Fejezet

 1 3 |              cimbalmost a folyamba, hogy azok majdnem belevesztek, de
 2 3 |               tudhatja már apjától, hogy azok az õ kedvéért folynak.~Kopereczky
 3 3 |               ezeket a mestereket.~- Biz azok éppen olyan bizonytalanok,
 4 4 |              szüksége. Vállalkozol-e rá?~Azok a jégszemek hogy kezdtek
 5 5 |                 szelídek, mint mikor még azok a daliák vadásztak rájuk.
 6 5 |              ragaszkodnak, részint pedig azok, akik a megyében lakó gróf
 7 6 |                  legalább azt tudná, mik azok a főkötőőrök.~Pedig igen
 8 7 |               álláspontúak, stréberek és azok a parasztbizottsági tagok,
 9 7 |                   kérdezte vigyorogva.~- Azok bizony szépen felsülnek,
10 8 | párttorzsalkodásban az ellenfél oszt. Ma azok hivatalosak, akik legjobban
11 9 |             máslit kötni a nyakkendõjén.~Azok, akik hallották, elmosolyodtak.
12 9 |           agancsainkra azt mondják, hogy azok értéktelenek, nekik trófeák
13 9 |           agancsainkra azt mondják, hogy azok értéktelenek - szónokolt
14 11|              szebben kiszívni, úgy, hogy azok úgynevezett bajuszt ne kapjanak.
15 11|                az előfizetők lajstromát. Azok a jámbor, becsületes, szegény
16 11|                  sem fogja önt meglopni. Azok ott becsületes emberek.
17 12|           birkapörköltet fõzni.~Noha már azok a víg szüretek rég elmúltak,
18 12|                még Badacsonyban, Somlyón azok a nagy „cécók” estek, s
19 12|                   Hát még a fitos orra s azok a mindenféle görbületek
20 12|                  királynak se számítanak azok a csínyjei, melyeket holmi
21 13|               meglendíti piciny lábát, s azok szárnyakká válnak azon nyomban;
22 13|                magát egy fokkal, kivévén azok a leányok, akik nem tudtak
23 16|     parlamentáris miniszterek előtt csak azok a sikerek számítanak, melyek
24 16|                 oláhokból se lehet, mert azok a pópáiktól nem mernek.
25 16|                Talán a tótoktól lehetne, azok puha emberek. Csak ez a
26 17|              lerázni a két gavallért, de azok sehogy sem akartak elmaradni,
27 18|            legmunkásabb állatkák, de még azok se szeretik a munkát. Azt
28 18|                 gondolatait. Ámbár iszen azok se olyanok, hogy szégyenkeznie
29 18|                 fonalat!~- Megvannak még azok az újságlapok?~- Megvannak.~-
30 19|              külső csillogásra költenek, azok a szerencséjük nyomán keletkező
31 19|        uradalomban megszûntek füstölögni azok a szép magas, karcsú kémények,
32 19|                  milyen szép idõk voltak azok!~Noszty tapintatosan jegyzé
33 20|                  estig a szanatóriumban: azok a fifikák, „griff”-ek és
34 21|                   mint a mágnes a vasat. Azok az ostoba katonakabátgombok
35 21|                hol az apa és az orvos?~- Azok elmentek az erdõbe a doktor
36 22|              dolgot, mert úgy járt, mint azok a szerencsefiak, akiknek
37 22|               melegiben megfogni, jöttek azok a bizonyos özvegyasszonyok,
38 23|                  csillagok fogják látni, azok is csak kis ideig, mert
39 24|                mit mondanának majd ehhez azok a tiszta, égi szemek, melyek
40 24|                 ha majd megnyílnak? Jaj, azok a szemek!~És Noszty nem
41 26|        kapaszkodtunk a nagyurak után, de azok nem vettek fel a szekerükre...
42 26|           cáfolni meg ezt a dolgot. Hogy azok a kevély, peckes urak, azok
43 26|              azok a kevély, peckes urak, azok a felfújt dámák a nagy piperéikkel
44 26|              hozta nálunk, isten hozta.” Azok megrázták a kezeit, megölelték,