Fejezet

 1 10|    Rendelkezésére állok, sógor. ~Homlódyné született Labikán Amália
 2 10|      idõk jártával férfikézbõl a Homlódyné ékszerkazettjébe jutott (
 3 10|     utolsó Labikánt, Nosztyné és Homlódyné fivérét, évek elõtt tépte
 4 10|         Pál örökölt, felerészben Homlódyné. Homlódy megvette a Noszty-részt,
 5 10|          vagy nem alkalmas hely.~Homlódyné szívélyesen fogadta unokaöccsét,
 6 10|    tettért jót várj - mosolygott Homlódyné. - Kész a terv. Hanem elõbb
 7 10|       tatár vér - szokta mondani Homlódyné -, nézze meg a fejüket,
 8 10|        apróhirdetést - folytatta Homlódyné -, aminõkkel tele vannak
 9 10|       marólúgivás következhetik.~Homlódyné fölénnyel nevetett, megkapván
10 10|         Hogyhogy? - kérdé mohón.~Homlódyné diadalmas mosollyal ringatta
11 12|        aztán õ magára ismerjen a Homlódyné receptje szerint.~A Tóthék
12 17|        tatár hercegnõ, a mostani Homlódyné, még a bábuival játszott.
13 20|      volt, a háziakon kívül csak Homlódyné volt ott és a takarékpénztári
14 20|   cukorkockát, a tatár hercegnõ, Homlódyné pedig egyszerre bizalmasan
15 21|          a fejét apja, nõvére és Homlódyné jelenlétében.~- Hát micsoda
16 21|         Máli, te, a család esze.~Homlódyné elgondolkozott egy percig.~-
17 21|      gondolkozom - mentegetõzött Homlódyné, kis homlokát összeráncolva -,
18 21|   örömtõl, melyik lábára álljon; Homlódyné egész lényébõl csodálatos
19 22|        nem volna illendõ - vélte Homlódyné -, az apát be kell várni
20 23|          fûrészpor alól nõtt ki.~Homlódyné célozgatásait üres, Ferit
21 23|         rimánkodott a fõispánné.~Homlódyné súgott valamit, mire Vilma
22 23|     puska úgysem volt megtöltve.~Homlódyné azonban mégse pihent, mert
23 23|     kivált késõbben, hogy Vilma, Homlódyné és Feri valami titkot rejtegetnek,
24 23|       kezdett. (Ez már nyilván a Homlódyné életelixírje.) Egy napon
25 23|        állítom, hogy a bányát is Homlódyné döntötte volna be) hazajött
26 23|      hazajött a fõispáni család, Homlódyné meghívta ebédre Klementy
27 23|          szalonjába.~Kétségkívül Homlódyné volt a legfürgébb, ki amellett,
28 23|        Rágányoséknál szállt meg. Homlódyné ott kereste fel, nagy tanácskozásba
29 23|      kölcsön lenne - kapacitálta Homlódyné. - Mindent visszakapsz Feritõl.~-
30 23|         annyi, mint Bubenyiknek.~Homlódyné ismerte Kopereczkyt, elkezdett
31 23|          kis élénkség, betoppant Homlódyné, s vele üde levegõ csapott
32 23|           kiáltott ki a hintóból Homlódyné -, mert este tartjuk a fõpróbát,
33 23|          igyekezett azt elkapni.~Homlódyné, aki az udvarmesternõt ábrázolta,
34 23| szívecském - figyelmezteté Marit Homlódyné. - Nem valami jól érzem
35 23|     egyetlen hangos kérdés volt.~Homlódyné megsimogatta a fejét. Gyermekeket
36 23|        azt ki sem lehet mondani.~Homlódyné odainthette volna, de meg
37 23|   foglaltak a faeton kocsiban94, Homlódyné megigazgatta a Mari kékróka
38 23| úgyszólván fölhagyította magát a Homlódyné kocsijára. „Ügyes egy fattyú”,
39 23|      vagy te veszve? - támadt rá Homlódyné. - Hogy megijesztettél!
40 23| hozzátette szomorúan -, magának.~Homlódyné ivott, és csendesen, szótlanul
41 23|  Mindjárt meghalok - nyögött fel Homlódyné, s egész teste vonaglani
42 23|         görcs, a görcs - lihegte Homlódyné, - azt hiszem, meghalok.
43 23|           kérem, mit tegyünk?~De Homlódyné egy szót se felelt, csak
44 23|      talán a míder szorítja...~A Homlódyné inasa hátrafordult.~- Ilyenkor
45 24|        át kell mennie Voglányba, Homlódyné méltóságos asszony megbetegedett.~
46 24|         Pázmár doktor, kitalálja Homlódyné, mert nem aludtam Voglányban,
47 25|          Marit hazavinnie, hanem Homlódyné útközben beteg lett (hiszi
48 25|      bele a gyomorgörcs, úgyhogy Homlódyné természetesen kiszállott,
49 25|        kicsinált dolog, valamint Homlódyné megbetegedése - ami ahhoz
50 25|         az esetben világos, hogy Homlódyné tudott a merényletrõl és
51 26|      asztalnál, mert emlékszel a Homlódyné sárga ruhájára, amelyikben
52 26|          de valahol Bontóváron.) Homlódyné fölszisszent, mint egy kígyó: „