10    |               napfénnyel elöntött tájak. Még az apró fülei is beszélni látszottak.~
1294 10    |               kicsiny fekete szemei ugráltak az élvezettõl.~- A vadászt
1295 10    |                      néninél?~- Atyád ismeri az illetékességi helyeket.~-
1296 10    |         illetékességi helyeket.~- Megnevezte az illetõt?~- Természetesen.
1297 10    |                   leány többet tud.~- Hiszen az a baj, hogy nem szerelmes.
1298 10    |                Tóthék felõl, de nem érdekelt az anyag. Hát várj egy kicsit,
1299 10    |                 kockákat, amelyekbõl kirakom az utadat. Mert tudd meg, hogy
1300 10    |                    boszorkány, hanem ismerem az életet, s ez az egész. Tudod,
1301 10    |                      ismerem az életet, s ez az egész. Tudod, mit, gyere
1302 10    |                      Voglányba, megcsináljuk az alaptervet, de ügyelj magadra,
1303 10    |                      tágas fennsíkra, melyet az ezüst Gyík szelt ketté.
1304 10    |                      ezüst Gyík szelt ketté. Az innensõ részen a tatár falvak
1305 10    |                árulták, a csizmadiák, szabók az õ ízlésük szerint varrták
1306 10    |                     s elbújik a hegyek közé. Az a veres torony balra a szétszórt
1307 10    |                   Mihály úr birtoka, mögötte az erdõség tele van szarvassal,
1308 10    |                     megyebeli vadászok errõl az erdõrõl álmodoztak.~Mindezeket
1309 10    |                    Noszty Ferit Voglány felé az országúton, mely hála Mac
1310 10    |                    krapeci kocsisa nem tudta az utat, Feri úr se, mert gyermekkora
1311 10    |           nevelkedett, azért hozták magukkal az öreg hajdút, ki egyet-mást
1312 10    |                      szempontokból fogta fel az anyatermészetet. Egyszer-másszor
1313 10    |                  partján, füzesek, csalitok, az öreg nekilelkesedett, majdnem
1314 10    |                   fölszisszent:~- Ejnye, ezt az Isten is szalonnasütésre
1315 10    |              teremtette!~Úgy látszik, elõtte az egész világ összes viszonylataiban
1316 10    |                      át neki egy kökörcsint, az õsz utolsó virágát, melyet
1317 10    |                   õsz utolsó virágát, melyet az úton szakíttatott a hajdúval,
1318 10    |                    háznál, csak négyen ültek az asztalnál és a két Homlódy
1319 10    |                  minduntalan összeverekedtek az asztalnál. Odakünn is örökké
1320 10    |                 sebészt, Skultényi urat, aki az asztal végén ült köztük,
1321 10    |                   nagykorúságuk elérkeztével az afölötti versengésben, hogy
1322 10    |                  versengésben, hogy melyikük az öregebb, melyiket illeti
1323 10    |                szülõknek sok gondot szerzett az erre való gondolat, míg
1324 10    |              körülbelül mindent tudok, amire az ostromhoz az elsõ sakkhúzásoknál
1325 10    |                    tudok, amire az ostromhoz az elsõ sakkhúzásoknál szükségünk
1326 10    |                    fal, amin könnyen betörik az ember feje. Hanem az asszony
1327 10    |                 betörik az ember feje. Hanem az asszony egy pozsonyi kékfestõ
1328 10    |                     s majomszeretettel csügg az egyetlen leányán. Van benne
1329 10    |                       ahol és amikor jólesik az embernek. De nem is kell
1330 10    |                     Hát ami a leányt illeti, az egy kellemetes teremtés,
1331 10    |                      a szülei, mégse játssza az úgynevezett paraszt comtesse-t.
1332 10    |                      magáért rajongják körül az udvarlók. Hiszen nem mondom,
1333 10    |                     kívánjon lehetetlenséget az emberektõl. A nagy vagyon
1334 10    |                  azon nem lehet segíteni. Ha az embernek például szép szeme
1335 10    |                   homlokomért szeress”, mert az talán maga sincs tisztában,
1336 10    |                     A szép arc nagy segítség az alaknak, mint ahogy a szép
1337 10    |                    alak is segítségére rohan az arcnak, és mindkettõnek
1338 10    |                     kitanulmányozhatatlanok. Az, aki el van bûvölve, maga
1339 10    |                      egy habókja, amirõl már az uram is beszélt neked. Minden
1340 10    |                     már több kérõnek adta ki az utat. Kétségtelen, hogy
1341 10    |                       hogy erre nem hiányzik az ok, mert ahány „végzett”
1342 10    |                     a körül fekvõ megyékben, az mind szerencsét próbál Tóthéknál.
1343 10    |                     darazsak a mézre. Tudod, az „utolsó mozdulat”. Mikor
1344 10    |                      utolsó mozdulat”. Mikor az emberek a mozduló földet
1345 10    |                  habot vernek, mákot törnek, az egyik kocsi be, a másik
1346 10    |                  odavan a nagy boldogságtól, az úr egy kicsikét sokallja,
1347 10    |                    vadásznak. Ez volna tehát az ügy állása magánál a leánynál.~-
1348 10    |                    magánál a leánynál.~- Biz az nem valami biztató - mondá
1349 10    |                      Azért csak ne ereszd le az orrodat, mert a dolog nehéz
1350 10    |                  egy-két búzaszemet vet neki az ember, és leszáll rá. Meglõni
1351 10    |                  sajátságos a röpülése. Nos, az urak mégse fogdossák, hanem
1352 10    |                      hanem lövik. A nehezebb az élvezetesebb.~- Hiszen van
1353 10    |                   lapokat járatnak Tóthék.~- Az a legkönnyebb, meg lehet
1354 10    |              legkönnyebb, meg lehet kérdezni az alsórekettyési postán.~-
1355 10    |                    megtudni a lapokat, pedig az ugyancsak csekélység. Mikor
1356 10    |                    hirdetést? - csodálkozott az exhadnagy. - Csak tán nem?~
1357 10    |                  mondaná: „Eh, lárifári! Itt az én erõm.”~- Úgy van, hirdetést,
1358 10    |                 egyéniségével és szépségével az ott õgyelgõ fiatalemberre,
1359 10    |                  pszichológiáról! Úgy látom, az asszonyoknak csak a külsõ
1360 10    |                       fiacskám. Hiszen éppen az a nagyszerû ebben a hirdetési
1361 10    |             boltoslegény, de mindegy, a tény az, hogy megtetszettem neki.”
1362 10    |                    kicsoda, mit csinál most? Az ábrándozás egy kis ablakot
1363 10    |                      szívében nyomot hagy ez az esemény, lesz ezentúl egy
1364 10    |                    míg egyszer aztán, miután az elvetett mag eléggé kicsírázott
1365 10    |                  megjelenik a színen õ maga, az illetõ szeladon.~Noszty
1366 10    |                 tudom én, mit csinálsz. Mert az ilyenben a pillanatnyi szituáció
1367 10    |                  indulva, hogy nem utazott-e az õsszel ezen vagy azon a
1368 10    |                      tantika! - kiáltott fel az exhadnagy lelkesülten, csillogó
1369 10    |                      mindhiába, csacsoghatja az egész világ, figyelmeztetheti
1370 10    |                  szavú pártfogója ott belül, az õ gyanakodó, bizalmatlan
1371 10    |                    amit képzeletében kifest, az nem fogja nagyon zavarni.
1372 10    |                    nem fogja nagyon zavarni. Az elképzelt tulajdonságok
1373 10    |                    cserélni, a ráma ellenben az õ saját hiúsága, melyet
1374 10    |                      látja, hogy már te vagy az ideál, és nem az elképzelt
1375 10    |                     te vagy az ideál, és nem az elképzelt hõs. Akkor leszesz
1376 10    |                   kis szamaram. Hiszen éppen az a nagy hiúság, hogy tükrének
1377 10    |                     kék, ha zöld vagy vörös, az azért mind a csöngettyûbõl
1378 10    |                  érzésnek, de ennek a szálai az adott esetben az õ személyi
1379 10    |                      szálai az adott esetben az õ személyi hiúságába vannak
1380 10    |                   lagzi lesz belõle a végén. Az értekezlet be van fejezve,
1381 10    |             kutyafejû hercegnõ megfenyegette az ujjaival.~- De el ne hirtelenkedj
1382 11    |                         TIZENEGYEDIK FEJEZET~Az olvasó visszavitetik a régi
1383 11    |                tajtpipametsző. Akkor ez volt az első mesterség. Az egész
1384 11    |                      volt az első mesterség. Az egész ország pipázott, reggeltől
1385 11    |                 Dohány volt quantum satis53; az úrnak termett, a többi lopta.
1386 11    |                kapjanak. Akinek ez sikerült, az rendesen bizonyos önérzettel
1387 11    |                     Sőt egyéb művészet ebben az országban nem is volt. Nagy
1388 11    |                    legalább annyit beszéltek az emberek, ha nem többet,
1389 11    |                   művet tett ki a kirakatba (az Úri utcában), egész népcsődület
1390 11    |                 népcsődület támadt előtte. S az összegyűlt bámészkodók szívesen
1391 11    |                    legénye van Nagy uramnak, az csinálja a legszebb példányokat.
1392 11    |                  koldusnak is adhatott volna az ember egy rézgarast, ha
1393 11    |                      termett, attól nem megy az ember tönkre, s ami termett
1394 11    |                      s ami termett volna is, az író agyától még nagyon messze
1395 11    |                 például nem bírta kinyomatni az összegyűjtött verseit, nem
1396 11    |                   pénz. A főurak, akiké volt az ország, nem törődtek az
1397 11    |                      az ország, nem törődtek az ilyesmivel. Kártyáztak,
1398 11    |                    gondolta el magában, hogy az ő kötelessége illő köntösben
1399 11    |                 kinyomtatására. Örök szégyen az akkori nagyurakra, kik pedig
1400 11    |                 mindenütt, ahol nem kellett. Az egyszerű, szürke bekecsek
1401 11    |                     nevei vannak megörökítve az akkori könyvek végső lapjain,
1402 11    |                  volt ösztönzésül kinyomatni az előfizetők lajstromát. Azok
1403 11    |                szegény emberek tartották meg az országot, akiké nem volt.~
1404 11    |                     sem, ahová szállt. Abban az időben, amelyről írunk,
1405 11    |               legalján húzódott meg. No, fog az még följebb is menni! De
1406 11    |                     följebb is menni! De biz az lejjebbre vette az útját.
1407 11    |                    De biz az lejjebbre vette az útját. Volt az iparosnál,
1408 11    |               lejjebbre vette az útját. Volt az iparosnál, láttuk a parasztnál
1409 11    |                 éppannyira szerették egymást az öregek, mint fiaik, kikből
1410 11    |              prókátornak szánta Miskáját, de az anyja ellene szólt:~- Soha.
1411 11    |                     akart belőle, de ezt meg az apja kifogásolta:~- Eredj,
1412 11    |                  sohase lehet rájönni.~Ebben az anyóka is osztozván, végre
1413 11    |              kikotorászták a mérnöki pályát, az egyedülit, amiben nem lehet
1414 11    |                      koponya, és sokra viszi az életben, ha valahogy útközben
1415 11    |                     kis kolera szaladt végig az országon, s apja, anyja
1416 11    |                     egyebet, csak jó emléket az ismerõsöknél. Abból azonban
1417 11    |                  visszamenve Losoncra, azzal az elhatározással állított
1418 11    |                  állított be a mûhelybe, hol az öreg Stromm dolgozott, hogy
1419 11    |                  öreg Stromm dolgozott, hogy az új helyzet szerint helyezkedik
1420 11    |                  derék mester.~- Ebbõl aztán az következik, Stromm úr, hogy
1421 11    |                     nem tudom tovább fizetni az ellátást.~- Ej, ne törõdj
1422 11    |                   nekem.~- Hogyhogy, barátja az erénynek? (Stromm úr nagy
1423 11    |                    elõszeretettel tanulta el az ilyen diákkiszólásokat.)~-
1424 11    |              imponáló volt a föllépése, hogy az öreg Stromm nem volt képes
1425 11    |                    lúdlábad, nem vagy-e maga az ördög? Mutasd csak ide azt
1426 11    |                      zöld kötényét, kimaradt az iskolából, és ott dolgozott
1427 11    |                  iskolából, és ott dolgozott az öreg Stromm oldalán két-három
1428 11    |                     két-három évig. Mindjárt az elsõ pipáját a híres Bornemissza
1429 11    |               bornemisszáknak nevezték abban az egész országrészben a pandúrokat,
1430 11    |                    kiemelni a homályból maga az a tény, hogy az õ szájában
1431 11    |               homályból maga az a tény, hogy az õ szájában látták az alkotását.~
1432 11    |                    hogy az õ szájában látták az alkotását.~Miska hovatovább
1433 11    |                      odakerültek a pajtások. Az ifjú Strommot, akit idõközben
1434 11    |                    nyalka huszárhadnagy, sem az alma mater „gólyája” nem
1435 11    |            mesterlegénnyel barátkozni, ebben az idõpontban lévén az ifjúság
1436 11    |                    ebben az idõpontban lévén az ifjúság a legzöldebb; sõt
1437 11    |                      Megszokták fölényét még az iskolai padokban.~Megy az
1438 11    |                    az iskolai padokban.~Megy az idõ, forog a világ, kopik
1439 11    |                    idõ, forog a világ, kopik az ember. Egy nap, mikor Gyuri
1440 11    |                Mindenképpen el kell végezned az egyetemet.~S azontúl búcsút
1441 11    |                     S azontúl búcsút mondott az irodalmi mûveknek, a szellemi
1442 11    |                    tartott egész két évig ez az apai szerep, nem kis erõfeszítéssel.
1443 11    |                   ládáját, csak egy levélkét az asztalon.~Kedves Miskám!~
1444 11    |                     kis szerencse rám nézve. Az egyetemen egy orvosnövendéket
1445 11    |               készpénz. Annyira meguntam már az okos embereket az egyetemen,
1446 11    |               meguntam már az okos embereket az egyetemen, hogy ennek a
1447 11    |               stallumot, mert nagyon bántott az is, hogy a te nyakadon élõsködöm.
1448 11    |                      amellyel aztán elvégzem az utolsó évemet. Köszönöm
1449 11    |                utolsó évemet. Köszönöm neked az irántam való jókat, ígérem
1450 11    |              esténként ugyancsak hangos volt az a vidék, ahol Miska lakott.~
1451 11    |                bolondhoz, és jól tudom, hogy az õrültség.”~Majd egészen
1452 11    |                     és nagy diadallal vitték az Arany Sasba, mert csak meg
1453 11    |                   Kristóf, hiszen tudod. Ej, az ördög emlékezne minden rongy
1454 11    |                 templomféle ott micsoda? Hm. Az a belvárosi plébániatemplom.
1455 11    |                      lett ebbõl a jó fiúból; az arcán is volt valami arrogáns,
1456 11    |                 Ugyancsak mindent kifogásolt az Arany Sasban is, olyan lehetetlen
1457 11    |                     Restellték Tóth Mihályék az esetet, de csak mégis megbocsátottak
1458 11    |                 ragadtatva, mindent fitymál, az asztalkendõtõl kezdve az
1459 11    |                     az asztalkendõtõl kezdve az utolsó mártásig, mint egy
1460 11    |                        vigyorgott Velkovics, az asztalra csapva a tenyerével -,
1461 11    |                      Ez a regula nálam. Csak az a baj persze, hogy nem sok
1462 11    |            szobatársa minden szükségletérõl, az õ nagy türelmével és gyöngéd
1463 11    |                  mert õ akarja igénybe venni az idejét, de majd csak holnap
1464 11    |                   Nagyon helyes, eszerint ez az én délutánom lesz.~- Mit
1465 11    |                      Bizony nem sok. Ha most az ebédet kifizetem, marad
1466 11    |            követválasztási zsoltárból.~- Hát az az óra mit vétett a zsebedben?~
1467 11    |         követválasztási zsoltárból.~- Hát az az óra mit vétett a zsebedben?~
1468 11    |                     vetett barátjára, de biz az kiállta minden szemöldökrezgés
1469 11    |                    mit akarnál, hékás, azzal az órával?~- Tedd zálogba.~-
1470 11    |                      vitt, hiszen emlékszel, az egyetlen emlék tõle. Nem
1471 11    |                   megválasz tõle, mikor este az asztalra kiteszed, s nélküle
1472 11    |                       De legalább beleketyeg az álmaimba.~- Hiszen kiválthatnád
1473 11    |                    neki ellenállni, bevitték az órát egy zálogházba, és
1474 11    |            rózsaszínû köd ereszkedett lassan az agyukra, a fölséges panoráma
1475 11    |                 ennek is vége volt, megitták az utolsó kortyot is.~- Minden
1476 11    |              elhagynod.~Utána ment, a pezsgõ az õ bátorságát is megnövelte,
1477 11    |           készítettem, de közben meghalt, és az örökösei nem akarták átvenni.~-
1478 11    |               Megjárja - mondá Gyuri. - Hogy az?~- Ugyan ne bolondozz, Gyurka,
1479 11    |                 Miska jónak látta erre egész az ajtóig hátrálni.~- Gyurka,
1480 11    |                 azalatt kikereste Klemitzer, az éppen száz forint volt.~-
1481 11    |                 könnyedén, s ezzel megfogván az órát láncostól, Miska felé
1482 11    |                    ment volna közelebb, hogy az órát fogja, ahelyett inkább
1483 11    |               képzelte, mert Gyurka kihúzott az oldalzsebébõl egy vastag
1484 11    |               lihegve, remegõ szívvel, végig az utcákon, mint egy kergetett
1485 11    |                      a kilincs, de nem enged az ajtó.~- Miska, eressz be!~
1486 11    |                       Mire hatalmasan kezdte az ajtót rázni, hogy recsegett,
1487 11    |                 Ládádat, köpenyedet kitettem az ajtó elé, eredj isten hírével,
1488 11    |                      estél, én nem dobom rád az elsõ követ, nem küldöm utánad
1489 11    |                     veled. Menj, menj innen! Az Isten szent nevére kérlek.
1490 11    |                     erre vidoran, édesdeden, az ártatlanság, gondtalanság
1491 11    |              tisztességes úton szerezni. Ezt az egyet tudom. A többire nem
1492 11    |                 többire nem vagyok kíváncsi. Az Aladdin csodalámpájának
1493 11    |                  behatolhatnak mindenüvé, de az én fejembe nem. Távozz kérlek,
1494 11    |               esengett Gyuri -, legalább azt az utolsó kérésemet teljesítsd,
1495 11    |                    teljesítsd, hogy nyisd ki az ablakot, hadd adjak be neked
1496 11    |                    visszaadod...~- Undorodom az érintésétõl.~- És ha akkor
1497 11    |               ellenben pedig...~- Mit akarsz az „ellenben”-nel?~- Ellenben
1498 11    |                      Jó. Végezzünk. Eredj ki az utcai ablakhoz, én addig
1499 11    |                      addig kinyitom, tedd be az írásodat, mert én nem akarlak
1500 11    |                    Így is lett. Gyuri kiment az utcára, s kikeresvén a zsebében