bold = Main text
     Fejezet                                        grey = Comment text

1001 16   |             Bubenyik pazarló bolondnak, és a közönségnek tûnt fel úgy,
1002 16   |             okvetlenül beválnék, nincs, és nem lehet, vagy ha lehet,
1003 16   |             írnok is, ha fõispán lenne, és nem tudnák róla, hogy írnok
1004 16   |               magyarosítás mellett van, és az se lehetett titok, hogy
1005 16   |    összehasonlítások történtek a rokon- és ellenszenv festékével. Noszty
1006 16   |                csak egy tacskó, Herbert és exlajdinánt. Kell a kutyának!
1007 16   |                 Kell a kutyának! Ha cs. és kir. kamarás, maradjon veszteg
1008 16   |       magunkszõrû ember, nem félmágnás. És fonák is volna, hogy hosszabb
1009 16   |                 szépen volt kigondolva, és a végén nem ártott senkinek.
1010 16   |           szolgabíróságra.~A rokonságot és a főispáni aula bennfentes
1011 16   |             karzat alatt állván, bősszé és türelmetlenné tettek az
1012 16   |               illatok a hölgyek hajából és keszkenőiből. Az öregúr
1013 16   |             fokhagymáét a rostélyosokon és pirítósokon; minden egyéb
1014 16   |               már a bajok nagyra nőnek, és magára az államra nézve
1015 16   |                 esti lapokra dolgoznak. És ezt nem lehet rossz néven
1016 16   |         pillanatnyi légzésre szükséges, és annyi vizet iszik, amennyi
1017 16   |              míg a miniszterén négyszáz és néhány púp van.~Popolniczky
1018 16   |       körülmények között a társadalomra és a megyére szorul a magyarság
1019 16   |                 neveztek vakmerőségéért és gyújtó szónoklatáért. Ijesztő
1020 16   |            valóságos dobpergéssé dagad, és fölrázza a lelkeket. Nincsen
1021 16   |                 Isten, egy csomó szászt és oláhot is adott a nemes
1022 16   |      pillanatban számította össze a pro és kontra szavazatokat, midőn
1023 16   |              odadugva a fejét a fõispán és az alispán feje közé. Szõke,
1024 16   |               eredj, vegyülj el köztük, és gondolj ki valami okos fortélyt,
1025 16   |              Bubenyik, a képébõl kikelt és alkalmasint becsípett Bubenyik
1026 16   |                  hogy hátha megveszett, és harapni fog.~Valóságos káosz
1027 16   |              hogy akkor adósodtak el.~- És hát igaz volna az?~- Isten
1028 16   |               csak egy kicsit megijedt, és mindjárt itt lesz, mihelyt
1029 16   |          nyújtott át neki. Ritka idegek és ritka ékesszólás bírnak
1030 16   |        Beleveszi magát az ember fejébe, és fúr ott, mint egy szú, a
1031 16   |             mint egy szú, a kíváncsiság és a rettegés bizonytalanságában
1032 16   |                órai vonattal megérkezik és hozzá száll.~Minthogy pedig
1033 16   |                 sokba vette a püspököt, és nagy megtiszteltetésnek,
1034 16   |                  mindjárt tizenegy óra, és még otthon semmit sem tudnak,
1035 16   |                 a kisebbfajta stréberek és az okvetetlenkedõk, akiknek
1036 16   |           kiáltások fonódtak össze fül- és idegbántó hangzavarrá. Még
1037 16   |          elvétve lehetett megérteni egy és mást: Ohó! Nem oda Buda!
1038 16   |                vagyunk, vannak füleink, és vannak még gentlemanek.
1039 16   |              már az õszinte sajnálkozás és megbánás külsõ jeleit vette
1040 16   |         villámgyorsan, mint a tisztelet és tekintély, ha egyszer az
1041 16   |                nem tótul tárgyalt velem és társaimmal méltóságod a
1042 16   |            tótul tárgyaltam az urakkal, és azonfelül sokszor és sokakkal
1043 16   |           urakkal, és azonfelül sokszor és sokakkal beszéltem tótul,
1044 16   |           ismétlem, uraim, ezt a ruhát (és meggyszín bársonymentéje
1045 16   |        darabnyit látok, a magyar hazát, és minden nyelvet elfelejtek,
1046 16   |           nyomott kedélyek fölengedtek, és a másik túlságba csaptak,
1047 16   |       fölszabadulva, hatalmasabb erõvel és lendülettel vágódnak fel
1048 16   |                rögtön kicsinyek lettek, és meglapultak, mint a siket
1049 16   |        Timotheus, mint egykor Rakovszky és Okolicsányi az ónodi országgyûlésen,
1050 16   |                 Jelölöm Noszty Ferencet és Kaby Józsefet.~Kaby, Kaby,
1051 16   |                Kaby”-kiáltásokkal. Száz és száz Kaby zúgott, hömpölygött
1052 16   |                 összeharapták ajkaikat, és kezdtek a terembõl kivonulni,
1053 16   |         kivonulni, odakünt fenyegetõzve és lármázva, mert bent most
1054 16   |              határozott, kihívó hangon, és szemeibõl zöld fény lövellt
1055 16   |              után kapkodtak a magyarok, és mindössze egy általános
1056 16   |              szó esett errõl ezután is, és ha Noszty Feri annyit csuklott
1057 16   |            emlegették a nemesi kúriákon és egyebütt, nem éppen hízelgõ
1058 16   |               éppenséggel nem csuklott, és teljesen egészséges volt,
1059 16   |         rokonszenves gibic, aki a kezei és a szemöldökei mozgatásával
1060 16   |                 hozza. Fellengõs tervek és remények ringatták. Most
1061 16   |                meg nyugodtan, míg kikel és megnõ, hogy széna legyen
1062 16   |         kastélyból. Fehér ruhás leányok és a helybeli úrnõk Bécsbõl
1063 16   |                hogy engem molesztáljon, és most vége van. Jól van,
1064 16   |               hogy megvagyok.~- Világos és természetes. Napóleonon
1065 16   |                az elõkelõbb embereknél, és igyekszel szeretetreméltó,
1066 16   |               mondani. Ahhoz fogat kell és csinos hajdú a kocsiülésre.
1067 16   |                 aprópénz a borravalókra és a kártyára, mert azt csak
1068 16   |                se beszélt különben. Méz és színbölcsesség csurog ajkaidról.~-
1069 16   |          szolgabíró a járásban mászkál, és mindenütt etetik, mint a
1070 16   |              szépen kitartanak a kúriák és a kastélyok a hajdúval együtt,
1071 16   |                áradozott Noszty Feri -, és a legkörültekintõbb fõispán!~-
1072 16   |             kell lenni, hogy folytatod. És arra fölséges egy ócska
1073 16   |                  úgyhogy jobb az újnál, és újból ki van lakkozva, olyan,
1074 16   |         minthogy otthon Krapecen tyúkok és másféle házi szárnyasok
1075 16   |               házi szárnyasok tanyáztak és költöttek benne.~Feri urat
1076 16   |                meglehetõsen lehangolta, és szinte az egekbõl rántotta
1077 16   |                 No, hát mondom. Megjön, és nagy bál lesz nálam a farsangon.
1078 16   |                 fõispánnál jelentkeztél és a sógort találtad, úgy is
1079 16   |            másszor, egyben vagy másban, és a fõispánt találod magad
1080 16   |              Kék Golyó-ba, ahol a lovai és a cselédei vannak. Fizesse
1081 16   |               Fizesse ki a számlájukat, és menjen a járásba egyelõre
1082 16   |             fordult elöljárója szavára, és a kéznyújtást se várva,
1083 16   |            eltaláltad a helyes ösvényt, és nem akarsz visszaélni a
1084 16   |             Felváltva szidta Bubenyikot és Malinkát, míg végre megsokallta
1085 16   |             Elnevette magát Kopereczky, és kedélyesen hátba ütötte
1086 16   |               világon. Látni kell tudni és parancsolni, ez az egész.
1087 16   |                kezdve a fejük tetejéig, és arról szól, fráter, az én „
1088 16   |             tanuld meg, mint a Bibliát, és kövesd, hogy hosszú életû
1089 16   |                 járásban lakó elõkelõbb és szájasabb családokról, valamint
1090 16   |               azokkal való diplomatikus és célirányos viselkedésrõl
1091 16   |                célirányos viselkedésrõl és bánásmódról, ilyenformán:~
1092 16   |                Török Gábor nagybirtokos és nagy szamár, dicsérni kell
1093 16   |                 dicsérni kell a juhait, és rendelni a saját készítésû
1094 16   |            partentum76. Buzgó katolikus és erõs antiszemita. Ámbár
1095 16   |         tagokról. Némely helyütt kényes és sikamlós instrukciók is
1096 17   |                  divatból kiment csézák és bricskák álltak a kocsiszínben,
1097 17   |            karban, mert mindent kímélt, és soha semmit se változtatott.
1098 17   |                 voltak, egy bérese száz és két tavaszt számlált (arcképe,
1099 17   |                említett tajtékpipából), és nyáron a gyümölcsösre ügyelt,
1100 17   |              gyümölcsfák is elaggottak, és nemhogy gyümölcsöt hoznának,
1101 17   |                  Bent a házban is ócska és kedves volt minden, a kályhák,
1102 17   |            minden, a kályhák, a bútorok és maga az asszony is, jóval
1103 17   |               mégis a kisebb nemesekkel és lateinerekkel barátkoztak,
1104 17   |             népszerűség, mely Palojtayt és Fruzina mamát környezte.~
1105 17   |               hóbunda takarta a mezőket és az utakat, csak a varjak
1106 17   |     feketéllettek a csillogó fehérségen és a falvak szélein a disznópörkölési
1107 17   |               füleit. Minthogy Palojtay és felesége kicsit nagyothallottak,
1108 17   |        bajusszal, kivörösödött fülekkel és orral.~- Kívántam tiszteletemet
1109 17   |              tenni kedves urambátyámnál és édes asszonynénémnél - szólt
1110 17   |                S ezzel megölelte Ferit, és egy atyafiságos csókot cuppantott
1111 17   |           valamikor az apáddal - szólt, és szemtõl szembe figyelmesen
1112 17   |         tettette magát, hogy haragszik, és el is kezdte legottan indokolni:~-
1113 17   |               odabent a másik szobában, és minthogy ez tilos cselekedet,
1114 17   |             hogy iszik, hogy kártyázik, és hogy táncol.~- No, hát jól
1115 17   |                  Megpróbáljuk az ivást, és egy kicsit kártyázhatunk
1116 17   |               gavallér csak talán vagy, és itt annyi szép leány és
1117 17   |                 és itt annyi szép leány és menyecske lesz a környékrõl
1118 17   |                 értük két béresszekeret és tizenkét bundát, hogy meg
1119 17   |            pörköltet, töltött káposztát és túrós csuszát.~- Úgy beszélsz -
1120 17   |             hogy él, csak az ásításából és a pillái rezgésébõl látszott.
1121 17   |                 hogy olyan kedélytelen, és semmivel sem bírom felrázni,
1122 17   |       elfelejtsem, kihúzom a ceruzámat, és az ingmandzsettára jegyzem
1123 17   |              fel. - Sehr gelungen!”80 - és megint csak kacagott, hogy
1124 17   |                  hogy a ház is rengett, és a könnyei potyogtak. Ezzel
1125 17   |                 hajdani diákcsínyjeimet és a másokéit, ostoba, sületlen
1126 17   |       professzorok húzták a rövidebbet, és amelyeken senki sem nevet
1127 17   |                 mulatott még ilyen jól, és nem talált ilyen kitûnõ
1128 17   |             minden ember, a nagyuraktól és államférfiaktól kezdve az
1129 17   |                 csak kellemeset mondott és tett, kivévén gyerekkorában
1130 17   |                 gyerekkorában a nevelõk és professzorok, ezek az õ
1131 17   |            Minélfogva minden epe, harag és rosszakarat, amely egy emberi
1132 17   |              borocska mellett, országos és megyei közügyekrõl, ahogy
1133 17   |                 közt, szidták a németet és a zsidót, majd kifogyván
1134 17   |                 csinálta a hatvanasokat és kilencveneseket, már szinte
1135 17   |               kopogtat már harmadízben, és nem lehet meglátni, mert
1136 17   |                 szerezhess, hogy ki az, és mit akar?~Az inas kicammogott
1137 17   |               le. Add rám a bekecsemet, és keresd elõ a kulcsokat,
1138 17   |             eredj közelebb a kályhához, és melegedj meg.~Az öregúr
1139 17   |                aranyszínû folyadékot -, és nehogy egyszerre találd
1140 17   |                menten táncra kerekedik, és férjhez megy.~Ha már egyszer
1141 17   |          áldásának. Még mikor lefeküdt, és a gyertyáját eloltotta is
1142 17   |                 keresztülfolyik rajtuk, és hûsen tartja õket; nyáron
1143 17   |            hanem bezzeg télen nyirkosak és mohtól zöldek, fölfelé pedig
1144 17   |            rendre a különféle bundákból és prémes csurapékból, melyeket
1145 17   |                szobában. Amennyi csókot és kézcsókot ezektõl kapott
1146 17   |             jegyzõ is, tanítók leányzói és baronesse-ek (Mezernyérõl
1147 17   |              voltak az érkezõk: vörösek és fehérek - vagyis vörösre
1148 17   |                csípõs hideg minden orrt és minden arcot, s fehérre
1149 17   |           meszelt minden bajuszt, hajat és szakállt a zúzmara. Csakhogy
1150 17   |                 ellenben maradtak hajak és szakállak, melyek megtartották
1151 17   |              szükség nagy tanítómester, és „sok jó ember elfér együtt”,
1152 17   |          kidomborítására kitalált vatta és egyéb mesterséges töltelékek.
1153 17   |                  A vendégek már tudják, és magukkal hozzák a fiatalok
1154 17   |              míg csak be nem sötétedik, és megjelenik a hírnök: „tessék
1155 17   |                whistezõ öreg hölgyeknek és uraknak. A ferbli majd csak
1156 17   |               fiatalság, a strucctollas és virágos nõi kalapok színpompája,
1157 17   |             mint egy illanó, összefolyó és szétszakadozó virágerdõ.~
1158 17   |              Megállt a jégtábla szélén, és az összképben gyönyörködött,
1159 17   |                 tükörlapon.~Odasietett, és kezét nyújtotta, hogy fölemelje. „
1160 17   |               kérdé.~- Ó, nem - rebegte és reszketett. - Egy kicsit
1161 17   |        törvényszéki elnök; csinos ember és nagy stréber. Azonfelül
1162 17   |                  fél térdre ereszkedve, és igazítani kezdte a szíjakat,
1163 17   |        emlékeztetés a somlyói vadászra. És a hang is, csodálatos, mintha
1164 17   |                volna a pápai csizmadiák és mesterlegények közt? Bolondság
1165 17   |          Bolondság ilyesmit elképzelni, és mégis sokért nem adta volna,
1166 17   |                 két „zsandár” megfogta, és erõszakkal utaztatta fel
1167 17   |                erõszakkal utaztatta fel és le a nagy jégmezõn. Csak
1168 17   |               egy kicsit kifújja magát, és hogy õk egy kicsit udvarolhassanak.
1169 17   |                 ért, ahol a vendég urak és hölgyek, parasztmenyecskék,
1170 17   |                nem nagyon találékonyak, és hogy én meg már nagyon fáradt
1171 17   |             lesznek, akiknek csak lábuk és gyomruk van.~- Hahaha! -
1172 17   |              kelt fel, szép kisasszony, és sapristi, az epécskéjét
1173 17   |             mind szépek, keskeny lábaik és piciny füleik vannak.~-
1174 17   |          kitalálhatja a keskeny lábáról és a kicsiny füleirõl, melyek
1175 17   |         Istvánné) egy hógomolyát gyúrt, és megdobta vele a viceispánt,
1176 17   |             felelni is kell az ilyenre, és végre csupa tréfa az egész.
1177 17   |               is gyúrt egy hógalacsint, és a daliás Ulrik János fõcsendbiztost
1178 17   |              szállnának, kergetõznének, és egymást kereszteznék a levegõben,
1179 17   |            leverte mellényérõl a havat, és tovább folytatta a beszélgetést
1180 17   |                ugrifüles által a házba, és ott leült a mamája mellé,
1181 17   |              instanciával kell járulni, és nem hógolyókkal. De ha látták
1182 17   |          mindenféle mentségeket talált, és amint ezek már teljesen
1183 17   |                kedvetlenül. ~A gyertyák és lámpák kigyúltak bent, az
1184 17   |              estével a szél is felkelt, és belevegyítette dúdolását
1185 17   |                ezek maradtak pletykázni és disputálni a balra esõ szobákban,
1186 17   |          rosszul öltözött vidéki majmok és falusi bakfisok közt, kikkel
1187 17   |                 múlt héten a szánkóval, és Matild baronesse-nek az
1188 17   |                 mert a baba beteg lett, és alighanem rámegy a szegény
1189 17   |                mulattatta Fruzina mamát és környezetét, a „századokat”.
1190 17   |           elértette Kaprinczy Balázsné, és fölvette a kesztyût az érettebb
1191 17   |              illata, forgós teremtette, és az öreg pemetefû is jó orvosság
1192 17   |        következõ nap elutazik Monacóba, és felteszi a krupiénál a mindennapi
1193 17   |            mondta, testének minden izma és porcikája mozgott, a szemei
1194 17   |               szája szélesre szétnyílt, és a tömött bajusza szálanként
1195 17   |                 bajusza szálanként élni és ingerkedni látszott.~Feri
1196 17   |            folytatá ezután elábrándozva és a nyelvével csettentve -,
1197 17   |                 az volt, hogy felugrik, és arcul üti a tisztes hajú
1198 17   |       csengett-bongott az elevenségtõl, és a kandallóban is azon mód
1199 17   |           mintha az õ szavait kísérnék, és vele együtt pajkoskodnának.~-
1200 17   |                együtt pajkoskodnának.~- És honnan tudja azt maga? -
1201 17   |            vagyok az édesapád, ebugatta és ebadta.~A vér lassanként
1202 17   |               bravó! Kitört a derültség és a taps mindenünnen. Az egész
1203 17   |                 összedugták a fejeiket, és úgy dicsérték. Szellemesen
1204 17   |                 ki, apagyilkos se lett, és megmaradt mégis gentleman.
1205 17   |             akkor megyei aljegyzõ volt, és még egy csomó ügyes-bajost.
1206 17   |           helyemet.” Megköszöntem neki, és körülbelül így szóltam: „
1207 17   |      kényelmesebb.” Be is ment a lurkó, és örömtõl sugárzó arccal lépett
1208 17   |            utána a fõispán elé járulok, és ünnepélyesen megkérem tõle
1209 17   |              fel, hogy menjek be elõbb, és ha szót fogadok neki, most
1210 17   |                az ember észben tartani. És mennyi tömérdek takarítás
1211 17   |             Davenportban van az a gyár, és ha jól emlékszem, nem gombostûket
1212 17   |                Vagy pedig ráült valaki, és te hirtelen fölkeltél. Kétségtelenül
1213 17   |                  Mari gyöngén elpirult, és egyetlen mozdulatra se volt
1214 17   |         nagyságos asszony leánya.~- Ah, és hol?~- A jégen.~- Szeretem,
1215 17   |               te szerencsétlen gyermek! És ezt meg sem mondod nekem.
1216 17   |                 Tóthné mégis megrémült, és a kezeit kezdte tördelni.~-
1217 17   |               egy béka van a gyomrában, és mindennap elájult kétszer-háromszor
1218 17   |      voltaképpen egér volt a gyomrában, és ez megzavar most, mert most
1219 17   |                  bent érezte az egeret, és váltig jajveszékelt, hogy
1220 17   |             jajveszékelt, hogy mardossa és harapja. A doktor persze
1221 17   |          gyomrában, bármennyire elõkelõ és tiszteletre méltó hely légyen
1222 17   |                is nyugodott az asszony, és semmiféle marást vagy harapást
1223 17   |       leszakította nagy hamar a rózsát, és intett a szemöldjeivel Nosztynak:~-
1224 17   |             Szaladj csak utána, kérlek, és add át nevemben, engeszteld
1225 18   |             röpült, mint a nyíl, utána, és még előbb érte utol, mintsem
1226 18   |           megállt szó nélkül, elsápadt, és mereven bámult rá.~- Talán
1227 18   |               hajam közt babráljon? No, és még mivel bízta meg a kedves
1228 18   |              rózsát, betûzöm a hajamba, és otthon esetleg le is préselem.~-
1229 18   |               esetleg le is préselem.~- És nem haragszik?~- Sõt. Egyebet
1230 18   |                   Nincsenek ismerõseim, és nem is szokásom a játékból
1231 18   |                szíve hangosan dobogott, és olyan ügyetlennek érezte
1232 18   |                Csak a szemeivel intett, és az ajkszögleteit vonta össze
1233 18   |          csekély benyomást tettem rá.”~(És szinte már olyasvalamit
1234 18   |         folytonosan, s ezer apró dolgot és megfigyelést rakott a serpenyõkbe,
1235 18   |              hol amoda, megint átrakta, és a mérleg szüntelen hullámzott,
1236 18   |           szüntelen hullámzott, mozgott és nem állt meg eredményt mutatni.
1237 18   |            kombinálásból, találgatásból és fejtörésbõl nemcsak hogy
1238 18   |                 szórakozottan játszott, és ferdén felelgetett, hogy
1239 18   |                 megtalálta az ízléséhez és a gyomra állapotához való
1240 18   |                 francia konyha mártásai és könnyed omlette soufflée-i
1241 18   |               félig véres angol húsokat és pudingokat, valamint a szokásos
1242 18   |                  melyek magyar embernek és isteneknek valók, de inkább
1243 18   |             menyecske, Pázsith Gusztiné és Gyurtsányiné között, éppen
1244 18   |                Mari azonfelül elpirult, és a tányérjára nézett, mint
1245 18   |             Valaki mostan kõbe hágott! (És háborgó tekintetét körülhordozta
1246 18   |            csóválta a fejét Kaby Jóska, és röhögött.~Klementy ezentúl
1247 18   |                 becsületes munkájukkal, és azt úgy mívelik, hogy a
1248 18   |           magukban, minek dolgozzunk? - és nem dolgoznak többé.~- Ejnye,
1249 18   |               két kezével megvakarva -, és csak Noszty úrra értettem,
1250 18   |               Feri némi keserûséggel -, és ezentúl bizony már nekem
1251 18   |             átsétáljon a túlsó oldalra, és a Kaby Józsi poharát megérintse
1252 18   |                 se egészen kóser ember. És milyen gõgös, kivált az
1253 18   |              beletemeti a fizimiskáját, és az olvasást mímelve megy
1254 18   |             efféle semmiségek mondattak és történtek az asztalnál,
1255 18   |                 töltött a játékosoknak, és kiszolgálta õket. Szóval
1256 18   |                  vagy hogy talán tudta, és azért nem hagyta ott.~A
1257 18   |               nagyrészt már kifáradtak, és újak szilajodtak neki. A
1258 18   |              Bizonyosan befogatott már, és elment. Amennyire az udvarlóitól
1259 18   |        párolgott a fejébõl, nem is akar és nem is fog, talán örökkön-örökké
1260 18   |      örökkön-örökké megmarad a gyanúja, és bosszantani fogja. Mert
1261 18   |         valamivel, duzzogva befogatott, és hazament, a kis báró pedig
1262 18   |           kerüljek többé a szeme elé.~- És miért?~- Amiért, azt mondja,
1263 18   |           megbékültök.~S ezzel fölkelt, és fölkereste Tóthnét, hogy
1264 18   |            báróné bizalmasan félrehívta és hogy az egész világ látja,
1265 18   |              elöl a két felsõ szemfoga, és hogy nem csináltat helyettük
1266 18   |           mondom, hogy borulj az ölébe, és ez nem is valami elegáns
1267 18   |               valahol a kártyázók közt, és figyelmeztesd a hazamenetelre.
1268 18   |              Mari végigment a szobákon, és sok kérdezõsködés után végre
1269 18   |              Mert két ultimó van rajtam és egy szóló.~A leány ráemelte
1270 18   |             mamának, hogy várjatok még. És talán te is fordulj még
1271 18   |                 küszöbén. Olyan csúnya! És rám vicsorítja a fogait,
1272 18   |               elmosolyodott a célzásra, és elkapta ügyesen.~Nemsokára
1273 18   |      felelgettem a „haragszom rád”-ban. És ez még semmi se volna, hanem
1274 18   |              hanem elvették a brossomat és gyûrûmet is.~- Ki vette
1275 18   |            vette el?~- Egy fiatalember. És ez se volna még semmi, ha
1276 18   |                Megharagudott valamiért, és hazament, a tárgyakat pedig
1277 18   |            pedig a zsebében felejtette. És ezzel most már én készen
1278 18   |            leány vagyok, szabad levegõn és szabad beszéden növekedtem
1279 18   |             hogy ez engem felbirizgált, és folytonosan csiklandozza
1280 18   |                milyen a lelke, a sorsa, és mindent, mindent, ami rá
1281 18   |               látott, hiszen már tudta, és mégis a szédület fogta el,
1282 18   |                  ami csak sejtelem volt és késõbb valószínûség. Sápadt
1283 18   |                Sápadt lett, mint a fal, és úgy érezte, hogy a szíve
1284 18   |             álmodozva tette hozzá: - No és?~- Egy fiatal leány volt
1285 18   |             Természetesen nagy lábakkal és vörös kezekkel - kötekedett
1286 18   |                    Ej, Noszty, Noszty - és szemrehányólag fenyegette
1287 18   |               de tegye szívére a kezét, és ne vegye tõlem rossz néven,
1288 18   |            dolgom - válaszolta hûvösen, és felkelt a székrõl.~- No,
1289 18   |              volna, inkább csinos volt, és a szemei is kékek voltak,
1290 18   |                 mit beszélek, királyné, és volna ilyen hasonmásom,
1291 18   |                a református templomban, és együtt énekelte a hívekkel
1292 18   |          beszélgetésbe, akár egy bakfis és egy gimnazista; napsugárból,
1293 18   |            ártatlan, kedves leánykának. És talán vissza is riad az
1294 18   |           milyen tréfás kedvében van.~- És nem hitte volna el?~- Nem
1295 18   |            parkban, a réten, az árokban és mindenütt, de a pálma csak
1296 18   |                 csak a maga levegõjében és földjében.~- És hátha nemcsak
1297 18   |             levegõjében és földjében.~- És hátha nemcsak mondanám,
1298 18   |               leány?~Hangja reszketett, és mereven nézett a Noszty
1299 18   |            halkan; visszaült a székébe, és a szemeit lehunyta.~- Mert
1300 18   |            különbség, uram, a szegények és gazdagok közt, azért mégis
1301 18   |          odanyújtotta a karját Marinak, és szépen beálltak a sorba
1302 18   |      gondolnának. Tartsa örök titokban, és ne feledje, hogy magának
1303 18   |           mosolyog, megfogja a kezöket, és egy-egy könnyed, finom fordulatot
1304 18   |            kutatott utánam?~- Igazán.~- És hogy?~- Újsághirdetésekben.~-
1305 18   |                 az árnyéknak, aki volt, és nincs többé.~- Ejnye, Noszty!
1306 18   |                  Mikor pedig véget ért, és Noszty a helyére vezette
1307 18   |                 mintha a szél lengetné. És minden nevetett körös-körül.
1308 18   |                rubintok a fülbevalókban és násfákban, a buzogányos
1309 18   |                 a buzogányos Palojtayak és a Stuart Mária-galléros
1310 18   |            kiment az álom a fejembõl.~- És belement a ravaszság, mert
1311 18   |            meg-megállt valamely a hátak és vállak által védett helyen,
1312 19   |                Szt. Sebestyén-pihenőház és a rekettyési kúria, valamint
1313 19   |                 itt a kenyérpusztítókat és a rossz szervezetű utódokat;
1314 19   |               kockagyár roppant kürtője és a fűrészmalomé az erdő alján,
1315 19   |          azonfelül téglagyár a birtokon és isten tudja, mi minden.
1316 19   |            kiknek alagcsövezett rétjeit és füstölgő gyárait megmutogatta: „
1317 19   |                munkát nyújtok a népnek, és - tette hozzá -, magam teszem
1318 19   |             pénzt, de ő nem volt kapzsi és haszonleső (amerikai részvényei
1319 19   |                hogy ő magát jó embernek és hasznos polgárnak tudja.
1320 19   |             volt munificens85 templomok és papi dolgok iránt (amiért
1321 19   |              akik az ápoláshoz értettek és a főzéshez, doktor csak
1322 19   |                  s tele lett betegekkel és szimulánsokkal (mert híre
1323 19   |            mutatta ki iránta szeretetét és nagyrabecsülését, úgyhogy
1324 19   |                célozta, hogy Lázároknak és ügyefogyottaknak vigasztalást
1325 19   |                 legnagyobb vigasztalást és gyönyörűséget. Jobbnak,
1326 19   |              lassankint minden javítási és cselekvési szenvedélye erre
1327 19   |                s hallgatta a dr. Pázmár és a Holics József disputáit
1328 19   |                 disputáit a kéményekről és a beteg emberekről. Néha
1329 19   |           alanyt tekintették a királyok és oligarchák.~- Ej, menjenek
1330 19   |              saját mûködését törpíti le és egy kicsit az enyimet is.~-
1331 19   |                    rikácsolta a doktor, és az egész pohár puncsot fölhajtotta
1332 19   |                én goromba ember vagyok, és ha már annyira jutottunk,
1333 19   |                hány ember betegszik meg és nyomorodik el évenként,
1334 19   |              napon gyáraiban az üzemet, és bezárná a Szent Sebestyént,
1335 19   |        humanizmus öncsalás, istencsalás és népcsalás. Egy szájból hideget
1336 19   |          népcsalás. Egy szájból hideget és meleget fújni, s bezsebelni
1337 19   |               gyárakat szüntetem meg.~- És az én gyári praxisom és
1338 19   |                 És az én gyári praxisom és fizetésem?~- Az is megszûnt
1339 19   |                azonban nemsokára tudtán és akaratán kívül is alaposan
1340 19   |                  Be is állított másnap, és leolvasott nekik a pulpitusukra
1341 19   |                    Nem tudok én semmit. És éppen abban van az erõm,
1342 19   |                 a talajt, õ vegyelemzi, és megírja, melyik milyen növénybe
1343 19   |               hogy jól viselik magukat, és együtt éreznek velem. A
1344 19   |                jól érzik magukat nálam, és fizetésen felül bizonyos
1345 19   |       valamennyien, sõt azonfelül nekem és vendégeimnek is jut.~Mégpedig
1346 19   |                   Még ez is túlságos bõ és fényes nekem - mentegetõzött
1347 19   |             tükör alatt egérfogó masina és egy kosár, amelyben az anyamacska
1348 19   |                 mutatja. Minden elõkelõ és értékes, ami Mari kisasszonyra
1349 19   |               kanavásszal behúzott szék és ugyanolyan kelméjû, hepehupásra
1350 19   |      tajtékpipákat csinál a cselédeinek és a tiszteknek.~Azaz van,
1351 19   |                kalendárium az én testem és Szibilla-könyv - folytatá
1352 19   |               asszony is elmosolyodott, és rászólt a hallgatag Marira,
1353 19   |           asztalra egy kis szilvóriumot és pogácsát. ~Miközben még
1354 19   |        utánaszaladt a szomszéd szobába, és ott hirtelen átadott neki
1355 19   |            csúsztatta a fakó újságot.~- És most már jöjjön vissza,
1356 19   |             ezek után csakhamar felkelt és búcsúzott. Sopánkodtak,
1357 19   |         csábították, hogy õzgerinc lesz és balatoni fogas, délután
1358 19   |           tarokkistáknak Magyarországon és a kapcsolt részekben. Noszty
1359 19   |                az összes jókívánságokat és viszontlátogatási biztosítékokat,
1360 19   |                 lenni, hisz azért falu, és azért fekszik Magyarországon.
1361 19   |                fénylenek, mint a rubin, és a berzenkedõ bajusza szinte
1362 19   |     kisgyermeknek.~- Nem, soha - mondá, és egész lelkével belemerült
1363 19   |             adni.~Tóthné hozzátoldta:~- És milyen kedves, elõkelõ.~
1364 19   |                  Tóth Mihálynak feltûnt és megkérdezte:~- Neked hogy
1365 19   |                 terítette ki a lapokat, és miután ráakadt, éldelegve
1366 19   |      halványították azt a jólesõ pompát és fényt, melyet a szép kocsik,
1367 19   |                kocsik, cifra szerszámok és lovak mutattak a szemnek.
1368 19   |             mondogatni: „Csak egy Isten és egy Palásthy van, csakhogy
1369 19   |          portéka óriási áron keljen el. És Tóthné tényleg a származás
1370 19   |              titkos terveivel, Palásthy és Krackner közt habozva, mert
1371 19   |           fiákeren járt ki Bontóvárról, és már nem is volt elég fiatal,
1372 19   |        szituációban nagyobb szórakozást és mulatságot találva, mint
1373 19   |            fordult a Tóthné érdeklõdése és figyelme. Orronverõsdit
1374 19   |              vele bírni, olyan komolyan és lendülettel ütögette nagy
1375 19   |              istenért, hamar egy lavórt és vizet! Kifolyt abból vagy
1376 19   |                  Az orrvérzés elállott, és a Vente Laci értéke nagyban
1377 20   |              neki beszélt, õrá figyelt, és kurtán bánt el a többiekkel,
1378 20   |               gépben - felelt kitérõleg és gunyorosan -, se többet,
1379 20   |          orgonabokrokon. Minden izgalom és nagyobb esemény nélkül történt
1380 20   |              azok a fifikák, „griff”-ek és finták, melyekkel a leányoknak
1381 20   |          dolgokat a maga módja szerint, és máris többet látott, mint
1382 20   |                szolgabíró a helyszínén, és elrendeli a megcsináltatását,
1383 20   |                 dolga legyen a faluban, és felüti a maga székhelyét
1384 20   |                van valami, ami a szimat és megfigyelés erejével megállapítható,
1385 20   |           parádé. Egy kis levesünk lesz és egy kis húsunk.~Tóth úr
1386 20   |         elhagyta a tanácskozási termet, és lefelé sietett a lépcsõkön.~-
1387 20   |             magát hirtelen a fõispán -, és hívja meg nevemben õt is.
1388 20   |                 csak Homlódyné volt ott és a takarékpénztári igazgató,
1389 20   |                 élesíteni, sarkantyúzni és korbácsolni az emlékezõtehetségét. „
1390 20   |                 asszonyok igen nyájasak és figyelmesek voltak iránta;
1391 20   |              báróné -, de jó szíve van, és én meg vagyok gyõzõdve,
1392 20   |                 még abból miniszter is, és legyen, mert azelõtt mindig
1393 20   |             lehunyódtak a hibái fölött, és csak az a hír világított,
1394 20   |                 Legyünk örökös barátok, és ha egy hû szívre van szükséged
1395 20   |               pillanatban, a cél elõtt, és talán nem rossz volna, miután
1396 20   |                 bizony nem lenne rossz, és igénybe vette a sógora tárcáját,
1397 20   |           Mindenütt csak elõzékenységet és szeretetreméltóságot tapasztalt,
1398 21   |                Rekettyésre, hogy Tóthné és Mari nem voltak otthon,
1399 21   |              asztalfiókból egy kulcsot, és átnyújtotta Nosztynak.~-
1400 21   |      Belekóstoltam a gyöngyéletbe is.~- És miért vált meg tõle?~- Egészségi
1401 21   |                udvaron. Tóth felugrott, és az ablakhoz futott.~- Megérkeztek
1402 21   |                a hölgyek átöltözködtek, és magukhoz térve az ijedtségtõl,
1403 21   |            egyszer születnék a világra, és ha a Teremtõ megkérdezné,
1404 21   |        Öcsémuram hol szolgált?~- Pesten és Trencsénben - felelte Feri
1405 21   |           leánya - magyarázta Tóthné -, és azt hallom, neki is egy
1406 21   |                ostoba katonakabátgombok és csillagok! Ámbár iszen nekem
1407 21   |            Pozsony tele volt katonákkal és fülemilékkel. Mária Terézia
1408 21   |                 ott hált egy éjszakára, és arra az alkalomra néhány
1409 21   |         fogatott a városi magisztrátus, és eleresztette õket a ligetben,
1410 21   |               Pozsonyban, mint fülemile és katonatiszt. Hát ott nem
1411 21   |               erre a nem várt kérdésre, és arca sápadt lett, mint a
1412 21   |                a szemeibõl a tisztesség és illedelem okáért. Szégyen-gyalázat
1413 21   |             agyonütött szúnyog érdemel. És micsoda dísztelen volt minden:
1414 21   |          cséplés új öröm, ha jól fizet, és csak mikor már a gazda munkáján
1415 21   |            betegek. A szobaleány bejön, és jelenti, hogy hatan várják. „
1416 21   |            megszûnt a tormaszagolástól, és az elfogulatlanságát is
1417 21   |          lehetett, sok leányt megcsalt, és sok hitelezõt szerzett Trencsénben -,
1418 21   |                aki valaha hadnagy volt, és nem képzelte magát kisistennek!~
1419 21   |            akarja-e csak, hogy „vigyázz és siess”, vagy pedig a bûnhõdést
1420 21   |                megegyezett a Kopereczky és az öreg Noszty véleményével
1421 21   |                 utazott le a fõvárosba, és néha napokig ott kártyázott.
1422 21   |           megmosta a fejét apja, nõvére és Homlódyné jelenlétében.~-
1423 21   |             célnál vagy. Még egy lépés, és nagyúr lehetsz örökre. S
1424 21   |                 nyomban ellágyult erre, és így szólt:~- Egy föltétel
1425 21   |                   Mily megható szerelem és állhatatosság! - kiáltott
1426 21   |                lényébõl csodálatos sikk és elõkelõség áradt ki, méltóságteljes
1427 21   |                 ki, méltóságteljes volt és mégis szeretetreméltó, nyájas
1428 21   |                 szeretetreméltó, nyájas és mégsem leereszkedõ, természetes
1429 21   |                leereszkedõ, természetes és mégis ravasz, kiszámító.
1430 21   |              nem szereted a hivalkodást és kapaszkodást? Hát mit bánom
1431 21   |              messzirõl felismerte Feri, és az ostora nyelével tisztelgett.
1432 21   |              nyitva. „Good bye!”~Kocsis és Pimpósi, a hajdú, mind nem
1433 21   |              fel itt a Horka-erdõben.~- És ön, doktor, napernyõt visz
1434 21   |           kiirtatta a közbül esõ részt, és most búza termett benne.
1435 21   |               felizgatta õket. Egyhangú és mégis szép volt itt minden,
1436 21   |                 aztán elõbukkant odább, és újra elrejtõzött. Még hangja
1437 21   |                 odább már zsémbelni fog és morogni, valahol pedig talán
1438 21   |              talán harsogó folyam lesz, és a sziklákat verdesi haragos
1439 21   |              egyszerre két villogó szem és egy rõt fej bizsergette
1440 21   |             tehát visszament a lyukhoz, és sajátságos hangot hallatott.~
1441 21   |               ugrott ki erre a lyukból, és elkezdett a lyuk elõtti
1442 21   |               egyik rókakölyök elkapta, és elkezdett vele szaladni
1443 21   |        utolérték, egymáson hemperegtek, és az inkriminált nyúlláb hol
1444 21   |                megállt a lyuk szájánál, és onnan nézte gyönyörködve
1445 21   |                visszaszaladt a lyukhoz, és megint hallatott valami
1446 21   |            szépen viseljétek magatokat, és ki ne jöjjetek semmi zajra,
1447 21   |                megfordult, utánabámult, és éppen kiáltani akart Tóthékra,
1448 21   |                 a gallyak, hátrafordul, és elnyeli a szándékolt kiáltást,
1449 21   |            egyet perdült, mint az orsó, és szétnézett.~- De hol az
1450 21   |             szétnézett.~- De hol az apa és az orvos?~- Azok elmentek
1451 21   |            nagyon elszontyolodott erre, és az erdõ is szomorú lett.~-
1452 21   |                 õket látni!~- Üljön le, és várjuk meg.~- Leüljek és
1453 21   |                és várjuk meg.~- Leüljek és hová?~- Talán a gyepre.
1454 21   |            mondá fojtott hangon Noszty, és lehajolt a bokor alá, hogy
1455 21   |               jön - susogta most Noszty és a tekintetével mutatta az
1456 21   |             Feri, majd átfogta derekát, és közelebb vonta a sûrû bokorba,
1457 21   |             iramodással megint elfogta, és megint elõhívta a gyerkõcöket.~
1458 21   |               magát, kilépett a sorból, és a szájába vette a tollat.
1459 21   |                 apró, éles fehér fogai, és ham, egyetlen harapással
1460 21   |                    Nem elég, nem elég - és keze a kakashoz nyúlt.~-
1461 21   |             lehet, az nem lehet - szólt és reszketett. - Hova gondol?
1462 21   |                 föld alatti palotájába, és semmi sem maradt a tisztáson
1463 22   |                 midőn minden bejelentés és kopogás nélkül felrántotta
1464 22   |                   Nos, megkértem Marit, és igent mondott.~Kopereczky
1465 22   |                 abban valami nevetséges és ostoba. Az akkori hangulat
1466 22   |                 erdõben voltunk tegnap, és valahogy úgy jött ki a sor,
1467 22   |                te ezeket is érintheted, és dûlõre viheted az öregúrnál.~-
1468 22   |             pénze hever itt Bontóvárott és egyebütt takarékpénztáraknál,
1469 22   |                vagy, hogy a körülmények és az ott fújdogáló szelek
1470 22   |                 most gyere át Vilmához, és mondd el neki az eset poétikus
1471 22   |                 a sürgönyt, megértette, és legott vonatra ült; sõt
1472 22   |                is megtudták falujokban, és másnap úgyszólván az egész
1473 22   |       érdeklõdéssel várták megérkezését és az új híreket. Feri egy
1474 22   |                az öregeknek unoka kell, és ha egy fiú találna jönni,
1475 22   |           párának látszott e gõgös urak és hölgyek elõtt, kik e füstalakzatokból
1476 22   |       Kopereczky nagy léleknyugalommal, és egy kis mûvészi szünetet
1477 22   |               guta, elment a temetésére és a családi ügyek rendezésére.~
1478 22   |              erdõben történt jelenetet, és azt is kijelentette, hogy
1479 22   |                 férjhez, vagy senkihez, és hogy az öregúrnak nem volt
1480 22   |                 Feri neki rokonszenves, és ha egy kicsinyt megkomolyodik,
1481 22   |           kellett utaznia Tóth úrnak.~- És miben maradtatok? - kérdé
1482 22   |              hullottak le róla a réklik és a szoknyák...~- Utálatos
1483 22   |           ezüstmûvesnél, a kezdõbetûket és az évszámot vésette belülre.
1484 22   |              állapotokat tud teremteni. És hát csak maradjon, nem hiányzik
1485 22   |              nagyuraknál! Ott a kanalak és kések is másképp csörögnek,
1486 22   |                 nagy hõségek beütöttek, és Tóth még mindig nem jött.
1487 22   |            Balatonon dangubáló jachtja, és hogy most éppen meg van
1488 22   |          sürgönyt hozott be ezüsttálcán és egy névjegyet. A fõispán
1489 22   |    elfogadószobába, s vigyél be szivart és konyakot. Mondd, hogy öt
1490 22   |       méltóságodnál. Nem is tudom, hogy és hol kezdjem...~- Kezdheti,
1491 22   |             tetszik, kedves Tóth bácsi, és nem is olyan különös már,
1492 22   |           egyszer csak megnõ a szárnya, és hess, elröpül a fészekbõl.
1493 22   |      megtisztelte méltóságod a házamat, és arról is értesített, hogy
1494 22   |        dörzsölve.~- Meg akartam elõzni, és otthon ki sem szállva, egyenesen
1495 22   |                Ezzel meghajtotta magát, és távozott. Az ajtóban egymást
1496 23   |              pisztolyt gondosan elzárt, és a kulcsot magánál tartotta.~
1497 23   |                röviden kiadták az utat. És ha már ebbõl az ügyletbõl,
1498 23   |              beleegyezett a házasságba, és csak most, miután Trencsénbõl
1499 23   |        csatlakoznék a János úr helyesen és finoman kidomborított nézetéhez,
1500 23   |          rángatta bozontos szemöldjeit, és noha Noszty igen tapintatos