Fejezet
1 1 | gondolja magában -, ha leány volnék, én is csak olyan
2 1 | helyzet, harcban állnak a leány miatt, és egyébként Noszty
3 1 | tûz nyargalt át erein, a leány arca pedig piros lett, mint
4 3 | szerette pedig. Az Abaffy leány kosarat adott neki. János
5 4 | kisasszony?~- Egy amerikai leány. ~- De csak nem kell Amerikába
6 4 | szándékozom.~- Ugye, Noszty leány?~- Az.~- No, az ott aranyat
7 6 | akar velem, jóasszony?~- Leány vagyok még, hála Istennek -
8 9 | de a szép nyúlánk termetű leány, ki az előülésről ugrott
9 9 | közönséges kinézésû. Miféle leány?~- Fogalmam sincs felõle,
10 10| Ki is van már szemelve a leány - veté oda könnyedén Homlódy.~-
11 10| valamit, de a szerelmes leány többet tud.~- Hiszen az
12 10| bizonyos, hogy e különös leány szívében nyomot hagy ez
13 11| Tizenkilenc-húszéves korban minden leány szép és kívánatos. Krisztinának
14 12| találja), szinte fiatal leány volt, éppoly vézna, filigrán,
15 12| Ott ni! Ahova az a két leány tart.~Répási uram megpiszkálta
16 13| Válogathatok, ráérek. Egyetlen leány, mindene van. Szép ember
17 13| este - panaszkodott a másik leány -, de maga rám sem nézett.~-
18 13| tüzes végét; fölszisszen a leány a fájdalomra, s beáll a
19 13| lépésről. Ha aztán a jelre több leány rezdül meg és habozás támad,
20 13| ismeretség a legények közt; ahol leány van a háznál, ott rendesen
21 13| csak azt a kezét fejti le a leány derekáról, amelyikkel fölveszi.~
22 13| amelyikkel fölveszi.~A leány is leveszi a vadász válláról
23 13| már a szára - ellenkezik a leány csendesen.~- Hiszen éppen
24 13| megcsókolta.~Kigyúlt erre a leány, mint a láng, röstelkezni
25 13| mormogta csendesen.~A leány kíváncsisága föl volt már
26 13| a hordó is kimerült, a leány is kimerült, hát összeillenek.~-
27 13| miközben odajött a Répási leány, a szikraszemû, megösmerkedett
28 13| nevetve.~- Nem bánom - mondá a leány fojtott hangon, és felemelkedett
29 13| írni.~- Nekem? - szólt a leány ijedten. - Ó, hiszen az
30 13| Nem próbáltam - lihegte a leány ábrándosan. - Jaj, agyonszorít!~
31 13| bolondot űz belőlem - felelte a leány tündöklő mosollyal, amely
32 13| hiszen még elég pénzes leány akad az országban), hanem
33 15| vacsoránál ülő társaságnak. A két leány jelentősen nézett össze,
34 15| gondolod? Az ilyesmit minden leány tudja minden táncosáról,
35 15| szóra.~- Talán nem minden leány egyforma - jegyezte meg
36 17| vagy, és itt annyi szép leány és menyecske lesz a környékrõl
37 17| sem mondta egészen, s a leány még nem ért rá felelni,
38 17| A fõispánné tehát Noszty leány? - kérdé Mari.~- Noszty
39 17| Úgy gondolom, egyetlen leány - mondotta Mari, pedig tudta,
40 18| hanem...~- Hanem? - kérdé a leány merészen.~Feri úgy tett,
41 18| apalinszívûvel - mondá a leány fitymáló hangon.~- Már akármilyen
42 18| van rajtam és egy szóló.~A leány ráemelte szemeit, hogy hol
43 18| errõl. Tudja, én amerikai leány vagyok, szabad levegõn és
44 18| hozzá: - No és?~- Egy fiatal leány volt ott...~Egy kissé összeszedte
45 18| lehetett volna menyecske is, de leány volt.~- Valami csizmadialeány?~-
46 18| Lázas öröm töltötte el a leány vonásait, szemeibe fényes
47 18| ismerni! - csacsogott a leány, megeredt a szava, mint
48 18| tényleg is én volnék a somlyói leány?~Hangja reszketett, és mereven
49 18| nem értem önt - tagolta a leány rekedten, s feje a vállára
50 18| világos. Maga milliomos leány, én szegény ördög, s oly
51 18| Van, van - hagyta rá a leány, s szelíd panaszkodás borulata
52 21| Majlandban-e, a sok szép olasz leány között, vagy valami istenverte
53 21| mulatságát tönkretegye.~- Szép leány, ugye? - kérdé Tóthné.~-
54 21| álmodik. A Somlyó hegyi leány állt elõtte, ugyanabban
55 21| eltakartak.~- Mi az? - kérdé a leány haloványan, ijedten tekingetve
56 21| hozzálépett vakmerõen. A leány mintegy ösztönszerûen egy
57 21| hogy a róka ne lássa. A leány észre sem vette a látvány
58 21| összeért. Feri érezte a leány hajának illatát, a Mari
59 23| nagyon félek! - rebegte a leány, és a foga és megvacogott. -
60 23| Hova megyünk? - kérdezte a leány elhalón. - Mi lesz velem?~-
61 24| Becstelen! - sziszegte a leány megvetõ hangon. - Nem félek
62 24| félek magától. Én amerikai leány vagyok. Velem nem olyan
63 24| ilyen, de hogy egy szerelmes leány szerelmét gyökerestül fújja
64 24| egy más vidéken egy másik leány iránt tetteti a nagy, az
65 24| nem állítom, hiszen sok leány tetszett már nekem, de szeretni
66 24| szerelem! - kacagott fel a leány keserûen.~- Az utolsó fegyverem,
67 24| veszteg maradnia - mondá a leány szigorúan, és most már,
68 24| Nincs hangom - dadogta a leány reszketve. - Mit csinál?~-
69 25| otthon, s miután nem jött a leány, nagy nyugtalanságában utána
70 25| Ej, ha nem kellett neki a leány, akkor nem csinálja meg
71 25| de ne csaljuk magunkat, a leány vásári portéka, és most
72 25| mindjárt leszalad az ára?~- A leány nem oka. Valóságosan tõrbe
73 25| Eddig, ugye, tönkrement a leány becsülete, de még megvan
74 25| modorában -, azt, hogy a leány értéke alászáll ilyenkor
75 25| egyén megfelelõ parti volt a leány számára már azelõtt is.
76 25| nem volt megfelelõ, mert a leány nagyobb értékû kérõkre tartott
77 25| Ott logikus csak, ahol a leány a régi igényei szerint is
78 25| mármost az az állítás, hogy a leány az illetõ kezén még a régi
79 25| érvelt Tóth Mihály -, hogy a leány értékcsökkenése még sincs
80 26| vele megelégedve. A bohó leány, tetszik tudni, milyenek
81 26| virágcserepek mögött, nem egy leány sóhajtott, s elmerengett
82 26| világ. És van benne elég leány. Szebbnél szebbek, édesebbek.
|