Fejezet

 1 1 |      inkább adom a Nagy Szamárnak (egymás közt így nevezték a vendéglõ
 2 5 | kovácsmûhelyben és a malomban, két egymás után következõ éjszaka egy-egy
 3 6 |         így csúfolta új állása óta egymás közt Kopereczkyt.)~- Ki
 4 10|             a mindenféle cselvetés egymás közt, a falakon belül, és
 5 11|            nem illik el nem hinni.~Egymás iránti gyöngédségből mindenik
 6 12|       közel voltak hozzá. Úgy van, egymás mellett állottak a saját
 7 13|      vissza. (Most hallják elõször egymás hangját.)~- Hát csak. Eltenném
 8 15|     okvetlenül meg kellett nyílnia egymás elõtt, mikor esténként levetkeztek
 9 15|         leányok, ne bolondozzatok, egymás hegyibe hordva ifjaitok
10 15|     szintén panaszkodnak, beszélik egymás közt:~- Mariska megváltozott.
11 16|            olyan szépen következik egymás után, mintha õ diktálná,
12 17|   színeiket azontúl is.~Úgyszólván egymás hátán tolongtak a vendégek
13 17|       öregektõl, hogy ne lássák az egymás gyengéit; ezek maradtak
14 17|  tenyeres-talpas szolgálók, rakván egymás mellé a terítékeket, ahogy
15 21|            másiknál volt, kikapták egymás szájából, iregtek-forogtak,
16 23|   tapintata, hogy nem ültette õket egymás mellé. De ha szomszédságában
17 23|          az asztal körül tolongva, egymás egészségére kívánják a vacsorát,
18 24|         asszony megbetegedett.~Míg egymás után belebújt a ruháiba,
19 26|      egyszer csak, amint szótlanul egymás mellett mennének a csikóiskola