Fejezet

 1 1 |        vele nevét az okmány alá. Mármost aztán mi következik ebbõl?
 2 3 |  tanácstalanul álltak meg.~- Hát mármost mit tegyünk, apám? Hová?
 3 5 |     igazam, Malinka?~- És mennyi mármost a két birtokból az évi jövedelem,
 4 6 | visszafizethetem én még azt), de mármost legokosabb nem mutatni,
 5 7 |         ismerõséhez. Gondolja el mármost, hogy mikor õ a legnagyobb
 6 7 |             No, az szép komédia; mármost mi az ördögöt csináljak?~-
 7 8 |          beragasztgatták. Tessék mármost ebben a hangulatban beszédet
 8 11|       sértéseidre valamit.~- Hát mármost ülj le, és beszéld el a
 9 11|  Túlhaladta várakozásomat.~- Hát mármost mihez kezdesz azzal a sok
10 12|        sima táncterületnek. Csak mármost valahogy bolondjában esõ
11 12|         inkognitó elkövet. Hanem mármost az a fõ, ha már ilyen világító
12 14|         kezénél fogta.~- Menjünk mármost haza, kedveském, és vegyük
13 16|          váltócska, amice, hanem mármost mit csinál vele, azt szeretném
14 19|        idén pláne több volt. No, mármost... ~- Ugyan, ugyan - vágott
15 19|      rosszallóan csóválva.~- No, mármost - folytatá a doktor feltartóztathatatlanul -,
16 23|    pénzéből úszott el a legtöbb, mármost aztán nem a Császár fürdőbe
17 23|   javítják, nem mehetünk át. Hát mármost mit csináljunk? A híd csak
18 24|       tarisznyát.~- Rendben van. Mármost csak tartsa magát egy kicsinyt
19 24|   visszasuhant az ágyába. ~- Hát mármost, mondja meg, hogy jutott
20 24|          vadász valahol...~- Hát mármost mitévõ legyek - folytatá
21 25|         meg sem kaphatná. Mit ér mármost az az állítás, hogy a leány
22 25|        emberiség ocsúja van. No, mármost tegyük föl, hogy az én leányom