Fejezet

 1 1 |            dolog az, Velkovics, édes uram, gondold meg csak. Az apja
 2 1 |              ellenzéknek.”~Velkovics uram azonban nem ezen a nézeten
 3 1 |    gondoskodott róla, hogy Velkovics uram fülébe is eljussanak (mert
 4 1 |       lábaihoz teszi le.~- Köszönöm, uram, addig is, míg viszonozhatom.~-
 5 3 |            regula. Foglaljon helyet, uram, míg összekeresem a szükséges
 6 4 |         Angol Királynõnél, kegyelmes uram.~Az új fõispán most már
 7 5 |             igazságos az, méltóságos uram - okvetetlenkedett Malinka. -
 8 5 |          Nagyon köszönöm, méltóságos uram, de én nem vagyok finnyás
 9 6 |   nehézségtõl.~- Meglesz, méltóságos uram, ha nagyon kell.~Kopereczky
10 6 |            este valami levéllel küld uram az ispánhoz, és meg van
11 6 |          fogorvos az idegen, mert az uram így szólt: „Csak egy kell,
12 6 |         vegyük ki mind a négyet.” Az uram erre azt kérdezte: „Nem
13 7 |            Hát az a terv, méltóságos uram - suttogta -, hogy a bevonulást
14 9 |          záptojást venni, tekintetes uram. Leszállított ár! Darabja
15 9 |          fenyegeti meg tréfásan Tóth uram -, hogy lehet a jó tojásnál
16 9 |            kíváncsian a kocsis.~Tóth uram a fülébe súgta:~- Eredj
17 9 |              disznó nép ez: mikor az uram mondta ezeket, a fülük dobját
18 9 |             asszony lehet, mert Tóth uram nagyon megbecsüli. De siessünk,
19 9 |             hittem volna, méltóságos uram.~- Hát ugye, értünk egy
20 10|           egy habókja, amirõl már az uram is beszélt neked. Minden
21 10|           értekezlet be van fejezve, uram.~Feri felkelt, hálásan kezet
22 11|          országban nem is volt. Nagy uram egy-egy sikerült pipájáról
23 11|             szabómester, Tóth Gáspár uram, ki a nadrágjaikat varrta,
24 11|         voltak és komák. A Velkovics uram szűcsműhelye egy házban
25 11|      embereket akartak faragni.~Tóth uram prókátornak szánta Miskáját,
26 11|           városkában, hogy Velkovics uram vagy Tóth uram fölött konzíliumot
27 11|             Velkovics uram vagy Tóth uram fölött konzíliumot tartottak
28 11|      varrótût örökre Velkovics Dávid uram is (Velkovicsné már korábban
29 12|             kis újítást. Tóth Mihály uram ugyanis tanulmányozta a
30 12|          erre az egész família, Tóth uram, Tóthné asszonyom, Mari
31 12| szõlõtulajdonosokat, hogy mégis Tóth uram találja el leginkább a szüretelési
32 12|            ilyen csinos fiatalember, uram, mint ön, nem vesz ott éhen
33 12|             a két leány tart.~Répási uram megpiszkálta elõbb a tüzet.~-
34 12|             következett, amit Répási uram tenyere idézett elõ a szabóinas
35 12|        fattyúhajtásának ösztönzetét, uram, mert a fejünkre nõnének
36 12|         elmenni idegennek is?~Répási uram meggondolkozott egy darabig,
37 12|    újságpapírba csavartattak, Répási uram felhúzta ünneplõ dókáját,
38 13|  szemtelenség. Hogy jut ahhoz Brozik uram, hogy viszi a maga leányaihoz,
39 13|         észrevette a pónit, a Répási uram hordóját, ott állt kipányvázva
40 13|    összeillenek.~- Elvihetem?~Répási uram felhajtott egy pohár bort,
41 13|             csinálta.~(Kevély István uram ugyanis rézmûves volt.)~
42 13|              táncot. Ahol ni, Brozik uram is beugrott, s éppen Répásiné
43 13|              Sose halunk meg, vadász uram! ~Noszty dühösen fordult
44 13|           volt felakasztva, a Répási uram háta mögötti szilvafán,
45 14|        tudjuk, hogy Velkovics György uram és családja minden évben
46 14|             ez lenni? - évõdött Tóth uram a sógorasszonnyal.~- Azért
47 14|      csoportban, úgyhogy Trik Márton uram, a szûcs, aki valaha Olaszországban
48 14|              és az az én félkegyelmû uram szedte fel! Hiszen én is
49 14|         Velkovics-pár és Tóth Mihály uram.~- No, ugyan messze elmentetek -
50 15|       minélfogva úgy aludt Velkovics uram a kiállott utazás fáradalmaitól
51 15|       kíváncsiságtokkal - vélte Tóth uram. - Nem volt Patkó, punktum,
52 15|          fruskájával - folytatá Tóth uram, míg Mari egészen a tányérja
53 15|             Pedig bizony hozott Tóth uram elég élesztõt. Az anyag,
54 15|         lelkem - pirongatta meg Tóth uram a feleségét, mikor ezzel
55 16|          Ötszáz forintra, méltóságos uram.~- Az sok, nagyon sok.~Morgott
56 16|        napjainkig terjed, méltóságos uram, egészen napjainkig, vagyis...~-
57 16|              Nézzük csak, méltóságos uram... egy kis számvetést csináltam
58 16|        Nemigen fog menni, méltóságos uram, megmondom õszintén, mert
59 16|          rántottát sütni, méltóságos uram.~- Hátha olyan csodaszakács
60 16|             Mi azt jobban tudjuk! Az uram ott volt a keresztelésnél!”~
61 17|               ti. Hatvani professzor uram, aki ismerte azt a bûvös
62 18|              Pedig a Palojtay István uram követe áll most maga előtt,
63 18|          megbecsülték, s amikor Tóth uram valami nagyobb játékot akart
64 18|           vissza! Még nem végeztünk, uram. Nem szabad haragudni. Mondja
65 18|        kivált amikor mérges lenne az uram, ti. õfelsége. (Édesdeden
66 18|      akármilyen nagy is a különbség, uram, a szegények és gazdagok
67 19|          ugyan - vágott közbe Holics uram, szürke, gömbölyû fejét
68 19|            kémények, a Holics József uram kedvencei.~Ilyen ember volt
69 20|           nem lehetetlen, méltóságos uram, mert mikor annak az ideje
70 25|           mint a kiflinek, amit Tóth uram sütött valamikor. Onnan
71 25|     következmény az lett, hogy Igali uram, aki hízott kocákat hajtott
72 25|           nekem az a cím, méltóságos uram, nincs diplomám - szabadkozott
73 25|          Dologban jöttem, méltóságos uram.~- No ugyan? - kérdé a gróf
74 25|             azért jöttem, méltóságos uram - kezdte Tóth Mihály, elsimítva
75 25|           gróf.~- Ej, ej, méltóságos uram, hogyan beszélhet úgy egy
76 26|         ember.~- Hiszen jó, jó, édes uram - szólt most már szelíden (
77 26|            mosoly.~- Ó, Mihály, édes uram, bocsáss meg - rebegte elérzékenyedve,
78 26|         három topolynál ráteszi Tóth uram a nagy tenyerét az Igali
79 26|           eleven nem lett erre Igali uram.~- Ej no, hm. Csak nem beszéltem
80 26|              foglalkoztatta az Igali uram kíváncsiságát. Találgatta
81 26|         fiatal, puha, mint a vaj, az uram lõtte. Az meg ott vaddisznó.
82 26|       tetszik érteni? - felelte Tóth uram csendesen, és olyan nyugodtan,