Fejezet

 1 3 |        nyújtotta mind a két kezét Nosztynak.~- Isten hozott, kedves
 2 4 |          a fõispán mindjárt hamu.~Nosztynak elsõ dolga volt megsürgönyözni
 3 4 |  Három-négy nap múlva nálad lesz.~Nosztynak, elvállalván a feladatot,
 4 5 | kifárasztotta az olvasás (az öreg Nosztynak hallatlan rossz írása volt),
 5 8 |    kormány küldte, mert a mameluk Nosztynak a veje, és mert Izraelnek
 6 12|           mulatságos látvány volt Nosztynak. A Klempa szõlõjénél egy
 7 17|         és intett a szemöldjeivel Nosztynak:~- Szaladj csak utána, kérlek,
 8 18|           én családi csontjaimat.~Nosztynak dobta oda a szép faragású
 9 21|           kulcsot, és átnyújtotta Nosztynak.~- Ha a király aranykulcsot
10 22|        terveket a jövõre. Az öreg Nosztynak maga Kopereczky sürgönyözte
11 23|          oldalát látták, hogy egy Nosztynak röviden kiadták az utat.
12 23|    egyedül sem fél elmenni, de ha Nosztynak az orvost kell elhozni,
13 24|   mamájának.~Mikor elmentek, Mari Nosztynak is kezet nyújtott.~- Nem
14 25|          mondta a kocsijukban ülõ Nosztynak: „kísérd haza Marit”, és
15 26|   kínáltuk volna fel a leányunkat Nosztynak. Ez áll rólunk az újságban.
16 26|           igazság. Még ma megírom Nosztynak, hogy megkapja a leányunkat.~