Fejezet

 1 1 |         zúgott.~- Szervusz, Kéti öcsém! Ejnye, de derék dolog,
 2 3 |     egyébért jöttem, kedves Kéti öcsém, mint azokért az aranyakért,
 3 3 |        Hiszen mind szép ez, édes öcsém, hanem az óramutató könyörtelenül
 4 3 |          kedves apóskám, hogy az öcsém, János, IX. János, megkért
 5 3 |        kosarat adott neki. János öcsém éppen olyan szerény, szégyenlõs
 6 6 |  ekképpen kezdé:~- Kedves Izrael öcsém! Tudjuk, hogy neked most
 7 6 |           Beszéd ez csak, Izrael öcsém, bohó beszéd; századok óta
 8 9 | könnyebben ég.~- Tüze válogatja, öcsém. Nem bízol magadban?~- Mutasson
 9 10|          azt mondja nekem a Feri öcsém, hogy a világért se mutassam
10 13|  öcsémuram! Ebből tessék, kedves öcsém! Ne vesse meg a mienket.
11 16|          nyilatkozzék.~- Jó, jó, öcsém - mondá ez -, csak eredj,
12 17|             Isten hozott, kedves öcsém - kiáltott fel élénken a
13 17|   barátságom a fõherceggel, édes öcsém. Ne gondold, hogy én valami
14 17|    gyertyával! Te pedig vigyázz, öcsém (ez a szolgabírónak szólt),
15 17|          Nem érted te a csíziót, öcsém. Mert, látod, úgy van az,
16 17|        Noszty Ferit.~- Eredj ki, öcsém. Jégre, magyar! - dirigálta
17 17|   elvetheti a sulykot.~- Hát te, öcsém, mért nem hordod el innen
18 17|          Palojtay -, mert Noszty öcsém még nem krákogó salabakter.~-
19 17|   követünknek a fia.~- Szervusz, öcsém, agyagos! - kiáltá erre
20 17|           ejnye, elkéstél, Ferkó öcsém, éppen most ígértem oda
21 18|        Palojtay. - Eredj, Noszty öcsém, vezesd ki a húgomat. Miféle