Fejezet
1 1 | fiú, olyan szépen tudja mondani Velkovicsnak, hogy „kedves
2 1 | vagyis, ahogy te szoktad mondani, filiszter. Nekem elveim
3 1 | Rajecre, leányt hódítani.~Mondani sem kell tán, magától értetõdik,
4 3 | lump („mint te” - akarta mondani, de a hadnagy vérben forgó
5 3 | Hát így szokás igent mondani?~Vilma az ölelés elõl a
6 4 | én megyek is, azt merem mondani, hogy az állatok többet
7 6 | lesz a találkozás? Mit fog mondani? Megijed-e vagy megörül?
8 6 | izé... mit is akartam csak mondani... no, hát nem kóser ember.~
9 7 | amit talán úgy is lehetne mondani, hogy a gyötrõdés folytatása
10 7 | említést, most meg fogja mondani az asszonynak: „Hiszen ez
11 7 | Kornélnak” - fogja a báró mondani. „Ki ajánlotta?” „A bátyád,
12 9 | mások.~- Mit akarsz ezzel mondani, Bubenyik? Velem akarsz
13 10| aztán? Mit akarsz ezzel mondani?~- Azt, hogy az ilyen borotva
14 10| teszem azt, valamit meg akar mondani a szülõknek vagy a leánynak,
15 10| Igazi tatár vér - szokta mondani Homlódyné -, nézze meg a
16 10| mindenki meg tudná nekem mondani, ki a „bájos ismeretlen”,
17 11| bevisznek. Te azt fogod mondani, hogy az én pénzem, és csak
18 11| országokban álljunk meg - szokta mondani Miska -, ahol már királyt
19 11| Egyszer csak azt találta mondani Tóth Miska, aki eddig mindig
20 14| hanem mit is akartam csak mondani: hol cseréltétek ki a ruhát?~-
21 15| nézni.~- Vagyis azt akarod mondani, hogy becsületes kinézése
22 16| Klementy. Azt akarja ön mondani, hogy én is benne leszek.
23 16| okosaknak látszanak.~Merem tehát mondani, hogy báró Kopereczky Izraelnek
24 16| fityegõket a nyakán.~- Sõt, merem mondani, tisztelt közgyûlés - folytatá
25 16| tótul se tud? Ilyet mer mondani? Ez már mégis plusquam dialektika!
26 16| hanem...~- Tudom, mit akarsz mondani. Ahhoz fogat kell és csinos
27 16| hivatalt. No, ugye ezt akartad mondani?~- Bölcs Salamon se beszélt
28 17| nyitányul, hogy most fog élcet mondani -, akkor viseled az én képemet
29 17| tartozik a tárgyhoz. Azt akarom mondani, hogy a pörkölt ízlett neki,
30 17| elhajítani, ahogy szokás mondani, de egy gyújtó tekintetet
31 18| helyeiket a nagy ebédlõben.~Mondani is fölösleges, hogy óriási
32 18| ha én azt találtam volna mondani az imént, mikor a somlyói
33 19| pertu vagyok, s ha valamit mondani akarok nekik, én keresem
34 21| Vért köptem - akarta mondani Noszty, de csakhamar megrestellte,
35 22| Hja, ha én azt el tudnám mondani! De ha el tudnám, se mondanám
36 22| kifolyólag”, méltóztatott mondani. Ez az, ami engem aggasztott.
37 23| olyan töredelmesen tudta mondani: „grácia a fejemnek”, hogy
38 23| dolga, hát meg akarom neki mondani, hogy fogasson, legalább
39 23| szíve, hogy azt ki sem lehet mondani.~Homlódyné odainthette volna,
40 23| kell lenni, azt mondják.~- Mondani mindent lehet.~- És azt
41 23| Hiszen éppen azt akarom mondani. Mezernyén ön otthon lesz.
|