Fejezet
1 1 | a polgármester leányába, Velkovics Rozáliába volt szerelmes (
2 1 | pengéje idefénylik azért.~Ami Velkovics Rozáliát illeti, még az
3 1 | Várjunk még. Ne siess, Velkovics, ne okoskodj! Ha Noszty
4 1 | Nosztyakból. Nagy dolog az, Velkovics, édes uram, gondold meg
5 1 | mondogatott oda az ellenzéknek.”~Velkovics uram azonban nem ezen a
6 1 | mindegy, a fõdolog, hogy Velkovics a Kozsehuba pártján állt.
7 1 | Kozsehuba pártján állt. Velkovics azonban a hangulatok embere,
8 1 | mikor még nem udvarolt Velkovics Rozáliának, egy ízben már
9 1 | gondoskodott róla, hogy Velkovics uram fülébe is eljussanak (
10 1 | olyan szelet csapott a szép Velkovics Rózsika körül, hogy a világ
11 3 | háztûznézésfélét látszott jelenteni. A Velkovics házban egész éjjel tisztogattak,
12 3 | hadnagy jött a helyére. Velkovics Rozália sírt, ahol nem látták,
13 3 | a hitelezõk.) Némelykor Velkovics Rozáliának is hozott valami
14 4 | Nini, elfelejtetted már Velkovics Rozáliát?~- Az csak akkor
15 10| már vele megborotválni. A Velkovics Rozália esetét bizonyosan
16 11| egy jó barátja kedvéért. Velkovics Gyurinak hívták a barátját,
17 11| szomszédok voltak és komák. A Velkovics uram szűcsműhelye egy házban
18 11| állapodtak meg kölcsönösen, hogy Velkovics koma döntse el, mi legyen
19 11| terjed a városkában, hogy Velkovics uram vagy Tóth uram fölött
20 11| nevezték ki hadnagynak, Velkovics Gyuri pedig orvosnövendék
21 11| kanalat meg a varrótût örökre Velkovics Dávid uram is (Velkovicsné
22 11| volt, mikor kikötött, s Velkovics Gyuri ott állott velök szemtõl
23 11| Hagyjatok békét - vigyorgott Velkovics, az asztalra csapva a tenyerével -,
24 11| eressz be hamar! - sürgeté Velkovics még mindig nevetve.~- Nem,
25 11| pipamodellekkel megrakott asztalnál, Velkovics Gyuri a következõkben beszélte
26 11| felelte Heller anyó -, valami Velkovics György nevû lump diák.”~-
27 11| mindezeket eltitkolni elõttem?~Velkovics Gyuri hamiskásan mosolygott.~-
28 11| okoskodol? - bosszankodott Velkovics. - Elrontod az embernek
29 11| tarisznya üres talál majd lenni.~Velkovics vidáman vont vállat.~- Eb
30 11| elégetem, oly igazán, amint Velkovics Györgynek hívnak. Add idébb
31 11| Stadt Frankfurtba szálltak. Velkovics már teljesen otthon volt
32 11| Zsuzsa kisasszonyban is, mert Velkovics Gyuri egy nap kijelentette,
33 11| mikor végre megnyilatkozott Velkovics Gyuri egy unalmas, esõs
34 11| kifogásom van a személy ellen.~Velkovics Gyuriban elhûlt a vér.~-
35 11| mulatozva a két asszonyka. Velkovics olyasfélét emlegetett, hogy
36 11| nem maradok itt tovább.~Velkovics tehát érzékenyen elbúcsúzott
37 11| hazamentek Pozsonyba, ahol Velkovics csakugyan megszerezte a
38 11| Újabb három év múlva, miután Velkovics a forradalomban tönkrement,
39 11| Kamatok kamatja következik.”~Velkovics e második küldeménnyel visszavásárolta
40 11| nélkülözheti hosszan a fõnököt. Velkovics (akivel most rendbe hozta
41 11| lenni, váltig sopánkodva Velkovics elõtt:~- Ej, ej, sógor,
42 11| kire?~- Add el - javasolta Velkovics.~Azokkal a méltatlankodó
43 11| borult erre a szóra, de Velkovics is meg volt illetõdve, s
44 11| kezelhetem a szõlõmet is.~Velkovics mosolygott; elgondolta,
45 13| Tóth Mari beszélgetett, Velkovics Rozália volt, az õ egykori
46 13| menyasszonya Trencsénbõl.~Velkovics Rozália! Álom-e vagy valóság?
47 13| Hiszen mit keresne itt Velkovics Rozália? És hogyan eredhetne
48 13| rejtély: hogy toppant ide Velkovics Rozália? A pokol lökte-e
49 13| épített?~De hátha mégsem volt Velkovics Rozália? Hátha csak hasonlított
50 14| Biz az pedig valóságosan Velkovics Rozália volt, és nincs benne
51 14| volt, hiszen tudjuk, hogy Velkovics György uram és családja
52 14| uniformis imponál - pirított rá Velkovics.~- Célzás akar ez lenni? -
53 14| szélhámos volt - pattogott Velkovics. - Kompromittálta a leányunkat. ~-
54 14| jó nyelved van - mondja Velkovics úr megsértõdve, deres haját
55 14| Sehol se voltunk - felelte Velkovics mogorván.~- Jele, hogy semmi
56 14| íme, megjelenik helyette Velkovics Róza.~Halotti sápadtság
57 14| mégis õ ismerte fel elõbb Velkovics kisasszonyt, s megrémülve,
58 14| pénzügyigazgatónál. Az atyus (ti. Velkovics úr) abban a képzeletben,
59 15| rendőrség van. Ezt a nézetet Velkovics polgármester úr is osztotta,
60 15| valami igaz - dünnyögte Velkovics György.) Másodszor: hibás
61 15| vagyok én is - verte a mellét Velkovics, a sok biztató szótól átmelegedve. -
62 15| körül, minélfogva úgy aludt Velkovics uram a kiállott utazás fáradalmaitól
63 15| története nincs, hacsak a Velkovics úr különös álmát nem vesszük,
64 15| kakasokét - elkukorékolta magát. Velkovics fölébredt erre, s polgármesteri
65 15| Patkóról? - rohanta meg Velkovics.~- Mindent.~- Vagyis?~-
66 15| gyámoltalanságot! - kiáltott fel Velkovics.~- Nem lehetett elfogni -
67 15| lehetett? - szörnyûködött Velkovics. - No, azt szeretném én
68 15| gazdát, legkiváltképpen Velkovics Róza -, mégiscsak érdekes
69 15| Nincsen tovább.~- Kár - mondta Velkovics -, legalább fölkavarta egy
70 15| régen néma lennél - szavalta Velkovics úr nagy pátosszal.~- Látod,
71 15| Gyurka?~- Meglehet - nevetett Velkovics -, ti ördöngös amerikaiak,
72 21| eddig tekintetbe, pedig a Velkovics Rozália megjelenése a somlyói
73 22| írta, hogy a megboldogult Velkovics nagy rendetlenségben hagyta
74 23| ügy, Isten nyugosztalja Velkovics sógort, értett egy várost
75 24| hogy az unokatestvéremrõl, Velkovics Rozáliáról beszélünk.~-
76 24| foglalkoztunk, ott láttam Velkovics Rózát is, ott beszélgetett
|