Fejezet
1 1 | Szervusz, Kéti öcsém! Ejnye, de derék dolog, hogy látlak!~
2 1 | vigyázatnak figyelembe venni.~- Ejnye, Kopereczky! - szisszent
3 1 | Kopereczky váltig ellenkezett.~- Ejnye no, restellem, hogy jobban
4 3 | élnek, ahogy jön.~- Vilma! Ejnye, Vilma - intette a nagynénje.~-
5 3 | azért csak ne taszítson fel! Ejnye, Kopereczky! Eresszen el!
6 4 | Persze nagy örömbe tör ki:~- Ejnye, de jó, hogy találkozunk,
7 4 | napnak üvöltöttek hozsannát. Ejnye, de furcsa magyarok!~E hidegségbõl
8 5 | van. Gratulálok, Malinka. Ejnye, ejnye, de szent egy igaz,
9 5 | Gratulálok, Malinka. Ejnye, ejnye, de szent egy igaz, amit
10 5 | lesz?~- Nini. Maga itt van? Ejnye, el is feledkeztem. Micsoda
11 6 | csodálkozott Bubenyik.~- Ejnye, maga szemtelen! - esett
12 7 | úrnak az Angol Királynõbe.~Ejnye, ez már fatális eset. Kopereczky
13 8 | lélek, mert baj lesz!~- Ejnye, akasztófáravaló! - bosszankodott
14 9 | Köztörvényhatósági Bizottság!~- Ejnye, be különös, pohánkakása
15 9 | megjegyzés ez, Bubenyik?~- Ejnye. Hiszen váltig szidta Malinka
16 10| Kopereczkyben megmozdult a szív. „Ejnye, ez már mégis cudarság tõlem,
17 10| majdnem fölszisszent:~- Ejnye, ezt az Isten is szalonnasütésre
18 11| jó szívét, de nem kell.~- Ejnye, forgósadta - csodálkozott
19 12| megemlítendõ a hirdetésben. Ejnye, de jó volna, ha a nevén
20 12| járását, mozdulatait mímelve (ejnye, akasztófára való fruska),
21 13| bámulat megarányozta Nosztyt. Ejnye, de csinos fiú! De ugyan
22 13| vadásznak, hogy õ csak cseléd.~- Ejnye, a szemtelen! - pattant
23 14| felõle? Egy lélek sem tudott. Ejnye, ez mégis különös. Egy ember
24 14| természet, a fejüket vakarták: „ejnye, ejnye”, mert a hét patkóból
25 14| fejüket vakarták: „ejnye, ejnye”, mert a hét patkóból éppen
26 16| udvari úr) nádorispánnak.~- Ejnye - fészkelõdik újra Popolniczky
27 16| volt a keresztelésnél!”~Ejnye be furcsa! Most kezdték
28 17| évadján rám merjen kopogtatni? Ejnye, mordizomadta, ez már több
29 17| bosszúsan csóválta a fejét. „Ejnye, ejnye, elkéstél, Ferkó
30 17| csóválta a fejét. „Ejnye, ejnye, elkéstél, Ferkó öcsém,
31 17| lecsapott rá Fruzina mama:~- Ejnye, Pista! Mikor nõ be már
32 18| és nem dolgoznak többé.~- Ejnye, ejnye, Klementy - pirít
33 18| dolgoznak többé.~- Ejnye, ejnye, Klementy - pirít rá Findzsa
34 18| volt, és nincs többé.~- Ejnye, Noszty! Ne legyen olyan
35 19| humanizmussal! Az is csak svindli!~- Ejnye, doktor, doktor! Hiszen
36 19| az amerikánus szerényen: „Ejnye, ejnye, hm. Ami pénzem van
37 19| amerikánus szerényen: „Ejnye, ejnye, hm. Ami pénzem van most
38 19| hallasz - nevetett Tóth úr.~- Ejnye, Mihály, Mihály - botránkozott
39 19| természetesen eszébe jut eközben:~- Ejnye, lássa, meg sem mutattam
40 26| szóval mindenki türelmetlen. „Ejnye, de sokáig öltözik.” De
41 26| többé vissza nem került. Ejnye, ez mégis furcsa! Feri bosszankodni
42 26| most még jobban bámultak. Ejnye, de rövid lagzi volt Tóthéknál!
|