Fejezet

1501 18 |              küldője, hogy engesztelje ki, hogy bocsánatot kérjen előbbi
1502 18 |                mert azzal ijesztették meg, hogy maga megneheztelt. S ezt
1503 18 |                 ezt úgy akarja jóvá tenni, hogy ezt a szép rózsát küldi.
1504 18 |                   küldi. Azzal bízott meg, hogy engesztelés jeléül tűzzem
1505 18 |                akarja betûzni? Hát még mi? Hogy a hajam közt babráljon?
1506 18 |                 tett, mintha megrestellné, hogy olyan céltalan okvetetlenkedésbe
1507 18 |                    bolondság. Nem érdemes, hogy beszélgessünk róla. Biztosítom,
1508 18 |                    Biztosítom, kisasszony, hogy nem érdekli.~- Ohó, követ
1509 18 |                    már mindenáron kívánja, hogy megmondjam - szólt Noszty
1510 18 |               volna egy félórai magányért, hogy átgondolja, meghányja mindazt,
1511 18 |                    nem lenne olyan csacsi, hogy rám ne ismerne. Nem, õ nem
1512 18 |                  csak olyan csacsi vagyok, hogy nem ismerem fel határozottan.
1513 18 |                határozottan. Lehet biz az, hogy a vadász.”~„Igaz azonban,
1514 18 |                    vadász.”~„Igaz azonban, hogy én mégis legalább ismergetem
1515 18 |                    ha õ volna, lehetetlen, hogy ne gyanakodnék, mert az
1516 18 |         olyasvalamit kívánt az istenektõl, hogy inkább ne legyen hát a vadász.)~
1517 18 |       találgatásból és fejtörésbõl nemcsak hogy semmi haszna nem volt, hanem
1518 18 |                     és ferdén felelgetett, hogy mindennemû ékszereit, karperecét,
1519 18 |                     Mondani is fölösleges, hogy óriási vacsora következett,
1520 18 |                  egészségére zengett, úgy, hogy Fruzina mama alig gyõzött
1521 18 |                   általános nevezetessége, hogy a Palojtayné nem tudom,
1522 18 |                 esemény dagadt meg naggyá, hogy a malacpecsenyénél, amint
1523 18 |               tekintete is Mari felé (vagy hogy mindig ott kujtorgott már
1524 18 |                   annál az ékes mondatnál, hogy tekintsünk vissza a múltba,
1525 18 |                 Egyetlenegy trükk van, az, hogy Zsigmond királyt becsuktuk
1526 18 |                 várába - disputált Kaby. - Hogy jött ki onnan, azt szeretném
1527 18 |                mely abban csúcsosodott ki, hogy a modern kornak másféle
1528 18 |           munkájukkal, és azt úgy mívelik, hogy a legöregebb gazdák is bámulják.~
1529 18 |                köpût Brazíliába, s látván, hogy ott örökös nyár van, gondolták
1530 18 |              általánossá vált -, mi lelte, hogy ma így antalkodik? Elõbb
1531 18 |                    tudattal kell viselnem, hogy más alkalmasabb, erõteljesebb
1532 18 |                egyet ismerj el, brúderkám, hogy huncut a német. Amiért viszont
1533 18 |               Amiért viszont én elismerem, hogy az a jó, mert ha a német
1534 18 |                     Erre aztán úgy illett, hogy Noszty, mint fiatalabb,
1535 18 |                 pislogva. - Azt hallottam, hogy egy kicsit lacsuha természetû.
1536 18 |           rabszolgái várják gyámoltalanul, hogy melyik szobát teszi meg
1537 18 |                ilyenkor, mert az idõ pénz, hogy folytonossági hiány ne legyen
1538 18 |                   skíz szürke híveit, vagy hogy talán tudta, és azért nem
1539 18 |               Ámbár iszen azok se olyanok, hogy szégyenkeznie kellene miattok,
1540 18 |                    egész. Úgy rémlik neki, hogy a csárdástáncáról holtbizonyossággal
1541 18 |           ritmusban igazodik a muzsikához.~Hogy ez a kívánsága nem teljesült,
1542 18 |                   Hát mibõl következteted, hogy rosszul állnak az ügyeid?~-
1543 18 |             kiáltottam közbe a vacsoránál, hogy Zsigmond királyt valamelyik
1544 18 |        jelentkeztél?~- Majd bolond vagyok, hogy felaprított volna az a tigrispofájú.~-
1545 18 |                 Legalább eltagadtad volna, hogy te kiáltottál közbe.~- Az
1546 18 |                     és fölkereste Tóthnét, hogy fia ügyét megfeljebbezze
1547 18 |               beszélgetett, igen jólesett, hogy a báróné bizalmasan félrehívta
1548 18 |                   bizalmasan félrehívta és hogy az egész világ látja, amint
1549 18 |                csipke. Csak azt nem értem, hogy miért hiányzik elöl a két
1550 18 |                   a két felsõ szemfoga, és hogy nem csináltat helyettük
1551 18 |                 rúgta ki, s nem föltehetõ, hogy a ló tudta volna a divatot...
1552 18 |                    azt mondta a komornyik, hogy igen magasvérû ló volt.
1553 18 |                    gyertyák. Azt gondolod, hogy Worth úr ingyen adja a ruhákat?
1554 18 |             fejedet. A bárónõ panaszkodik, hogy rosszul bánsz a fiával.~-
1555 18 |                 hozzád húz. Én nem mondom, hogy borulj az ölébe, és ez nem
1556 18 |              elegáns dolog, azt se mondom, hogy menj hozzá férjhez, mert
1557 18 |                 hozzá férjhez, mert tudod, hogy az apád milyen bogaras,
1558 18 |              mindenesetre megtiszteltetés, hogy egy arisztokrata...~- Pakfon-arisztokrácia -
1559 18 |                    A mama küldött, apuska, hogy már haza akarna menni.~-
1560 18 |                    leány ráemelte szemeit, hogy hol van rajta az a két ultimó,
1561 18 |                       mondd meg a mamának, hogy várjatok még. És talán te
1562 18 |                  kergesd el! Mondjad neki, hogy „csiba, te!”~- Hiszen kértem
1563 18 |                fruska! - nevetett Tóth úr, hogy a szemei is belenedvesedtek. -
1564 18 |                  szem megrészegszik.~- Hát hogy hova lett a kamélia, kérdi?
1565 18 |                 nyugtalanul mozdult meg.~- Hogy lehet az?~- Megharagudott
1566 18 |                    készen vagyok.~- Vagyis hogy most már én következem.~-
1567 18 |                    elõtt azt mondta nekem, hogy nem nézhet rám...~- Nem,
1568 18 |            beszéden növekedtem fel. Tudom, hogy maga indokolta, miért szomorítja
1569 18 |                    szó. Magát azt a tényt, hogy engem nem szeret látni,
1570 18 |                  elégedve? Sõt megengedem, hogy hunyja be, ha akarja, a
1571 18 |                 kíváncsivá. Ön azt mondja, hogy ismert vagy ismer valakit,
1572 18 |                 hasonlít hozzám. Lássa be, hogy ez engem felbirizgált, és
1573 18 |                 közömbös a maga hasonmása, hogy is mondjam csak, a Doppelgängerje
1574 18 |                 úgy szeretném tudni, ki õ, hogy hívják, merre van hazája,
1575 18 |             vonatkozik, mert úgy képzelem, hogy az nekem egyedüli testvérem
1576 18 |                   egyet-mást. De mi lelte, hogy úgy elszontyolodott?~Feri
1577 18 |                  bosszankodom, kisasszony, hogy olyasvalami csúszott ki
1578 18 |                 mint a fal, és úgy érezte, hogy a szíve hevesen ver, míg
1579 18 |                 kissé összeszedte magát, s hogy a megindulását palástolja,
1580 18 |                      Mindjárt gyanítottam, hogy nem egy fiatal zerge vagy
1581 18 |                 medvebocs.~- Úgy értettem, hogy lehetett volna menyecske
1582 18 |                  vesztettem, s nem hiszem, hogy valaha megtaláljam - felelte
1583 18 |                  csak a fejével bólintott, hogy kereste.~- Ej, Noszty, Noszty -
1584 18 |                   vegye tõlem rossz néven, hogy pártját fogom az én kis
1585 18 |           Doppelgängeremnek, mire való az, hogy keresi? Minek bántja szegénykét?~-
1586 18 |             méltatott, mi célja van azzal, hogy keresi? Mit tenne például,
1587 18 |                  mindenfelé kereste Marit, hogy indulnak-e vagy sem.~- Apa
1588 18 |              suhant el, az elégedetlenség, hogy zavarják.~- Jó, jó, de hát
1589 18 |                voltál, mindig azt mondták, hogy szakasztott olyan vagy,
1590 18 |              némelyek ellenben esküdöztek, hogy színrõl színre engem látnak
1591 18 |              kikérem. Ámbár nem mondhatom, hogy csúnya ember lett volna,
1592 18 |                kékek voltak, sõt meglehet, hogy most is kékek. Tehát még
1593 18 |                  szorosan a falak mellett, hogy a táncoló párok fel ne lökjék,
1594 18 |                    írnák a magyar újságok, hogy a királyné megjelent ma
1595 18 |                  újságok vadul cáfolnának, hogy ez nem igaz, mert a királyné
1596 18 |             nekimelegedett a Noszty szíve, hogy a jóság harmatját izzadta
1597 18 |              izzadta ki; restellni kezdte, hogy ilyen alattomos tõrt vetett
1598 18 |                    ha meg nem vigasztalja, hogy nini, hiszen Mari is komédiázik.
1599 18 |              különbség azonban mégis volt, hogy Mari nem láthatta a Noszty
1600 18 |                  somlyói leányt említette, hogy itt vagyok, ragyogok, én
1601 18 |                 Egyszerûen nevettem volna, hogy maga milyen tréfás kedvében
1602 18 |                     mint mikor nem tudtam, hogy hol van, s legalább gondolkozhattam
1603 18 |                    megjegyzésem.~- S ez?~- Hogy aki mivel tartozik a másiknak,
1604 18 |          természetesen adta a meglepetést, hogy egy nagy színésznek is becsületére
1605 18 |                 párok közé.~- Hiszi-e már, hogy én vagyok?~- Igen - felelte
1606 18 |                   állapítva.~- Mégis igaz, hogy csak a hegyek nem találkoznak -
1607 18 |                   titokban, és ne feledje, hogy magának is sok van a rovásán.
1608 18 |            kutatott utánam?~- Igazán.~- És hogy?~- Újsághirdetésekben.~-
1609 18 |               fejét rázta.~- Hiszen tudja, hogy nem tudok olvasni.~Édesdeden
1610 18 |                    is õ most, alig várván, hogy újra a táncosához jusson.
1611 18 |                 ezen aztán olyat kacagott, hogy a csipkefüggönyök mozogni
1612 18 |                    hát olyan nevettetõ is, hogy ez az életunt, törékeny,
1613 18 |             otthonról, most megköti magát, hogy azt mondja, õ nem akar még
1614 18 |                 nevettél - mondá Tóthné -, hogy kiment az álom a fejembõl.~-
1615 18 |                     mert ezt azért mondod, hogy a leányod akarata meglegyen.
1616 18 |                    azt mondják az orvosok, hogy az ember minden hét évben
1617 18 |                    embertõl hallottam ezt, hogy már szinte azt hiszem, én
1618 18 |               magam találtam ki. Gondolod, hogy nem így van?~- Ostobaság -
1619 18 |            húzódott a leánya után, de úgy, hogy az ne lássa, ne tudja, meg-megállt
1620 18 |                    föltéve lornyettjét is, hogy azt a bizonyos bajuszt fölfedezze.~ ~
1621 19 |                  olyan korsó van ráfestve, hogy beleférne három akó sör,
1622 19 |               Pázmár Anzelmus azt állítja, hogy törvényileg meg kellene
1623 19 |            magyarnak). Azt mondja ugyanis, hogy egy országot csak a kémények
1624 19 |              szeretném tudni, a Ponciusát, hogy ki tisztogatja azt mind!)~
1625 19 |           amelyeken beszalad a pénz. Igaz, hogy ilyen kürtői csak az egy
1626 19 |                 Csak abban nem volt igaza, hogy a hasznot ő teszi zsebre.
1627 19 |            ösztönből, azért az élvezetért, hogy ő magát jó embernek és hasznos
1628 19 |                    leszedte. Innen van az, hogy a parvenük humánusabbak,
1629 19 |                  úr, aki csak azt célozta, hogy Lázároknak és ügyefogyottaknak
1630 19 |               artézi kutat fúratott nekik, hogy jobb ivóvizük legyen, örökké
1631 19 |                 kifesteni, azon az alapon, hogy hadd hulljon a férgese.~-
1632 19 |         jelenthetjük, mint például tavaly, hogy kétszáztíz beteget bocsátottunk
1633 19 |                    éppen ön nem érezhet.~- Hogy én? - dadogta Tóth úr, részben
1634 19 |                   fölhajtotta egyszerre.~- Hogy érti ön azt? - kérdé Tóth
1635 19 |                   A dolog valóban úgy áll, hogy körülbelül kétszáz beteget
1636 19 |                 vezetek magánstatisztikát, hogy az ön gyáraiban hány ember
1637 19 |                 igen. Ön meggyõzött engem, hogy az effajta humanizmus öncsalás,
1638 19 |                   egy évig hálából, azért, hogy fölvilágosított.~Pázmár
1639 19 |                 mennyre-földre esküdözött, hogy õ csak tréfált tegnapelõtt,
1640 19 |                    hacsak azt nem vesszük, hogy a Nagy Korsó két szenvedélyes
1641 19 |                 mind a ketten megegyeztek, hogy Tóth Mihálynak az egyik
1642 19 |                   a gyárak megszüntetését, hogy nem jövedelmeztek eleget (
1643 19 |                  folytatta, nem azt nézte, hogy õ mit szeret, hanem hogy
1644 19 |                   hogy õ mit szeret, hanem hogy mit szeret a föld; egy ötszáz
1645 19 |        nekiszilajodott mámoros jókedvében, hogy valami újat mutathat.~A
1646 19 |                   éppen abban van az erõm, hogy ezt tudom magamról, s olyanokra
1647 19 |                  egyik titkom. A másik az, hogy jól fizetem az embereimet,
1648 19 |                  napjaikra, ezzel érem el, hogy jól viselik magukat, és
1649 19 |         kiflikirályt. Már mindjárt furcsa, hogy a kastélyban, mely egykor
1650 19 |                  az ajtónál, tele ocsúval, hogy amikor a nemzetes asszony
1651 19 |                 lesz.~S ezzel maga rohant, hogy a kötényt megoldja.~- De
1652 19 |                   tapintatosan jegyzé meg, hogy csak az az igazi úr, aki
1653 19 |                 vendéget. Bocsánatot kért, hogy elõbb nem jött, de nem vette
1654 19 |          huruttyolnak. Ámbár elõre érezte, hogy ma kedves vendég lesz.~-
1655 19 |                 bontóvári piacon hajdúval, hogy siket vagyok? Tudhatnád,
1656 19 |                   siket vagyok? Tudhatnád, hogy minden asszony asszony,
1657 19 |          kikürtölik.~- Nem akarom, szívem, hogy elszeressenek tõlem - tréfálkozott
1658 19 |                    Noszty úr szabadkozott, hogy az õ kedvéért ugyan ne fáradjon
1659 19 |                  világért se kér semmit, s hogy megakadályozza, mert Mari
1660 19 |              ürüggyel szaladtam maga után, hogy megakadályozom a pogácsahozatalt.~
1661 19 |               minden magyar házban szokás, hogy mért nem marad ott ebédre,
1662 19 |                  sértettet, fenyegetõztek, hogy sohase bocsátják meg, csábították,
1663 19 |                bocsátják meg, csábították, hogy õzgerinc lesz és balatoni
1664 19 |                  azonban kibeszélte magát, hogy most csak rövid, tiszteletteljes
1665 19 |               utoljára abban egyeztek meg, hogy a jövõ héten eljön egy egész
1666 19 |                   eljön egy egész napra, s hogy azután is mindig ideszáll,
1667 19 |                      Annyit leszek én itt, hogy még rám is unnak asszonynénémék -
1668 19 |                  meg sem mutattam magának, hogy mim van.~- Hát ugyan mije?~-
1669 19 |                    és megkérdezte:~- Neked hogy tetszik, kisleányom?~Elbiggyesztette
1670 19 |             felejthetetlen benyomást tett, hogy adjon magáról életjelt e
1671 19 |                 idegen lovakkal. Az a baj, hogy a kocsisok is ott voltak,
1672 19 |                mutattak a szemnek. Kisült, hogy a Vitnyédi Pali négy szürkéje
1673 19 |                  is bizony csak arra való, hogy sebesebben elérje rajtuk
1674 19 |                  kezére, s úgy tekintette, hogy egy szavától függ, hanem
1675 19 |               állítva a jámbor Tóthék elé, hogy mint portéka óriási áron
1676 19 |               Krackner báró. Igaz viszont, hogy Krackner csak német báró,
1677 19 |                  uborkaorrát a kártyákkal, hogy a vér eredt meg belõle.
1678 19 |                  másfél messzely vér, úgy, hogy mindnyájan meg voltak már
1679 19 |                    s õ maga is megrettent, hogy azt mondja, ez igen veszedelmes
1680 19 |             veszedelmes dolog a Ventéknél. Hogy miért, kíváncsiskodott Tóthné,
1681 20 |              sértette, s ürügyet keresett, hogy belekössön az új vetélytársba.
1682 20 |                   Vagyis ez azt jelentené, hogy a nagybátyám csaló volt?~-
1683 20 |                       Én csak azt állítom, hogy élõ ember volt a gépben -
1684 20 |                  Palásthy jobb kezét, úgy, hogy harmadnapra amputálni kellett. (
1685 20 |          rokonszenvét Noszty még azzal is, hogy midõn néhány nap múlva látogatást
1686 20 |                    állottak, már azért is, hogy az asszonyok elõtt mindig
1687 20 |                    Háborgott a gondolatra, hogy a leányát valami idegen
1688 20 |                 azonban nem volt rávehetõ, hogy a természet rendjét õ maga
1689 20 |                 Tekintetbe kellene venned, hogy egyszer mi is meghalunk,
1690 20 |               mérgesen maga után az ajtót, hogy a mennyezet vakolata is
1691 20 |                   mint neje. Feltûnt neki, hogy a megyei közigazgatás egyszerre
1692 20 |               szolgabíró ezer módját ejti, hogy valami dolga legyen a faluban,
1693 20 |                   de ez csak annak a jele, hogy a szolgabíró érdeklõdik
1694 20 |                  jel, amit Tóth észrevett, hogy a gavallérok eddig mindig
1695 20 |                elmaradozni. Világos ebbõl, hogy már valamit észrevettek,
1696 20 |                   a sanszaikat összetörte, hogy már van valami, ami a szimat
1697 20 |                 után az a kitüntetés érte, hogy a fõispán magánál marasztotta
1698 20 |                  Tóth úr szabódni próbált, hogy még egy kis megbeszélnivalója
1699 20 |                 ember vagy, lehetetlen az, hogy eszedbe ne jusson.” Pedig
1700 20 |                  hanem azt el nem felejti, hogy az asszonyok igen nyájasak
1701 20 |              teremtés) kilátásba helyezte, hogy legközelebb megtekinti a
1702 20 |                  én öcsémet, Noszty Ferit, hogy az most felém se néz, hanem
1703 20 |                    én meg vagyok gyõzõdve, hogy akit elvesz, boldoggá fogja
1704 20 |                  ennyi is elég volt untig, hogy a közönség közé kiszivárogva,
1705 20 |                    szemvakító karbunkulus, hogy el fogja venni Tóth Marit.
1706 20 |                természetesen azt gondolta, hogy az bizony nem lenne rossz,
1707 20 |                   Több apró jel árulta el, hogy rokonszenvezik vele, s közeledik
1708 21 |             estefelé úgy jött Rekettyésre, hogy Tóthné és Mari nem voltak
1709 21 |                különben is kedvetlen volt, hogy Marit nem találta itthon -
1710 21 |        meghálhatnának benne most, föltéve, hogy a vihar tartós lesz, ha
1711 21 |                    biz az, el is feledtem, hogy azelõtt katona volt.~- Úgy
1712 21 |                    csakhamar megrestellte, hogy ilyet mondjon, hiszen hektikusnak
1713 21 |                   s Ferit is bosszantotta, hogy olyan esetlenül viselte
1714 21 |                részleteit, kik voltak ott, hogy voltak öltözve, mit beszélt
1715 21 |            irányozta a beszélgetés rúdját, hogy még egyszer visszatérhetett
1716 21 |                akarok lenni, azt felelném, hogy húszéves koromtól harmincig
1717 21 |                  pedig egész végig püspök, hogy leimádkozhassam a bûneimet.~-
1718 21 |                     Egyébiránt attól függ, hogy hol van az ember, Majlandban-e,
1719 21 |                Róza már másodszor jön elõ, hogy a mulatságát tönkretegye.~-
1720 21 |               levet. Zsuzsanna azt mondja, hogy tetszett neki a fickó. Ó,
1721 21 |              eleresztette õket a ligetben, hogy éjjel szépen énekeljenek
1722 21 |                 énekeljenek a királynénak. Hogy énekeltek-e neki, nem tudom,
1723 21 |                  volt Krisztina asszonyra, hogy a sok szóbeszéddel mintegy
1724 21 |                  koronként egy csipetnyit, hogy legalább az sajtoljon ki
1725 21 |              Szégyen-gyalázat egy férjtõl, hogy annyi fájdalmat se tud mutatni
1726 21 |              szobaleány bejön, és jelenti, hogy hatan várják. „Hat ötforintos” -
1727 21 |            megfogamzott az az elhatározás, hogy a trencséni ismerõsöknél
1728 21 |               magától is ki nem találhat - hogy ti. Noszty könnyelmû fráter
1729 21 |              Noszty pedig arra jött ma rá, hogy ezt a veszedelmes pontot
1730 21 |              Figyelmeztetni akarja-e csak, hogy „vigyázz és siess”, vagy
1731 21 |             gondviselés!~Feri azt találta, hogy nem jó lesz a dolgot sokáig
1732 21 |                   hajú primadonnával, akit hogy Feri egy-kétszer megpezsgõztetett,
1733 21 |                  városban.~Félni lehetett, hogy valami bolondot csinál.
1734 21 |                 mennyre-földre esküdözött, hogy nem teszi többé.~- Ha teszed,
1735 21 |              segéljen. Különben azt látom, hogy a te kezedben olyan a pénz,
1736 21 |                 amit tehetsz.~- Ó, Izrael, hogy tudsz olyan kegyetlen lenni! -
1737 21 |                 ezen. Az én föltételem az, hogy még e héten dûlõre viszed
1738 21 |                 volna óhajtásom, de félek, hogy még zöld gyümölcs az egész -
1739 21 |                    Noszty amellett érvelt, hogy a fennforgó esetben alig
1740 21 |               szétnéznének... Egy kis izé, hogy is hívják katonanyelven,
1741 21 |                   már erre, de...~- Tudom, hogy nehezére esik a kevélységednek,
1742 21 |                  tojások.~- Mondom, Vilma, hogy borzasztó vagy a hasonlataiddal.~-
1743 21 |            összeráncolva -, nem szeretném, hogy háztûznézõnek látszassam,
1744 21 |            hölgyekkel, megígértette velök, hogy legközelebb õk is eljönnek
1745 21 |                 elõttük a felvonóhíd. Kár, hogy már nem tartanak kürtöst
1746 21 |                   nagyurak, mint hajdanta, hogy kürtszó jelenté a vendégek
1747 21 |                   mi összekeltünk, Mihály, hogy egy ilyen helyre megyünk
1748 21 |                 hanem most már gondoskodj, hogy illõ módon jelenhessünk
1749 21 |               szokás. Mit rázod a fejedet? Hogy nem engeded, mert nem szereted
1750 21 |                    bennünket, s ne engedd, hogy úgy állítsunk be Voglányba
1751 21 |                   most búza termett benne. Hogy tehát az erdõfoltot megközelítsék,
1752 21 |                 ágya alá, a lábaknál, úgy, hogy a beteg feje alantabb essék,
1753 21 |                    nehéz útja van eleinte, hogy megy neki egy kõnek, s hogy
1754 21 |                hogy megy neki egy kõnek, s hogy hull vissza gyöngyözve,
1755 21 |                    hull vissza gyöngyözve, hogy téved bele egy gödörbe,
1756 21 |               erecskét, sõt fel is állott, hogy tovább láthassa, egyszerre
1757 21 |                   egy bokor mögé húzódott, hogy a róka észre ne vegye, szidván
1758 21 |                  szidván Pimpósit magában, hogy még mindig nincs itt a puskával.
1759 21 |                   fenyegetésféle lehetett, hogy: „Most én elmegyek, gyerekek,
1760 21 |                   kiáltani akart Tóthékra, hogy „Hopp, hopp, ott szalad
1761 21 |             szoknyáját váltig lehúzogatva, hogy a szép kis lába ne legyen
1762 21 |         visszamegyek. Félek, nagyon félek, hogy, meglát valaki. Képzelje
1763 21 |                   Ej, mitõl fél?~- Furcsa. Hogy hírbe hoznak.~- Hiszen lehet
1764 21 |                   és lehajolt a bokor alá, hogy egy cikláment letépjen,
1765 21 |                hátra.~- Az egyik az volna, hogy én most megkérném feleségül.~
1766 21 |             közelebb vonta a sûrû bokorba, hogy a róka ne lássa. A leány
1767 21 |                   a látvány izgalmai közt, hogy még azután is ott maradt
1768 21 |                 rókafiak azonban, ahelyett hogy rávetették volna magukat,
1769 21 |                    után, mintha restellné, hogy ilyen élhetetlen kölykei
1770 21 |              derekáról, fölkapta puskáját, hogy célba vegye az öreg rókát.~
1771 21 |                 kopácsolt, abban a hitben, hogy bogaraknak kell lenniök
1772 21 |                  csak akkor jutott eszébe, hogy hiszen nem is volt megtöltve.~
1773 21 |                  mentén, s nézték, nézték, hogy nõ, hogy szélesedik. A nap
1774 21 |                   nézték, nézték, hogy nõ, hogy szélesedik. A nap már lent
1775 22 |               Malinka. No, de beszélj már: hogy volt, mint volt?~- Hja,
1776 22 |                valahogy úgy jött ki a sor, hogy rendbe jöttünk. ~- Gratulálok,
1777 22 |                 jöttem legelsõbben hozzád, hogy fölkérjelek, légy szíves,
1778 22 |                 Szóval te elég ügyes vagy, hogy a körülmények és az ott
1779 22 |               azután csapunk olyan lagzit, hogy a macskák is pezsgõt isznak.
1780 22 |               Vilma termeiben. Értesülvén, hogy a fõispán Rekettyésen van
1781 22 |                    úgy fogta fel a dolgot, hogy a szülék roppant boldogok
1782 22 |                  roppant boldogok lesznek, hogy végre Mariban is megmozdult
1783 22 |        Noszty-kézen van, oly gyorsan nõtt, hogy olyan gyorsan nem fogyhat
1784 22 |                  olyan jó kedve szottyant, hogy egy kis ferblit indítványozott,
1785 22 |               Trencsénbe, sürgönyt kapott, hogy a sógorát, Velkovicsot megütötte
1786 22 |              Kopereczky.~Elbeszélte aztán, hogy az asszonyok elõtt nem titkolta
1787 22 |                     mire õk megnyugtatták, hogy Mari még tegnapelõtt este
1788 22 |                    és azt is kijelentette, hogy vagy Ferihez megy férjhez,
1789 22 |                 férjhez, vagy senkihez, és hogy az öregúrnak nem volt ez
1790 22 |                 ellenkezõleg kijelentette, hogy Feri neki rokonszenves,
1791 22 |                Ferit nyomta az a gondolat, hogy Velkovicsot megütötte a
1792 22 |                  Sehogy sem tetszett neki, hogy éppen Trencsénbe kellett
1793 22 |              Tóthné olyasvalamit említett, hogy õszre szeretné.~- Az messze
1794 22 |                  szemedbe, ha meggondolom, hogy milyen paráznaság lakik
1795 22 |                   gondod, mert megígértem, hogy mihelyt hazajön, felkeresem.
1796 22 |                     Ámbár Mari azt mondta, hogy nem okvetlenül szükséges,
1797 22 |                  forintra volna szükségük, hogy nagy dologgal ajándékozzák
1798 22 |             megtagadni, már csak azért is, hogy valahogy ki ne írja lapjában
1799 22 |                 érdekes Hymen-hírt (azért, hogy majd kiírja annak idején,
1800 22 |                 gyõzné sorban elszámlálni, hogy az ilyen szerencsének mivel
1801 22 |                   jött a „dinnye”-távirat, hogy egy kis pénzmûveletre használja
1802 22 |                   nem jött haza, azt írta, hogy a megboldogult Velkovics
1803 22 |                  hozva. Mindig közte volt, hogy az öreg tekintetes úr még
1804 22 |                  napról napra halasztotta, hogy elõbb Tóthtal végez - s
1805 22 |              vasúton azonban azt hallotta, hogy egy másik grófnak eladó
1806 22 |            Balatonon dangubáló jachtja, és hogy most éppen meg van szorulva,
1807 22 |                  dunántúli útnak Siófokra.~Hogy ím távol volt Feri, most
1808 22 |                rekettyési állomásfõnökhöz, hogy az naponként értesítse,
1809 22 |                    az naponként értesítse, hogy megjött-e már Tóth Mihály
1810 22 |                  is történt, de mindig az, hogy még nem érkezett meg.~Még
1811 22 |                szivart és konyakot. Mondd, hogy öt perc alatt rendelkezésére
1812 22 |                   a kezébe s megrázva azt, hogy szinte ropogott erõs markában
1813 22 |                állomásfõnöknek meghagytam, hogy értesítsen a megjövetelérõl,
1814 22 |                   még ma is azt sürgönyzi, hogy ön nem érkezett meg. Nem
1815 22 |               méltóságodnál. Nem is tudom, hogy és hol kezdjem...~- Kezdheti,
1816 22 |                  mert a feleségem megírta, hogy megtisztelte méltóságod
1817 22 |                    és arról is értesített, hogy újólag készül hozzám bizonyos
1818 22 |           Trencsénbõl. ~- Igen szép öntõl, hogy meg akart a fáradságtól
1819 22 |                   a színt adni a dolognak, hogy a fõispán úr, illetve a
1820 22 |               odahatni a szolgabíró úrnál, hogy a leányomat, kinek bizonnyal
1821 22 |                  cselekedni.~- Nem fél ön, hogy a sógorom hasba lövi?~-
1822 22 |                   nekem azt mondta a neje, hogy ön örömmel veszi tudomásul
1823 22 |                     s olyat rántott rajta, hogy a bojtos zöld zsinór leszakadt,
1824 22 |               Kopereczky hatalmas tenyere, hogy künn az elõszobában is meghallhatta
1825 22 |              ordíts, marha! Hát nem látod, hogy ez csak forma, hogy ezt
1826 22 |                 látod, hogy ez csak forma, hogy ezt voltaképpen Tóth helyett
1827 23 |            katasztrófa volt ez. Szerencse, hogy még el lehetett egy darabig
1828 23 |                 toppant be azzal a szóval, hogy jachtot vett Mari számára.~-
1829 23 |                   Annyira a szívére vette, hogy eleinte az öngyilkosságtól
1830 23 |               dzsentri-ésszel. Szörnyûség, hogy ilyesmi történhetik egy
1831 23 |            egyszerû volt. Csak az történt, hogy nem sikerült nekik egy jól
1832 23 |                  õk azt az oldalát látták, hogy egy Nosztynak röviden kiadták
1833 23 |                    a kosár. Isten mentsen, hogy házasságkötések a lovagiasság
1834 23 |                     Az ezredes azt mondta, hogy õ igenis lát bizonyos szubtilis91
1835 23 |                mert õ körülbelül sejtette, hogy milyen magyarázatot adhatna
1836 23 |                      ennélfogva úgy vélte, hogy teljesen csatlakoznék a
1837 23 |                  azt csak Tóthné csevegte, hogy ura nem tett kifogást, õk
1838 23 |                 személyesen tett, s ez az, hogy nem adja a lányát, ezért
1839 23 |                   mindamellett azt hitték, hogy legalábbis megeszi.~Morgott
1840 23 |            leginkább amiatt szidták Ferit, hogy a gyûrûket itthon csináltatta,
1841 23 |                    mind megegyeztek abban, hogy nincs mit keresgélni többé.
1842 23 |                   bizonyos különösségeket; hogy õ nem szüntette meg az érintkezést
1843 23 |          észlelhetõ volt, kivált késõbben, hogy Vilma, Homlódyné és Feri
1844 23 |                  azért szövi az õ vásznát, hogy kereskedésben eladja, szövi
1845 23 |                   szövi a tizenegyediket. ~Hogy azonban lehetett valami
1846 23 |                    Egy napon kijelentette, hogy unja magát Vilmánál, elmegy
1847 23 |                számára, melyben arra kéri, hogy helyezze át egy más járásba,
1848 23 |                    a levelek árulói annak, hogy ami történt, abban nagyrészt
1849 23 |                     nota bene nem állítom, hogy a bányát is Homlódyné döntötte
1850 23 |              szerkesztõt, és kifõzte vele, hogy a szerencsétlenül jártak
1851 23 |                bevonatott, s elhatározták, hogy egy nagy bált adnak, pompás
1852 23 |              Mihályról maradt fenn a mese, hogy a fejedelemséget egy órára
1853 23 |          feleségének, Bornemissza Annának. Hogy mit csinált ez egyetlen
1854 23 |                   közremûködésre, mondván, hogy õ fogja ábrázolni az erdélyi
1855 23 |               fõispánné, és érezni kezdte, hogy õ most Istennek tetszõ dologban
1856 23 |                köszönte a nagy szerencsét, hogy az õ leányára gondoltak,
1857 23 |            gondoltak, igen hálás azért is, hogy a méltóságos báróné szegény
1858 23 |                hozom a mamájához, föltéve, hogy még akkor a mama nem lesz
1859 23 |            kihúzott a zsebébõl egy ezrest, hogy amennyiben nem találna akkor
1860 23 |         felülfizetéssel. Azt a körülményt, hogy a fõispán Nosztyt elhelyezte
1861 23 |                  kanapé-processzusok után, hogy végre huszadikára kitûzhették
1862 23 |                   legfürgébb, ki amellett, hogy Tóth Marit gardírozta, behozta
1863 23 |              Ferinek pénzre volt szüksége, hogy magát ideig-óráig a hitelezõk
1864 23 |                  okvetlenül sikerül.~- Ej, hogy lehetsz olyan következetlen,
1865 23 |                    hercegnõ -, azt mondod, hogy Bubenyikkal sikerül, s mégis
1866 23 |                elfogultságát, biztos volt, hogy ezzel feltüzeli, kihívja
1867 23 |            említette a fõispánné.~- Félek, hogy a Gyík befagyott az éjjel,
1868 23 |                 Annyira be nem fagyhatott, hogy a jég egy kocsit megbírjon.
1869 23 |                 gazdatisztje volt, s most, hogy Krapecet bérbe adtuk, ide
1870 23 |             intézzen hozzám egy jelentést, hogy a rekettyési híd meg van
1871 23 |         íróasztalhoz, és írta a jelentést, hogy rossz a híd, miközben csurgott
1872 23 |                    Távolról se gyanította, hogy a „kiszló” kis lovat (csikót)
1873 23 |                   a rekettyési hidat, úgy, hogy az éjszakán át járhatatlan
1874 23 |           közigazgatás érdeke. Megjegyzem, hogy ez estig a legszigorúbb
1875 23 |                  valahogy úgy mesterkedni, hogy hivatalos eljárás címén
1876 23 |              otthon, csak másnapra várták. Hogy férfi legyen a háznál, Igali
1877 23 |                   az a rossz szokása volt, hogy fennhangon gondolkozott.
1878 23 |              mondani: „grácia a fejemnek”, hogy lehetetlen volt rá haragudni.~
1879 23 |                  mellett, s erõsen bízott, hogy a jótékonysági nagy bálra
1880 23 |                     Igali a szájára ütött, hogy „grácia a fejemnek”, de
1881 23 |                 azért van itt Igali bácsi, hogy ne tudná, mi jár egy ilyen
1882 23 |        melegíttetek a lábuk alá, tudom én, hogy mi kell az olyan kis lábaknak.
1883 23 |           nyugtalankodjék, kedves Tóthném, hogy késõn hozom haza a báránykámat -
1884 23 |                emberei; megnyugodva látta, hogy a hivatalos akarat szerint
1885 23 |              jelenet már fel lesz állítva, hogy teljes legyen az illúzió.~
1886 23 |                társaság meg volt örökítve.~Hogy Vilmával történt valami,
1887 23 |                csak abból lehet gyanítani, hogy miután a szereplõk levetették
1888 23 |                 azt hámozta ki Kopereczky, hogy voltaképpen Feri csókolta
1889 23 |                  meg a húgát. Elég csacsi, hogy nem egyebütt kereskedik. ~
1890 23 |         fõispánnénak volt annyi tapintata, hogy nem ültette õket egymás
1891 23 |                     hol üres kezet látnak. Hogy történt, hogy nem történt,
1892 23 |                kezet látnak. Hogy történt, hogy nem történt, egyszer csak
1893 23 |                   elhomályosodó szemekkel, hogy keze a Feriében pihen. Melyik
1894 23 |                tudom.~És ellépett mellõle, hogy elkeverõzhessék a sokaságba.~
1895 23 |                    és úgy elröpült az idõ, hogy senki észre se vette, éjfélre
1896 23 |                   meg akarom neki mondani, hogy fogasson, legalább férfi
1897 23 |                    ült egy kuckóban, talán hogy onnan messzirõl Marit láthassa,
1898 23 |                 fájt, de úgy fájt a szíve, hogy azt ki sem lehet mondani.~
1899 23 |                 kis idõ múlva jelentették, hogy a kocsi elõállott.~Csakhamar
1900 23 |          bebagyulálta nagykendõbe a fejét, hogy csak a szeme látszott, és
1901 23 |              elõreindult kocsival szemben, hogy bár lóhalálban eresztette
1902 23 |                     támadt rá Homlódyné. - Hogy megijesztettél! Mit akarsz?~
1903 23 |          beszélgetni, abban a föltevésben, hogy unatkozni méltóztatnak. ~-
1904 23 |                máris olyan rosszul vagyok, hogy azt se tudom, mit csináljak.~-
1905 23 |                    érte.~- No lássa, ugye, hogy mégse vagyok fölösleges -
1906 23 |                   sarokban; csak az a baj, hogy kevés kátyú volt. (Kár volt
1907 23 |                lehet.~- És azt is mondják, hogy ha valaki kitalálja a maga
1908 23 |                  vannak-e?~- Úgyis tudjuk, hogy messze vannak.~- De legalább
1909 23 |            tüdõgyulladás.~- Azt gondoltam, hogy talán a míder szorítja...~
1910 23 |                  szintén le akart szállni, hogy itt marad ápolni.~- Nem,
1911 23 |                    éppen tiltakozni akart, hogy egyedül sem fél elmenni,
1912 23 |                csak néhány órával ezelõtt, hogy õk ma éjjel együtt fognak
1913 23 |                   kettesben, egyedül, úgy, hogy csak a csillagok fogják
1914 23 |            véletlen szült, csak azt tudta, hogy õ a gyenge, és Feri az erõs.~-
1915 23 |                  de most már látható lett, hogy emberek rezsegnek a tûz
1916 23 |                  erdõ.~- Bizonyosan tudja, hogy jó úton vagyunk?~- Bizonyosan.~-
1917 23 |                  úgy megzavarják a dolgok, hogy azt kellett hinnem, amit
1918 23 |           szomorúan.~- Mit mondott?~- Azt, hogy maga nem becsületes ember,
1919 23 |                  elindulna úgy a világnak, hogy soha a hírét se hallanák.~
1920 24 |                    Pázmár orvost Bubenyik, hogy jöjjön azonnal, Tóth kisasszony
1921 24 |              Noszty megsürgette a doktort, hogy jöjjön már, mert Máli tante
1922 24 |             Voglányban, Mari is tuszkolta, hogy csak menjen, menjen, õ egészen
1923 24 |                   a zárba, figyelmeztette, hogy kétszer fordítsa meg.~-
1924 24 |         mellénykéjét, ekkor jutott eszébe, hogy nincsen hálóréklije. Gépiesen
1925 24 |                 Úgy elfacsarodott a szíve, hogy sírva borult az ágyra, s
1926 24 |              elkészítem a méltóságos urat, hogy még az édesanyja se ismerne
1927 24 |                   pátriárka lesz mindjárt, hogy a Sebestyén-beli anyókák
1928 24 |                  olyan közelrõl lehelt rá, hogy az ajkait érinté, csóknak
1929 24 |                    arra kérte az ápolónõt, hogy az õ ágyát messzebb jelölje
1930 24 |                  az új beteg kijelentette, hogy semmire nincs szüksége,
1931 24 |              letette a padlóra maga mellé, hogy a fény ne bántsa az alvókat,
1932 24 |                    fölemelte a csapóajtót, hogy zörejt ne okozzon, s most
1933 24 |                  minden porcikája, érezte, hogy nem bír többé magával, és
1934 24 |             Bocsássa meg, ó, bocsássa meg, hogy idejöttem! Ne haragudjék,
1935 24 |                     Csak azért vagyok itt, hogy meghallgasson, és igazat
1936 24 |                  Ajkai mozogtak, látszott, hogy beszélni akar, de nem tud,
1937 24 |                   csak egyre ismételgette, hogy ne haragudjék, és ne féljen
1938 24 |                    csak akkor vette észre, hogy voltaképpen mi történt,
1939 24 |                   csöppet se félt, érezte, hogy õ van felül.~- Jöjjön vissza,
1940 24 |             visszamegyek. És esküdjön meg, hogy nem közeleg az ágyhoz, esküdjék
1941 24 |                  és esküszöm az õ sírjára, hogy mindenben engedelmeskedni
1942 24 |                     amit azzal konstatált, hogy fölemelte a piszkálóvasat,
1943 24 |                   Hát mármost, mondja meg, hogy jutott ide, és mit akar?~-
1944 24 |                   sorsunk összehoz, kisül, hogy ideálom dúsgazdag kisasszony,
1945 24 |                    Mindjárt éreztem akkor, hogy szerencsétlenség ért. Vissza
1946 24 |                sógorom elõtt kijelentette, hogy mindennek vége szakadt.
1947 24 |                  is elég lett volna nekem, hogy keressem, hogy gondoljak
1948 24 |                volna nekem, hogy keressem, hogy gondoljak rá, tudjam, hogy
1949 24 |                 hogy gondoljak rá, tudjam, hogy megvan valahol, de mért
1950 24 |                    a fáskosárra -, vártam, hogy talán jelt ad, csak egy
1951 24 |                  más-más vízbe kell tenni, hogy éljenek. Maga engem sohasem
1952 24 |                 volt.~Mari észre se vette, hogy megint fordult a kocka,
1953 24 |               Megparancsoltam a szívemnek, hogy: „ne mozogj”, megparancsoltam
1954 24 |                   és magának, úgy látszik, hogy szót fogadtak, de én tudom,
1955 24 |                szót fogadtak, de én tudom, hogy nem egészen. Magamat kell
1956 24 |                apámnak a kijelentése után, hogy ön nem becsületes ember,
1957 24 |                  föld alól jönne. - Értem, hogy az apja ilyen, de hogy egy
1958 24 |                     hogy az apja ilyen, de hogy egy szerelmes leány szerelmét
1959 24 |                    nem öltem embert. Igaz, hogy bûnös vagyok, meggyónom
1960 24 |                 fitymáló hangon.~- Mondom, hogy ez.~- Ugyan menjen! Maga
1961 24 |                  akar tenni. Mit bánom én, hogy mit firkált maga alá, mit
1962 24 |                    mirõl?~- Én azt hittem, hogy az unokatestvéremrõl, Velkovics
1963 24 |                   azt oly csekélybe veszi, hogy egy leánynak megzavarja
1964 24 |               tetteti a nagy, az észbontó, hogy is mondta csak az imént -
1965 24 |                   ugyan hibának nevezhetõ, hogy a bûnömet ne kelljen említenie.
1966 24 |                    másik. Hát azt állítja, hogy nem igaz? Hogy nem szereti
1967 24 |                    állítja, hogy nem igaz? Hogy nem szereti Rozálit? ~-
1968 24 |                  volt szép tõle (Maritól), hogy olyan gyorsan alávetette
1969 24 |                    ez az egy reményem van, hogy hozzám adja az apja, ha
1970 24 |                gyõzõdve. Igenis, bevallom, hogy ez mind azért történt. Azért
1971 24 |                  titkon onnan osontam fel, hogy itt a lábaihoz borulva kérjem
1972 24 |                    olyan nagyon szerettem, hogy mindent mertem érte!~Mari
1973 24 |                    neheztelek, higgye meg, hogy én is... de ne beszéljünk
1974 24 |                    ha elküld, megesküdtem, hogy elhagyom szobáját, ha követeli,
1975 24 |                    mondjon egy miatyánkot, hogy elszálló lelkem a maga imájába
1976 24 |                kívánt tõle.~- Engedje meg, hogy odamehessek, hálám jeléül
1977 24 |                   felelt rá, mibõl kisült, hogy hangosan mondta:~- Lehet-e
1978 24 |                    miért?~- Mert sokat ér, hogy akik ide jönnek, így együtt
1979 24 |               minket, de még többet ér az, hogy maga ne legyen felöltözve.~-
1980 24 |                    most csak az van hátra, hogy minél több hasznot húzhassunk
1981 24 |                  órásnak adta ki magát? De hogy jut ilyesmi az eszébe? ~-
1982 24 |              ilyesmi az eszébe? ~- Tudtam, hogy akkor bebocsát, mert sok
1983 24 |               Sebestyénben, s arra számít, hogy majd megreparálom.~S ezen
1984 24 |                  kabátját. - Kérdezze meg, hogy ki az?~- Nincs hangom -
1985 24 |                       Levetem a kabátomat, hogy stílszerû legyen a látvány.~-
1986 24 |             vakarni - amirõl az azt hitte, hogy valami modern gyógyítási
1987 24 |              szokott csacsogásával -, mint hogy én most már kompromittálva
1988 25 |              Jézuskám, de nagyot hibáztál, hogy megváltottad ennek a világnak
1989 25 |                   belõlük.~Onnan kezdõdik, hogy Tóth Mari nem jött haza
1990 25 |                   is érte. Ki hitte volna, hogy az udvarból egyenest a chambre
1991 25 |                    az felvilágosítja õket, hogy a kisasszony jó helyen van,
1992 25 |                    is adják elõ némelyek), hogy Homlódynénak kellett volna
1993 25 |                 úgy lesz azonban valahogy, hogy a pintyõke se csipogott
1994 25 |                   kérdés merült fel. Vajon hogy jutott hát a Mari szobájába?
1995 25 |        megbetegedése - ami ahhoz is ürügy, hogy a doktort eltávolítják Mezernyérõl.
1996 25 |                  ebben az esetben világos, hogy Homlódyné tudott a merényletrõl
1997 25 |               szorgalmasan fölcsipegették, hogy Noszty Ferenc még akkor
1998 25 |               mindenütt kivirít), továbbá, hogy Tóth Mihály aznap jött haza
1999 25 |                    kanári, vagy annyit se.~Hogy ím annyit súgtak-búgtak
2000 25 |                   tapintatos körülírással, hogy „amint Mezernyérõl írják