Fejezet

 1 3 |     kalapodat is bent hagytad. Hova mennél így! Ugyanis az jutott
 2 7 | elküldte a titkárját, õ tudja, hova, valamelyik tanácshoz, tudakozódni,
 3 7 |    Óvatos leszek.~- Az nem jó. Hova gondolsz? A fõispán semmi
 4 9 |     valami zöldséget, de akkor hova lenne a szónoki nimbusza?
 5 9 |     mellette. Megfordult, hogy hova lett; hát az bizony visszament
 6 11|  történhetett vele? Nem tudta, hova írjon neki, hiszen örökké
 7 12|     Mari kisasszony!”~De vajon hova mennek? - töprengett magában,
 8 13|        de csinos fiú! De ugyan hova tette a szemét? Az irigység
 9 14|        bezzeg találgatás, hogy hova, miféle szüretre mentek
10 14|      csodálkozni kezdett, hogy hova mehetett Mari ilyen messzire,
11 14|   Marira:~- Hát a maga táncosa hova lett?~- Nem tudom - felelte
12 15|      égen úszó felhõket, vajon hova mennek, minek mennek, ki
13 15|      harmadnapra, isten tudja, hova.~Mindez nyilván megint bõ
14 18|      megrészegszik.~- Hát hogy hova lett a kamélia, kérdi? Biz
15 19|       előtt állott, érdekelte, hova billen a párkák orsója.
16 21|         szólt és reszketett. - Hova gondol? Legyen esze.~- Lássuk
17 23|    réteket átszelõ dûlõútra.~- Hova megyünk? - kérdezte a leány
18 26|     csak hazamegy az ember, de hova lett az otthona? Hol van
19 26|       s mondogassák egymásnak: Hova mennek? Hát lakodalomra
20 26|    ámbár nem tudható, kinek és hova szólt, és ámbár egy gyalázatos