Fejezet

 1 1 |          hangja volt.~- Ugyan? - csodálkozott Kozsehuba.~- Nem kerülgetem
 2 4 |          Minek volna az nekem? - csodálkozott Kopereczky.~- Ha lapokat
 3 4 | fájdalmat?~- Fájdalmat? Miért? - csodálkozott Noszty.~- Mert nekem fájdalmas
 4 5 |             Micsoda jégvermet? - csodálkozott a báró. - Nincsen nekünk
 5 6 |          agyagföld.~- A dajka? - csodálkozott Malinka. - Hát mit akar
 6 6 |          méltóságos asszonyka? - csodálkozott Bubenyik.~- Ejnye, maga
 7 10|    hozzájuk. ~- Egy hirdetést? - csodálkozott az exhadnagy. - Csak tán
 8 11|      kell.~- Ejnye, forgósadta - csodálkozott a jó ember, és a szemöldökei
 9 11|              Hogyan? Üzlethez? - csodálkozott az öregúr. - Hát nem tanuló
10 11|   abbahagyta, s egyebet próbált. Csodálkozott ugyanis, hogy az amerikai
11 13|   hangosan.~- Hogy nem a magáé - csodálkozott Feri ravaszul -, hiszen
12 14|      talál.~- Mit? A táncosod? - csodálkozott Róza, kerekre nyitott szemekkel. -
13 16|          a könyvkereskedésben? - csodálkozott a fõispán.~- Mi egyebet,
14 17|       tartják.~- Mit beszélsz? - csodálkozott az öreg. - Hogy én nem vagyok
15 19|   adatokat.~- Miféle adatokat? - csodálkozott Pázmár.~- Amelyekrõl tegnap
16 22|     Mihály.”~- Õ maga van itt? - csodálkozott a fõispán.~- Õ maga! ~Kopereczky
17 24|           Hogyan, az éhség is? - csodálkozott Mari.~- Sokszor az is. Beismerem,
18 25|   szóltál te nekem soha errõl? - csodálkozott Palojtay.~- Mert sohase
19 25|          Mért volna reparálva? - csodálkozott Tóth.~- Mert nevet ad a