Fejezet

1001 12 |         terebesedik a körme alatt.~Látván, hogy nem érti meg a vadász, kedélyesen
1002 12 |                     s késznek ajánlkozott, hogy megvárja a foglyok elkészülését;
1003 12 |            tekintetében. Elmondta ugyanis, hogy a szõlõtelepnek mai szürete
1004 12 |                    egyesülésben keresendõ. Hogy azt mondja, minden ember
1005 12 |                   egybegyûlt sokadalomnak, hogy kiváló személyiség érkezik,
1006 13 |                  kulcs némely zárhoz.~Íme, hogy világosodik meg a láthatár!
1007 13 |               leányt a kishitűség emészti, hogy a vagyonáért kapkodnak utána,
1008 13 |                    ez volna ám jó alkalom, hogy a marcangoló kételyedet
1009 13 |               irigy tekintetét. Szerencse, hogy ő nem látott be a koponyájokba,
1010 13 |                  megfigyelés nyomódott be, hogy íme, egy szakácsné, akinek
1011 13 |                 hordót veszik pártfogásba, hogy csapra üssék, mások az öreghez
1012 13 |                    ebugatta. No, az derék, hogy mégis eljött.~Répásiné asszonyom (
1013 13 |                tudd meg, oktalan teremtés, hogy Répási János nem lévén a
1014 13 |                     az mégis szemtelenség. Hogy jut ahhoz Brozik uram, hogy
1015 13 |                Hogy jut ahhoz Brozik uram, hogy viszi a maga leányaihoz,
1016 13 |                volna magával az illedelem, hogy nekem vagy az én Katámnak
1017 13 |                    táncost hoztam nektek.” Hogy ki nem ég a szeme! Hiszen
1018 13 |            vadásztól:~- Mit kell meghúzni, hogy elsüljön?~Noszty megmutatta
1019 13 |                 Macskás Terka kívánságára, hogy egy kis szőlőt ehetnék,
1020 13 |                 vállára hajlítván a fejét, hogy a női nyak illatától megmámorosodjék,
1021 13 |               tikos helyekre is, ráfogván, hogy a tűz odább harapózott -
1022 13 |             csoportjához, mint az uraknál, hogy meghajtsa magát a kiszemelt
1023 13 |                 int egyik-másik a kezével, hogy egy se tetszik neki. A menyecskének
1024 13 |                    csoda, mert igaz ugyan, hogy a szép arc nagy segítség
1025 13 |              bolondság, mert még elárulja, hogy nem mesterlegény). De Mari
1026 13 |              elereszti, persze csak azért, hogy aztán elfogja, negédesen
1027 13 |          röstelkezni látszott, úgy érezte, hogy egy kicsit továbbment egy
1028 13 |                   a gondolatát hangosan.~- Hogy nem a magáé - csodálkozott
1029 13 |            harapott, és nagy zavarba jött, hogy most majdnem elárulta magát
1030 13 |            legyezte magát.~- Hanem?~- Úgy, hogy én csak szegény szobaleány
1031 13 |                 lát? Csak nem hiszi talán, hogy ez akkor azt mérlegeli,
1032 13 |               menjen! Talán mézeskalácsos, hogy olyan pazarul bánik a mézes
1033 13 |                    és fölkereste a szabót, hogy engedje át a pónit egy,
1034 13 |                idejövet, mely kettérepedt, hogy helyet engedjen egy vadrózsának,
1035 13 |               teríté le a sárba, hölgy egy hogy száraz lábbal léphessen
1036 13 |                  jelezte az ifjúság elõtt, hogy béreseik vannak odahaza,
1037 13 |                    azt mondta a vadásznak, hogy õ csak cseléd.~- Ejnye,
1038 13 |                 tisztelõje a boritalnak. - Hogy mer ide tolakodni, rangbeli
1039 13 |                    Nem látják kegyelmetek, hogy milyen harmatos fehér keze
1040 13 |                 volt festve, és jól tudta, hogy mit ér a látszat. - Bizonyosan
1041 13 |                    a tömegek közé. Érezte, hogy a Voglányban kifõzött terv
1042 13 |             mérgeket.~Már szinte megijedt, hogy többet adott be belõlük,
1043 13 |             táncosát azzal a vallomásával, hogy szobaleány. „Mindegy - sugdosta
1044 13 |              ostobaság. Azt értem el vele, hogy most itthagyott a gavallérom
1045 13 |               Megint elkezdte fejét törni, hogy honnan olyan ismerõs neki
1046 13 |                  már várta. Várta, anélkül hogy tudná, hogy várja.~Feri
1047 13 |                 Várta, anélkül hogy tudná, hogy várja.~Feri hidegen, közömbösen
1048 13 |                    vadász szemlét tartani, hogy táncosnét válasszon közülök,
1049 13 |             gondolatokba mélyedve, anélkül hogy észrevette volna, csak mikor
1050 13 |               gavalléros gondolata támadt, hogy miután a banda éppen a fa
1051 13 |                  prímás orrára esett, úgy, hogy abból legott megeredt a
1052 13 |                   csak fokozódott azáltal, hogy a szerencsétlen hegedû éppen
1053 13 |          igyekezvén az elkeseredett Rupit, hogy így, amúgy, hiszen Kolotnoki
1054 13 |               hajított le, ki tehet arról, hogy rossz helyre esett, hiszen
1055 13 |                   összeg, ha meggondoljuk, hogy az utolsó stradiváriuszok
1056 13 |                      Még nem is kérdeztem, hogy hívják - kérdé Noszty.~-
1057 13 |                   Juliskának?~- Nem.~- Hát hogy?~- Klárának.~- Klára szép
1058 13 |                kíváncsi.~- Arra gondoltam, hogy ha talán egyszer kedvem
1059 13 |                szomorú még gondolatnak is, hogy sohase lássam többet...
1060 13 |                mondhatom meg, éppen azért, hogy ne írhasson... nem akarom.~-
1061 13 |                annyira kicsordultak volna, hogy a lábába is jutott, vad
1062 13 |                Noszty dühösen fordult meg, hogy megfenyítse, aki vele komázni
1063 13 |                 Brozikot, s eszébe jutván, hogy hol van, egy mély sóhajjal
1064 13 |                csak azt húzta a cigány is, hogy feltűnő jelenetté kezdett
1065 13 |               kezét. - No, hát mondja már, hogy mit mond, mit olvasott ki?~-
1066 13 |                    mit olvasott ki?~- Azt, hogy maga bolondot űz belőlem -
1067 13 |                 mosollyal, amely elárulta, hogy maga se hiszi, amit mondott.~
1068 13 |                   vette a flótás mondását, hogy ők nem urak, s hangulatot
1069 13 |                    rendezők közt amellett, hogy ezt meg kell torolni, a
1070 13 |                  meg kell a flótást verni, hogy lepedőben vigyék haza, ezt
1071 13 |                    csak arra nézve voltak, hogy most lazsnakolják-e el a
1072 13 |                    be kellene bizonyítani, hogy urak vagyunk, ez pedig akként
1073 13 |                  ha híre menne a városban, hogy négyest is táncoltak a szüreten.~
1074 13 |                   szegény mesterlegénynek, hogy a fejét megrakná műveltséggel,
1075 13 |              holtig kevélyen emlegethetné, hogy valamikor négyest táncoltak
1076 13 |                    tapogatózás nem árthat, hogy ki tud, ki nem tud, s hány
1077 13 |                 futótűz, terjedt el a hír, hogy négyes készül, ami csodálatosan
1078 13 |                   elbocsátván táncosnéját, hogy a négyeshez majd visszatér,
1079 13 |            fölkereste idősb Brozik uramat, hogy valami ennivalót kerítsen
1080 13 |                    kellett, csak jeleznie, hogy éhes.~Ha eddig senki se
1081 13 |                   egyszerre!~Világos volt, hogy futnia kell innen, nehogy
1082 13 |                    bizonyos. Nagy szégyen, hogy megszökött, de legalább
1083 13 |                   magyarázni, de ha kisül, hogy ki õ, hitvány partivadászattá
1084 13 |                   a hullámzó embertömegbe, hogy észrevétlenül a puskájáig
1085 13 |               elõreláthatólag közbelépnek, hogy ne menjen; elõbb jelenet
1086 13 |                tehát arra határozta magát, hogy otthagyja vadászkészségét,
1087 13 |                láttávolon lépett ki onnan, hogy a völgy pázsitján kanyargó
1088 13 |               jobban izgatta az a rejtély: hogy toppant ide Velkovics Rozália?
1089 13 |                magából, vagy az ég küldte, hogy egyetlen húzással elrontsa
1090 14 |                   benne semmi ördöngösség, hogy ő volt, hiszen tudjuk, hogy
1091 14 |                hogy ő volt, hiszen tudjuk, hogy Velkovics György uram és
1092 14 |                    más közönséges vidéken, hogy Velkovicsék tengeri fürdőre
1093 14 |                     Van bezzeg találgatás, hogy hova, miféle szüretre mentek
1094 14 |                 Rózát illetőleg. „Istenem, hogy megnőtt ez a gyermek! De
1095 14 |                    a hajaddal, lelkecském, hogy olyan fényes, mint az acél?”~
1096 14 |                 teszem föl.~Róza, sejtvén, hogy róla lesz szó, eltávozott,
1097 14 |                    elbeszélte Velkovicsné, hogy a Gyuri csípõs mondása voltaképpen
1098 14 |                    a leányunkat. ~- Lehet, hogy az volt, de elõkelõ családból
1099 14 |                Velkovics mogorván.~- Jele, hogy semmi bajotok nincs - szólt
1100 14 |                    mert az volt a szokása, hogy ha a mérgét nem sikerült
1101 14 |               ember, ahogy lehet.~- No, és hogy védekezik? - kérdé Tóthné.~-
1102 14 |                  mintegy cáfolatául annak, hogy vérszegény - képes vagy
1103 14 |                 megfontolatlan szavaiddal, hogy elõször a katonatisztekkel
1104 14 |                éppen a kunyhójába tartott, hogy a taplókészletébõl vegyen
1105 14 |                   már csodálkozni kezdett, hogy hova mehetett Mari ilyen
1106 14 |                  szepegés nélkül gondolta, hogy tán könnyelmûség volt õtõle
1107 14 |                    kiáltott fel élénken. - Hogy jössz te ide? Jaj, hogy
1108 14 |                    Hogy jössz te ide? Jaj, hogy rám ijesztettél!~De még
1109 14 |                 jelenet volt. Róza érezte, hogy rosszkor jött. Mari pedig
1110 14 |                   lehangoltsággal kérdé:~- Hogy jössz te ide?~- A kutya
1111 14 |              hagynál, szívem, mert mondom, hogy mindjárt jön a táncosom.~-
1112 14 |       méltatlankodva. - Mari, Mari, félek, hogy te most nem jársz igaz úton.~-
1113 14 |              szaggatottan -, hiszen látod, hogy álruhában vagyok... szobalányszerepben...
1114 14 |                 kisasszonyt, s megrémülve, hogy minden fel van fedezve,
1115 14 |                    minden fel van fedezve, hogy talán itt van az egész család,
1116 14 |                   töredelmesen bevallotta, hogy kénytelen volt Mari kisasszonynak
1117 14 |                 Mindenáron a fejébe vette, hogy erre a mulatságra, ahol
1118 14 |                    a sorba a leányok közé, hogy vajon viszik-e táncba a
1119 14 |               úrnõjének azt a rögeszméjét, hogy õ rút, akit csak a hozományáért
1120 14 |                kívánta volna az illedelem, hogy Klára ellentmondjon, de
1121 14 |               leányasszony tehát, ahelyett hogy mindent látó éles szemeivel
1122 14 |            párolgott el. Sõt miután látta, hogy nagyon meg van ijedve, megszánta.~-
1123 14 |                    Róza. - Ugye, mégis jó, hogy eljöttem, s figyelmeztetlek
1124 14 |                   Egy kis hiúság az egész, hogy õneki jutott eszébe, hol
1125 14 |                  látszik, nem akarta Mari, hogy lássam a táncosát - fûzte
1126 14 |           idomtalan tökfilkó, és restelli, hogy ott legyek? Pedig mégis
1127 14 |               Venéciában feküdtem, láttam, hogy ott a macska nyakára, hatósági
1128 14 |             parancsból csöngettyût kötnek, hogy a Szent Márkus téren levõ
1129 14 |                     itten pedig úgy látom, hogy a galambok kötnek a nyakukra
1130 14 |                   ezek a Balánczi leányok, hogy figyelmeztessék a macskákat: „
1131 14 |                   közömbös, aki kimutatja, hogy a portéka nem bír rá ingerrel.
1132 14 |         sivalkodnak ugyan, teszik magukat, hogy haragusznak, s gyakran hallani
1133 14 |            napközben, az rosszul mulatott.~Hogy a négyes még mindig össze
1134 14 |               kiszorítani még néhány párt, hogy valami formája legyen (mert
1135 14 |                  más, csak a Mari párja.~- Hogy hívják a táncosát? - kérdezte
1136 14 |                 Egy ember mégsem gombostû, hogy nyom nélkül tudjon elveszni.~
1137 14 |                    figyelme se ugrotta át. Hogy elszomorodott - mondták. -
1138 14 |                csinos egy jószág.~Érezvén, hogy célpontja a nyilaknak, szeretett
1139 14 |                   percben (ámbár érthetni, hogy bosszantó az ilyesmi), de
1140 14 |                   azért is veszteg maradt, hogy közönyt mutathasson.~A négyes
1141 14 |                  eltûnése. Az a körülmény, hogy a puskája, tarisznyája ott
1142 14 |                 közepette, olyan hangosan, hogy Mari is meghallotta:~- Nini,
1143 14 |           rábukkant. Persze, no persze. De hogy is lehetett csak egy pillanatig
1144 14 |                idõközben, akitõl megijedt, hogy felismeri, uccu hát, vesd
1145 14 |               Villámként terjedt el a hír, hogy Patkó volt, a híres betyár,
1146 14 |                 lovon hét patkót? Érdekes, hogy a hét patkóból most csak
1147 14 |          sopánkodtak, kivált az asszonyok, hogy nem nézték meg behatóbban,
1148 14 |                   határozatot érlelni meg, hogy szolgáltassák át a rendõrségnek,
1149 14 |               behatóan tárgyaltatott, úgy, hogy a tekintetes fõkapitány
1150 14 |                  Jánostól) Brozik uramnak, hogy miután egy elhalaszthatatlan
1151 14 |                   neki kávéskanállal, úgy, hogy volt benne sajnálkozás is,
1152 14 |                     Tudja-e, leányasszony, hogy ki volt a drágalátos gavallérja,
1153 14 |                Olyan az, mint a Szentírás, hogy õ volt. Többen felismerték,
1154 14 |                 Hiszen én is hibás vagyok, hogy jobban nem tartom pórázon.
1155 14 |                 tartom pórázon. De még jó, hogy le nem ütötte valahol azokon
1156 14 |               hajszál híja, szentséges ég, hogy most én nem vagyok özvegyasszony!~
1157 14 |                elkezdett keservesen sírni, hogy szinte a muzsikát is túlharsogta,
1158 14 |                  érzett eleinte, csak azt, hogy a szülõföld szalad velök,
1159 14 |               mikor a szemeit felnyitotta, hogy Rozália tartja a karjai
1160 14 |                     amit buzgalmában Róza, hogy az elájulás katonadolog.~
1161 14 |            félelmetesek; úgy rémlett neki, hogy ezek a szemek addig villámlanak,
1162 14 |                   a rettenetes felfedezés, hogy a táncosa rabló volt, hogy
1163 14 |                 hogy a táncosa rabló volt, hogy egy gyilkos tartotta karjaiban.
1164 14 |                   óra emlékein. Nem csoda, hogy az érzéseknek ebben az összeütközésében
1165 14 |                 egy akasztást, ahol kisül, hogy az õ férje a hóhér, mire
1166 14 |               szinte csodálkozni látszott, hogy õ még életben van, holott
1167 14 |                  Amint annyira helyrejött, hogy elindulhattak, Róza a kezénél
1168 14 |                  és vegyük az egészet úgy, hogy egy bohókás álom volt.~Szó
1169 14 |          történeteket mondott el útközben, hogy Marit szórakoztassa, s gondolatait
1170 14 |           Mindamellett nem akart tágítani, hogy szétbeszélje, összehordott
1171 14 |                fogja nevettetni. Elmondta, hogy ebéden voltak a múlt tavaszon
1172 14 |                   úr) abban a képzeletben, hogy otthon van, egyszer csak
1173 14 |                   a papa is, mikor rájött, hogy nem õ a házigazda.~Mari
1174 14 |                   Róza, aki elemében volt, hogy a kellemetlen helyzetben
1175 14 |                tudat ijesztette meg Marit, hogy veszett.~- Mirõl tudtátok,
1176 14 |                 veszett.~- Mirõl tudtátok, hogy veszett? - faggatta õket
1177 14 |                   egy jó félórája zsémbel, hogy mind elpang a kávéhoz való
1178 15 |                mind jól informált emberek, hogy az istentelen Patkó hír
1179 15 |              melynek kapcsán kijelentette, hogy ő egy világért se marad
1180 15 |                 hiszen elég sokan vagyunk, hogy egy ember ne tudjon velünk
1181 15 |                    de úgy vettem a dolgot, hogy magát aludni hagyjuk.~-
1182 15 |                  Hm. Jó. De honnan veszed, hogy Patkó egyedül van? Miért
1183 15 |                   itt az egész bandája? És hogy puskája sincs Patkónak?~-
1184 15 |                magát Róza.~- Ó, te macska! Hogy képzeled te Patkót? Bizonyosan
1185 15 |                  mit szólna ahhoz a világ, hogy a trencséni polgármester
1186 15 |                     hibás dolog azt hinni; hogy Pápán rendõrség van, vagy
1187 15 |               Harmadszor: úgy áll a dolog, hogy ha Patkó csakugyan itt van
1188 15 |                 megtud, azt is észreveszi, hogy a városba szöktök elõle,
1189 15 |                  Azért hát szó sincs róla, hogy eleresszelek...~- Hiszen
1190 15 |                   asszony aggódó hangon -, hogy nappalra mindig idejönnénk,
1191 15 |              Zsuzsanna! Hát nem hallottad, hogy lepuffantanának az úton?~-
1192 15 |                    ránk itthon? Valószínû, hogy Patkó ránk se gondol, és
1193 15 |                  kevésbé, mert azt hallja, hogy vendégek vannak, meg azért,
1194 15 |                     meg azért, mert tudja, hogy egy szõlõbeli nyaralóban
1195 15 |                  nincsen értékes holmi, és hogy a jómódú ember se hord magával
1196 15 |                   szüretre. De tegyük fel, hogy betör, nos, hát itthagyja
1197 15 |               pedig arra való tekintettel, hogy Mari nagyon halovány, megnyugtatása
1198 15 |        vendéglõssel.~- És?~- Azt beszélte, hogy csakugyan ott volt az iparos
1199 15 |                 miért jutott abba a hírbe, hogy Patkó. Akarva, nem akarva,
1200 15 |                 nyomban beszédessé lett.~- Hogy azt mondják, ott volt a
1201 15 |                leányba bolondult bele.~Jó, hogy most senki se figyelt Marira,
1202 15 |            szívecském?~- Megijedtem, mama, hogy egy csont akadt meg a nyeldeklõmben.~-
1203 15 |                    De itt az volt az eset, hogy az elszökött táncos a puskáját
1204 15 |         élesztéséhez és ahhoz az ötlethez, hogy az ismeretlen nem lehetett
1205 15 |       elhatározással szaladt be a városba, hogy még visszatér, kiküldte
1206 15 |            elutazott.~- Nem tudja a bácsi, hogy hívták?~- Valami Fitos vagy
1207 15 |                    magát a vendéglapra, és hogy igen csinos, kellemetes
1208 15 |                 aztán mit tud még a bácsi, hogy van tovább?~- Nincsen tovább.~-
1209 15 |                     Kár az egész Patkóért, hogy így összezsugorodott az
1210 15 |                eset.~- Mindjárt gondoltam, hogy pletyka lesz - botránkozott
1211 15 |            Velkovicsné. - Nemhiába mondom, hogy az Isten rosszul teremtette
1212 15 |                   búzakalászba a szemeket, hogy ennyi és annyi jut egy-egy
1213 15 |                   meggondolnák az emberek, hogy mit beszélnek, s nem pazarolnák
1214 15 |                    nap fõeseménye az lett, hogy nem hozott élesztõt, s most
1215 15 |                     és elõre látható volt, hogy bizalmas közlésekre fog
1216 15 |                    csak még nem jól. Igaz, hogy még csak botorkált, de már
1217 15 |                  nem.~- Arról gondolkozom, hogy ki lehetett az a te táncosod.
1218 15 |                    magára húzza a paplant, hogy csak a szája meg a szeme
1219 15 |                takaratlan -, noha. Kisült, hogy nem az volt akinek mondták,
1220 15 |                    volt akinek mondták, de hogy is lehetett volna az?~-
1221 15 |                 Vagyis azt akarod mondani, hogy becsületes kinézése volt.~-
1222 15 |                    sustorgott odaát, jele, hogy Mari nyugtalanul mozdult
1223 15 |                 bordában szõtték.~- Vagyis hogy te olyan vagy.~- Természetesen,
1224 15 |                    mégis örökké szomjazom, hogy bárcsak láthatnám.~- És
1225 15 |                   elmondani. Mintha azzal, hogy nem szólok róla, magamnak
1226 15 |                   Kivált mióta azt hiszem, hogy te is titkolsz valakit.
1227 15 |                csak ismernéd.~- No, látod, hogy tudod, s elõttem mégis eltitkoltad
1228 15 |                   csevegtek a két alakról, hogy egy-egy áruló szó a Mari
1229 15 |          elõfordult, kivált a regényekben, hogy az úrileány beleszeret egy
1230 15 |                  nevetni kellett, mint pl. hogy a Róza hadnagya olyan szépen
1231 15 |                    kezdelek már megérteni, hogy téged a füstölt orr vonz.
1232 15 |             elzárni az utat a vadász elõl, hogy közeledhessék? Bizony, csúf
1233 15 |                   kegyetlenség volt. Pedig hogy rimánkodott a szegény vadász -
1234 15 |                    sem, ha megengedi neki, hogy legalább valamely álnévre
1235 15 |                 magáért a mulatságért kár.~Hogy ezek a kérdések bolygatják
1236 15 |               figyelmét egy-két nap múlva, hogy sokat sugdos Klárával, s
1237 15 |                városban, könnyû kitalálni, hogy egyúttal bizonyos nyomozásokat
1238 15 |                    csak annyit tudott meg, hogy a vadász egy-egy forint
1239 15 |                mindamellett feltûnt nekik, hogy Mari búslakodó, s arcába
1240 15 |               ugrál odakünn, mint azelõtt, hogy az egész ház víg volt a
1241 15 |             sóhajában. Csak azt nem tudni, hogy mirõl.~Az öregek szintén
1242 15 |               egyszersmind azt is jelenti, hogy a gépet olyan helyre kell
1243 15 |          mindenkinek, akivel szóba állott, hogy Mari nagy változáson ment
1244 15 |                    mint egy bárány (félek, hogy ez valami rosszat jelent),
1245 15 |                 valami rosszat jelent), és hogy olyan szomorú, mint egy
1246 15 |               liliom.~A doktor azt mondta, hogy a szomorúság ellen nem tud
1247 15 |                   találta a dolog nyitját, hogy a kisasszony nyilván megijedt
1248 15 |                   volt a doktorné gyanúja, hogy szemtõl jött Marira a baj,
1249 16 |          beleszorult, mely arra ösztökéli, hogy minden egyes tényből kihúzza
1250 16 |                      de nem vagyok bolond, hogy annyit adjak (szőtte tovább
1251 16 |       Kopereczkyhez fordult, hangoztatván, hogy a vármegye becsülete és
1252 16 |                       Tekintettel azonban, hogy a mű napjainkig terjed,
1253 16 |                     Azt akarja ön mondani, hogy én is benne leszek. Hát
1254 16 |               istenem, arra semmi kilátás, hogy méltóságod megbukjék.~-
1255 16 |              Higgye meg a méltóságos báró, hogy túl fog engem élni a főispáni
1256 16 |             tízszer is eljönnek naponként, hogy egyes szavakat kibetűzzek
1257 16 |                    pénz, s arra gondoltam, hogy talán leíratom az ön felügyelete
1258 16 |             sarokba szoríttatván, belátta, hogy engednie kell az összegre
1259 16 |                    Hiszen az a megjegyzés, hogy „erre mindjárt gondolt”,
1260 16 |                    Azt tételezte föl róla, hogy nincsen ötszáz forintja?
1261 16 |              gondol, az isten szerelméért, hogy itt, ahol fõispán vagyok,
1262 16 |             szavaznak másra. Vegyük ehhez, hogy az ellenfele Kaby Jóska...~-
1263 16 |                      Ugyan mivel?~- Azzal, hogy õ tudja a legszebben énekelni
1264 16 |                 megint. Hányadszor mondom, hogy mikor hívatlak, akkor te
1265 16 |                      Egyelõre csak annyit, hogy eredj ki, és jöjj be kopogtatás
1266 16 |                méltóságod rám parancsolta, hogy szellem legyek, hát azt
1267 16 |                    legyek, hát azt hittem, hogy az üvegen keresztül is be
1268 16 |                     mert azért hívattalak, hogy ezt a derék tekintetes urat
1269 16 |               kérdezem tõled, barátocskám, hogy van-e háromszázötven forintunk?~
1270 16 |               azonban jobban meggondoljuk, hogy ez a pénz mintegy szubvenciószámba
1271 16 |    szubvenciószámba ment a helyi lapnak, s hogy õ (Kopereczky) azonfelül
1272 16 |                    úgy azt kell tartanunk, hogy Kopereczkynek elég magához
1273 16 |                  ezt olyan módon csinálta, hogy szinte úgy rémlett neki
1274 16 |                    Annyi azonban bizonyos, hogy rövid idõ alatt alaposan
1275 16 |            különben rakoncátlan vármegyét. Hogy mivel? Isten tudja. Éppolyan
1276 16 |                   vagy nem sikerül. Lehet, hogy Bontó vármegyét maga Bismarck
1277 16 |                 lenne, és nem tudnák róla, hogy írnok volt, mert hát azt
1278 16 |            látszanak.~Merem tehát mondani, hogy báró Kopereczky Izraelnek
1279 16 |                   Nem szenvedett kétséget, hogy Kopereczky a magyarosítás
1280 16 |                   és az se lehetett titok, hogy szolgabírónak Noszty Ferencet
1281 16 |            parasztkölykök, de nem mindegy, hogy ki parancsol Voglányban.~
1282 16 |              félmágnás. És fonák is volna, hogy hosszabb a mellény, mint
1283 16 |                   mellény, mint a dolmány, hogy a szolgabíró méltóságos
1284 16 |                 Hát úgy is vette mindenki, hogy az egész választás csak
1285 16 |              főispán mellett csoszogott -, hogy más győzhessen.~- Vajon?~-
1286 16 |                 bírt a vézna emberke, kár, hogy a hiányzó felső fogai miatt
1287 16 |                  Azt akarja bebizonyítani, hogy miért kell bizonyos dolgokat,
1288 16 |          bekövetkeznek. Mit érne az nekik, hogy húsz év múlva dicsérnék?
1289 16 |                  dicsérnék? Nekik az kell, hogy most dicsérjék. Ők az esti
1290 16 |                   Thiers-től) áttért arra, hogy ilyen körülmények között
1291 16 |                meresztette szemeit, várva, hogy õ nyilatkozzék.~- Jó, jó,
1292 16 |                 némi mûvészi pauza után -, hogy a régi magyar királyok még
1293 16 |                 mélyen tisztelt közgyûlés, hogy négy Béla nevû királyunk
1294 16 |                  való közbeszólás, s pláne hogy a fõispán totumfactja tette,
1295 16 |                   loholtak abban a hitben, hogy szeme fényükön az õrület
1296 16 |             Némelyek félénken húzódtak el, hogy hátha megveszett, és harapni
1297 16 |              Valami borzasztót mondhatott, hogy úgy ütötte le, mint a bikát
1298 16 |                   világosan látszik ebbõl, hogy õ is õrült.~Klementy azonban
1299 16 |                  azzal szoktak dicsekedni, hogy valamelyik õsük valamelyik
1300 16 |                   keresztvízre tartotta, s hogy akkor adósodtak el.~- És
1301 16 |                figyelmeztette Kopereczkyt, hogy teremtsen csöndet, hátha
1302 16 |                   fülbõl fülbe szivárgott, hogy semmi nevezetes se történt,
1303 16 |          kettészelnék a testét. Nem csoda, hogy a szegény tiszteletes annyira
1304 16 |                   alakhoz intézte szavait, hogy bevádolja a barbár magyarokat.
1305 16 |                értesíti a szuperintendens, hogy a fél tizenkét órai vonattal
1306 16 |                   nagy megtiszteltetésnek, hogy vendégül fogadhatja, legott
1307 16 |                  otthon semmit sem tudnak, hogy hozzálássanak az ebédfõzéshez!
1308 16 |                 azonban gondoskodott róla, hogy az elnökséget figyelmeztesse
1309 16 |               püspök elé.~- Nem is tudtam, hogy ma ide érkezik a püspök -
1310 16 |             Bontóváron), aki kijelentette, hogy inkább a Gyík hullámaiba
1311 16 |          visszajöttek, elégedetlen arccal, hogy a püspök lekésett a vonatról.~
1312 16 |                    kemény, ropogós hangon, hogy szinte az ódon falak is
1313 16 |                    kimondom a határozatot, hogy egyhangúlag el van fogadva.~
1314 16 |                    hamis alapon mondta ki, hogy senki sem beszélt a Liszy
1315 16 |                   az ember vére, ha látja, hogy ilyesmi lehetséges. Önökre
1316 16 |      megszeppenéssel. - Mennyire sajnálom, hogy így történt, de honnan tudhattam
1317 16 |                 honnan tudhattam volna én, hogy ellene beszélt az igen tisztelt
1318 16 |                éktelen hahota támadt. Mit? Hogy tótul se tud? Ilyet mer
1319 16 |                  kalpagját magasra emelte, hogy szólni akar.~A kínos feszültség,
1320 16 |                tört ki erre. Jó szerencse, hogy immár nem karddal járnak
1321 16 |             mutatnak, amelyik azt rendeli, hogy nekem németül vagy tótul
1322 16 |                    olyat, mely azt mondja, hogy a határozat kimondása után
1323 16 |                Kaby”-t kiáltottak, tudván, hogy a fõispán ellen tesznek,
1324 16 |                    zöld fény lövellt ki -, hogy a többség Noszty Ferencet
1325 16 |               óhajtja, ezennel kijelentem, hogy Noszty Ferenc választatott
1326 16 |                  Némelyek eleibe futottak, hogy szép szóval meggyõzzék,
1327 16 |              fõispánnak arra a sürgönyére, hogy szolgabírónak választatott,
1328 16 |                   csak annyi pénze maradt, hogy a vasúti jegyet megválthatta.~
1329 16 |                    Milyen csodás véletlen, hogy éppen a voglányi járásban
1330 16 |             nyugodtan, míg kikel és megnõ, hogy széna legyen belõle. Szerencsés
1331 16 |             fõispán nagy patáliát csapott, hogy minek pusztították el a
1332 16 |                    is tisztogatás révén. - Hogy engedhetted azt, te mamlasz? (
1333 16 |         Bubenyiknek szólt.) Hát nem tudod, hogy az a pók nekem kedves állatom
1334 16 |              fölfalta, egyiket se engedte, hogy engem molesztáljon, és most
1335 16 |                   az egyhangúságot, amice, hogy az én hangom, akárhogy kieresztem
1336 16 |                   A fõ az, kérlek alássan, hogy megvagyok.~- Világos és
1337 16 |                  Azért sürgönyöztelek fel, hogy azonnal láss hozzá.~- Szívesen
1338 16 |           mondhatod, ha tarokkozni hívnak, hogy „nem tudok”. A tudatlan
1339 16 |                    csak én se ismerném! De hogy a szavamat ne felejtsem,
1340 16 |              kisasszonyok stammbuchjaiban, hogy melyek a kedvenc ételeid,
1341 16 |                 halálbüntetés terhe alatt, hogy e tekintetben nézetet nyilvánítson,
1342 16 |                  kamatra. Mert ne gondold, hogy engem szipolyozni fogsz.
1343 16 |                   azt hinnék, ha új volna, hogy csak most kezdesz úr lenni,
1344 16 |               annak a színének kell lenni, hogy folytatod. És arra fölséges
1345 16 |                    mert már hallhattad is, hogy én egy kicsit bolond vagyok.
1346 16 |                   nem hinnéd. Mondtam már, hogy holnap érkezik?~- Nem.~-
1347 16 |                     Arra akartalak inteni, hogy ne bízd el magadat az érzelmemben,
1348 16 |               találtad, úgy is csöppenhet, hogy a sógorhoz jössz egyszer
1349 16 |          kotorászott benne, s káromkodott, hogy nem találja. Felváltva szidta
1350 16 |                   a te eszed? Isten ments, hogy én tereád könyvet tukmáljak!
1351 16 |                  Egyet tanulj meg, lelkem, hogy patikából szeretni, könyvbõl
1352 16 |               közigazgatást? Hiszen tudod, hogy sohasem foglalkoztam ilyesmivel.~-
1353 16 |                 foglalkoztam ilyesmivel.~- Hogy honnan tanuld meg? Ej, hát
1354 16 |              kátyús az út, hát elrendeled, hogy csinálják meg. Ahol a lovad
1355 16 |                  vágatsz, gondoskodj róla, hogy ne legyen hozzá tanú, mert
1356 16 |                 mint a Bibliát, és kövesd, hogy hosszú életû légy ebben
1357 17 |                után annak anyját vette el, hogy együtt sirathassák az elköltözöttet.
1358 17 |               emelte csodálatos karrierje, hogy anyósból feleség tudott
1359 17 |               Pajzán nyelvek azt beszélik, hogy Károly Albert főherceg látogatása
1360 17 |                kíváncsiságra vezethető le, hogy ezt a világraszóló anyóst
1361 17 |                Erősen elhatározta magában, hogy az új hivatallal ő maga
1362 17 |                tehetne annyi pénzre szert, hogy egy mutatós négyest szerezhessen.
1363 17 |               emléke, melyet apjának tett, hogy sohase veszi többé igénybe
1364 17 |             megyebeli úriember mind tudja, hogy holnap kell jönni.~Hm, biz
1365 17 |              siettek volna a vizitszobába, hogy itt ne érje õket; de a jött
1366 17 |                   gyengülõ emlékezetemnek, hogy nem tudom, voltaképpen ki
1367 17 |             kedélyesen, mintegy nyitányul, hogy most fog élcet mondani -,
1368 17 |                  tovább is tettette magát, hogy haragszik, és el is kezdte
1369 17 |         ijesztettél, fickó, mert tudd meg, hogy magyar dohányt vágtam odabent
1370 17 |                  magát annak a szabálynak, hogy velem együtt szívja ki a
1371 17 |                   függ, kedves bátyámuram, hogy hány pipányit vágott fel?~-
1372 17 |                   eltartana.~- Attól függ, hogy milyen pipás vagy.~- Csak
1373 17 |               félórára jöttem, urambátyám, hogy magamat bemutassam.~- Bolond
1374 17 |                   mindenáron tudni akarom, hogy iszik, hogy kártyázik, és
1375 17 |                  tudni akarom, hogy iszik, hogy kártyázik, és hogy táncol.~-
1376 17 |                  iszik, hogy kártyázik, és hogy táncol.~- No, hát jól van -
1377 17 |                 kártyázhatunk is.~- Látom, hogy jól nevelt ember vagy, hékás,
1378 17 |                Hiszen nem vagyok én medve, hogy a bátyámuram mindenképpen
1379 17 |                  lesz a környékrõl holnap, hogy még a sánta ember lábai
1380 17 |                 nem teszed az én öregemen, hogy ilyenkor menj el a házból.~-
1381 17 |                  el a házból.~- Hát persze hogy nem megyek.~- No, ezt már
1382 17 |          béresszekeret és tizenkét bundát, hogy meg ne fagyjanak.~- Hol
1383 17 |                  bõbeszédû lett. Elmondta, hogy itt volt ennél az asztalnál,
1384 17 |                  Fruzina mamát arra kérte, hogy magyar ebédet fõzzön neki,
1385 17 |              tárgyhoz. Azt akarom mondani, hogy a pörkölt ízlett neki, a
1386 17 |                   ezelõtt hat esztendõvel, hogy a vízi vadászat idejére
1387 17 |                 hozattam Pestrõl, Bécsbõl, hogy az ötleteket megtanulva,
1388 17 |                   azon egy fia mosoly sem; hogy él, csak az ásításából és
1389 17 |                     Már-már kétségbeestem, hogy olyan kedélytelen, és semmivel
1390 17 |             kérdezte. Megmagyaráztam neki, hogy rendesen ide szoktam jegyezni
1391 17 |                  leckémbõl a slágvortokat, hogy a tanárokat bolonddá tegyem.”
1392 17 |                   és megint csak kacagott, hogy a ház is rengett, és a könnyei
1393 17 |                   kanapén, s kijelentette, hogy egész életében nem mulatott
1394 17 |            idõzését, s azzal búcsúzott el, hogy megint eljön hozzám, mihelyt
1395 17 |                    édes öcsém. Ne gondold, hogy én valami különös okos vagy
1396 17 |               lefeküdt, bocsánatot kérvén, hogy holnap mozgalmas nap vár
1397 17 |                    a tyúkokkal fekszik le, hogy a kakasokkal kelhessen,
1398 17 |                   felöltözködni s kimenni, hogy tájékozást szerezhess, hogy
1399 17 |                hogy tájékozást szerezhess, hogy ki az, és mit akar?~Az inas
1400 17 |                   házam? Hát ki vagyok én, hogy éjnek évadján rám merjen
1401 17 |                  apuska? Hát nem tudod te, hogy én antiszemita vagyok? Korbácsold
1402 17 |           házikóban.~- Mit bánom, akárkié. Hogy mer idejönni? Ilyenkor?
1403 17 |                     Hozzám?~- Hát úgy mer, hogy az anyja hirtelen nagyon
1404 17 |                  igen gyenge.~- Ki mondta, hogy borostyáncsöppeket vegyen?~-
1405 17 |                   a fejét kezdte vakarni.) Hogy az ördög vigye el az anyádat,
1406 17 |                   Azért mondod, imposztor, hogy te szeretnél lemenni a pincébe.
1407 17 |                    a szolgabírónak szólt), hogy ez a fickó valamit addig
1408 17 |                    csodálkozott az öreg. - Hogy én nem vagyok antiszemita?
1409 17 |                   Mert, látod, úgy van az, hogy én alapjában borzasztó antiszemita
1410 17 |                szorulnak, nem haragszom.~S hogy ím, így kivágta magát, erre
1411 17 |                 elmélkedvén párnái között, hogy milyen bolond ember ez az
1412 17 |                máglyatüzet gyújtottak meg, hogy a vendég cselédek melegedjenek
1413 17 |                  akármiért tette, elég az, hogy a Paszománt nevû patakot,
1414 17 |                kapott ma Fruzina mama, jó, hogy át nem lyukadt az arca vagy
1415 17 |                   Végre is ki tehet arról, hogy Fruzina néni télen született,
1416 17 |          töltelékek. Egy darabig elhiteti, hogy ez mind idom - de alapjában
1417 17 |           indítványt, ha fagy van odakünn, hogy: „ki a szabadba!” A vendégek
1418 17 |                gyönyörködött, midõn látja, hogy egy mellette elrohanó hölgy
1419 17 |            Odasietett, és kezét nyújtotta, hogy fölemelje. „Köszönöm” -
1420 17 |               azért estem el.~- Megengedi, hogy megigazítsam? Noszty Ferenc
1421 17 |                   Hiszen nem vak az ember, hogy a csillaghullást se vegye
1422 17 |                elnök -, inkább vegyük úgy, hogy a te nevedben igazítom fel
1423 17 |             kisasszony olyanformán érezte, hogy az urak gyors megérkezése
1424 17 |                   azzal se volt tisztában, hogy valóságos hasonlatosság-e
1425 17 |                   nyíl. Az volt a helyzet, hogy Tóthné a két ifjúra bízta
1426 17 |                  pedig azzal pajkoskodott, hogy meg akart tõlük szökni,
1427 17 |                   már elfáradtak, hagyták, hogy egy kicsit kifújja magát,
1428 17 |                   kicsit kifújja magát, és hogy õk egy kicsit udvarolhassanak.
1429 17 |                   Minden jel oda mutatott, hogy most is meg akar szökni,
1430 17 |                pedig nem bírt parancsolni, hogy ne kutasson, valahányszor
1431 17 |                   tudja, ha valakit keres, hogy bizonyosan keresi-e?~- A
1432 17 |                   mellett, s azt mondotta, hogy semmi szín alatt sem jön
1433 17 |                    Azért bízta ránk magát, hogy õrizzük.~- Akkor legalább
1434 17 |                      Az csak annak a jele, hogy nem nagyon találékonyak,
1435 17 |                    nagyon találékonyak, és hogy én meg már nagyon fáradt
1436 17 |                    lehetett.~- Hallotta-e, hogy nagy fõispáni bál lesz a
1437 17 |                mondotta Mari, pedig tudta, hogy egy fivére van.~- Dehogy.
1438 17 |              mentek is, csak azért tették, hogy megdobálják. Ámor ma letette
1439 17 |                    aztán, mikor azt hitte, hogy nem figyelik, õ is kihúzta
1440 17 |                  lógó muffból, s lehajolt, hogy golyóbist csináljon.~Lopva
1441 17 |                 mikor az az ötlete támadt, hogy odaállt a kövér Rajcsányiné
1442 17 |                   rémülten pillantott oda, hogy mi történt. Hát biz az szerencsésen
1443 17 |               szíve táján. Ki hitte volna, hogy olyan jól tud célozni.~Noszty
1444 17 |                   úgy elszomorodott ettõl, hogy bekísértette magát a két
1445 17 |                megterhelt lelkiismerettel, hogy megint több titka, több
1446 17 |            viháncoltak, bolondoztak. Igaz, hogy ismeretlen embert dobott
1447 17 |                   ezzel vélte megköszönni, hogy az új szolgabíró fölsegítette,
1448 17 |          megnyugtatták, akkor vette észre, hogy voltaképpen nem mentségeket
1449 17 |                    ifjúságot az öregektõl, hogy ne lássák az egymás gyengéit;
1450 17 |                   amazok pedig bevonultak „hogy tetszik”-et játszani jobbra,
1451 17 |                   ifjúsághoz, pedig tudta, hogy Mari köztük van. Tudott
1452 17 |                   el nem árulni az arccal, hogy milyen „blatt” van a kézben.
1453 17 |                     elévülhetetlen regula, hogy a ferblit két kártyából
1454 17 |          jelentéktelen helyi eseményekrõl: hogy Kracknerék feldõltek a múlt
1455 17 |          csipkedudorokkal tönkrement, úgy, hogy föl sem veheti többé, hogy
1456 17 |                 hogy föl sem veheti többé, hogy a szeles Rápoltiné kiejtette
1457 17 |                    elnyelve a bosszúságot, hogy a Nosztyakról oly félvállról
1458 17 |             mórikálás hozzá; gondolkozott, hogy mit feleljen, de nem is
1459 17 |                    elsõ gondolata az volt, hogy felugrik, és arcul üti a
1460 17 |                 csak maga az öregúr nem.~- Hogy honnan? - pattant fel kedélyesen
1461 17 |                hajszál híja vagy annyi se, hogy nem én vagyok az édesapád,
1462 17 |            sápadtság borította el arcát, s hogy remegõ kezeinek munkát adjon,
1463 17 |              öregtõl. Szegény fiatalember, hogy háborog, hogy küzd magával!
1464 17 |                 fiatalember, hogy háborog, hogy küzd magával! Kényes egy
1465 17 |                    szemöldjeit felhúzva -, hogy apagyilkos legyek-e ezentúl,
1466 17 |                 Bizony, nagy istencsodája, hogy még be nem verték eddig
1467 17 |                 dolgot.~- Hát úgy történt, hogy az öreg Labikán fõispán
1468 17 |            körülbelül így szóltam: „Félek, hogy soká várakoztatnálak, mert
1469 17 |                Noszty Palinak a leányomat. Hogy nem tudtál tíz perccel elõbb
1470 17 |                 maga Noszty ajánlotta fel, hogy menjek be elõbb, és ha szót
1471 17 |                 nem is a vizitszobában. Ó, hogy romlik, mohosodik az ember
1472 17 |                  No, bizony elfelejtettem, hogy hol van felakasztva. Persze,
1473 17 |                   élünk? Talán csak azért, hogy a szekrényeket letörölgessük.
1474 17 |               háttal állt Tóthné, tûnõdve, hogy hol is van voltaképpen a
1475 17 |                       No, nem tesz semmit. Hogy is mondta csak boldogult
1476 17 |                  nem tudott? Borzasztó az, hogy most már mindent elfelejtek.
1477 17 |                    éppen arról beszéltünk, hogy a Noszty Pál arcképe melyik
1478 17 |                 Igaz, persze, egy poháron. Hogy is tévedhettem annyira -
1479 17 |                  nem lehetetlen egyébként, hogy láttam is valahol... de
1480 17 |                       csak azt nem tudtam, hogy a nagyságos asszony leánya.~-
1481 17 |                       A jégen.~- Szeretem, hogy rám ismert - vette fel a
1482 17 |               legalább meg is köszönhetem, hogy segítségemre volt...~- Miféle
1483 17 |                  Mit tudod te azt? Ó, jaj, hogy is küldhettelek egyedül?
1484 17 |              Kaprinczyné. - Hiszen hallod, hogy semmije se fáj. Mit akarsz
1485 17 |                 fáj. Mit akarsz egyebet?~- Hogy semmije se fáj? - vágott
1486 17 |                   édesem. Hányszor van az, hogy valaki fájdalmat érez, pedig
1487 17 |                   Schmitt, aki azt érezte, hogy egy béka van a gyomrában,
1488 17 |                    asszony, azt állította, hogy kiskorában itta meg a békát,
1489 17 |                 mondtam? Most jut eszembe, hogy voltaképpen egér volt a
1490 17 |                    Nem emlékszel, Marikám, hogy mit mondott? Hogy nem? Eredj,
1491 17 |                 Marikám, hogy mit mondott? Hogy nem? Eredj, golyhó, tudod
1492 17 |                    és váltig jajveszékelt, hogy mardossa és harapja. A doktor
1493 17 |                  az - végezte be Tóthné -, hogy ha lehetnek fájdalmak, amelyekhez
1494 17 |                   mindenféle betegség van, hogy megbolondul bele az ember,
1495 17 |                elegyedik közbe Palojtay -, hogy annyi a képzelt betegség,
1496 17 |                   nõ be már a fejed lágya? Hogy nem szégyenled magad megpirítani
1497 17 |                   a vállai közé, s látván, hogy Tóth Mari fut el onnan,
1498 18 |                 Feri -, most azt gondolja, hogy a voglányi szolgabíró áll
1499 18 |                  szerecsenfejét fogta meg, hogy el ne essék, mert szédült,
1500 18 |                  azzal bízott meg küldője, hogy engesztelje ki, hogy bocsánatot