Fejezet
1 1 | amit az emberi szem nem lát, azt nincs joga az apai
2 4 | megtudja, ha egyszer ott lát.~- Azt hiszed, örülni fog?~-
3 5 | nézze meg a tenyerét. Mit lát rajta?~- Semmit. ~- Ugye? -
4 5 | éppen az, hogy semmit se lát, hogy tiszta maradt a keze.
5 8 | mindenképpen heves férfiú, se lát, se hall, rohan az ösztöne
6 11| hírével, amerre a szemed lát.~- Micsoda? Csak talán nem
7 11| valamely komoly munkához lát önállóan, tetszése, vezérlõcsillaga
8 13| nem vesz ilyet észre, nem lát, nem tud már semmit, átveszi
9 13| valahol egy szép szõlõfürtöt lát? Csak nem hiszi talán, hogy
10 14| alkalmatos hely rá, senki sem lát. Én majd õrt állok az úton,
11 16| de azért hihetőleg sohase lát nyomdafestéket, talán nincs
12 17| mikor pálinkásbutykost lát, mindjárt visszaesik régi
13 18| amely elfog.~- Ha engem lát? No, maga szépeket mond
14 18| lõnye ember, de ha bort lát, szaporamalom. - Ne restelld!
15 21| tölt Tóthéknál, beléjük lát, olyan világosak lesznek
16 23| azt mondta, hogy õ igenis lát bizonyos szubtilis91 árnyalatot,
17 23| féljen semmit, míg engem lát.~- Mondja csak, erõs maga?~-
18 26| s ha ott valami kedveset lát, idetelegrafál a szájuknak
19 26| nevetõset nem hall vagy lát, csak abban az esetben,
20 26| mikor valami szarvashibát lát meg egy konceptusban.~Tóth
|